Kereső toggle

Így kommunikálnak a terroristák

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Terrorista csoportok évek óta egyre inkább és egyre nagyobb mértékben használják ki az internet nyújtotta lehetőségeket. A Washington Postban a CIA korábbi igazgatója, Michael Hayden a következőket állította: „a Gmail világszerte a terroristák leginkább előnyben részesített internetes szolgáltatója”. 2006-ban a brit rendőrség a whitechapeli erőszaktevőnek nevezett Abdul Makim Khalisadarnál – aki egy kelet-londoni mecsetben rendszeresen prédikált – talált számtalan, gyermekeket ábrázoló pornográf felvételt. A The Times szerint ezek a képek jóval „mélyebb tartalommal bírtak” – a szteganográfia lényege leegyszerűsítve ugyanis éppen ez: bizonyos formátumú képekben kódolt üzenetek elrejtése.

Napjaink legismertebb terrorszervezete, az al-Kaida is jelen van a világhálón. Egykori vezetőjük, Oszama bin Laden után ugyanakkor éppen azért tartott nagyon sokáig a hajsza, mert ő igyekezett minél kevesebb „digitális lábnyomot” hagyni maga után, inkább az üzenetek személyes továbbításában bízott. A terrorszervezetek vonatkozásában a nagy változást 2001. szeptember 11-e és az afganisztáni háború hozták meg. Kiképzőtáboraikat ugyanis felszámolták, és kénytelenek voltak a munkát a virtuális térben folytatni. Ennek érdekében az oktatási anyagaikat közzétették a világhálón, így tudták folytatni tevékenységüket.

Az ikertornyok elleni merénylet után az al-Kaida vezetősége pakisztáni rejtekhelyeikről néhány videót küldött az al-Dzsazira tévéadónak. A csatorna csak rövid részleteket tett közzé belőlük, azokat is erősen megszerkesztették, ami felbosszantotta a terroristákat, így saját maguk tették ki a felvételeket az internetre. Azóta az al-Kaida, a tálibok és a szomáliai al-Shabab saját médiával rendelkezik, amelyek hűen közvetítik üzeneteiket, sokszor nagyon professzionális minőségben dolgozva. A jemeni Inspire magazin is hozzájuk köthető. Egy elhíresült számukban az amerikai önkénteseiknek üzentek a Hogyan építs bombát anyád konyhájában? című cikkel. Az Inspire-t többször idézték is dzsihádista támadásokkal összefüggésben, a brit rendőrség pedig bejelentette, hogy bárkit, aki ezt a magazint letölti, letartóztatnak és elítélnek.

Yassin Musharbash terrorizmusszakértő, a Spiegel online szerkesztője szerint körülbelül fél tucat oldal van, ami közvetlenül az al-Kaidához köthető, valamint több fórum, ahol merénylőkkel is fel lehet venni a kapcsolatot. Véleménye szerint mindez komoly veszélyekkel jár, mert több terrorcselekményt elkövetőről kiderült, hogy hónapokon keresztül ilyen oldalakat olvastak, videókat néztek, és ezen keresztül radikalizálódtak.

A titkos kommunikáció eszközei szinte kifogyhatatlanok. Ma már könnyedén és legálisan hozzá lehet jutni „eldobható” SIM-kártyához, amelynek megvásárlásához semmilyen személyes adatot nem kell megadni. Működnek az úgynevezett „postaládák” (dead drops): a leginkább a hidegháború idején használt módszer lényege, hogy egy előre egyeztetett helyen hagyja ott az egyik fél az üzenetet, amelyért a másik később elmegy. Ez a digitális korban kissé átalakult, ma már postafiókok piszkozat mappáiba kerülnek be a dokumentumok, amelyhez hozzáfér a címzett is, így az üzenet küldés nélkül is olvashatóvá válik. Az e-mailek, SMS-ek kódolt üzenetek továbbítására kiválóak, és egyre nagyobb teret kap a közösségi média, a chatszobák és az online játékok, amelyek közben kommunikálni lehet egymással.

A terrorizmus ellen küzdő katonák és biztonsági személyek szerint – közéjük tartozik a brit MI5 főigazgatója, Andrew Parker is (képünkön) – nem szabadna digitális „oázisoknak” léteznie, ahol a terrorcselekmények kitervelői üzeneteket rejthetnek el, és szabadon kommunikálhatnak a lebukás veszélye nélkül. Sokan vannak viszont, akik nem értenek egyet ezzel az állásponttal, és úgy vélik, hogy a kormányok már így is túlságosan behatoltak az emberek magánkommunikációjába, és sértik privát szférájukat.

Olvasson tovább: