Kereső toggle

Politikai szempontok a pályaudvar projektben

Történelmi megrendelés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Holokauszt 70. évfordulójára tervezett 2014-es hazai megemlékezés-sorozat kiemelkedő projektje a Józsefvárosi pályaudvar helyén létesítendő, a Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye – Európai Oktatási Központ nevet viselő komplexum, amelynek megvalósításáról a múlt hét végén született újabb kormányhatározat. Lapunk információ szerint a zsidó szervezetek aggódva figyelik a szereposztást, az ingatlanban élő több tucat család pedig nem hajlandó „gombokért” kiköltözni lakásából.

Az idén januárban megalakult Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság koordinálja majd az emlékév eseményeit, amelyek nyomvonalát négy előre meghatározott dátum (január 27., április 16., augusztus 2., november 9.) jelöli ki. A nagyköveteket és zsidó szervezeteket is felvonultató bizottságot a Miniszterelnökséget vezető Lázár János elnökli, és nyáron még úgy volt, hogy szeptembertől nyílik meg az a mintegy másfél milliárd forintos alap, ahová civil szervezetek pályázhatnak.

A kormányzati szándék értelmében a programok egy része várhatóan beépül az iskolai oktatásba, ezért kitüntetett figyelem övezi a múlt héten kormányhatározatba foglalt Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye – Európai Oktatási Központ elnevezésű beruházást, amelyre több mint 6,5 milliárd forintot különített el a kormány. Az elképzelések szerint az új helyszín a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont (HDKE) alternatívájaként jelenne meg a kötelezővé tett középiskolai látogatások alkalmával.

A magyar holokauszt emléknapján, 2014. április 16-án megnyitni tervezett komplexum jelenlegi épülete a „nyóckerben” található, hét éve áll használaton kívül, melynek során több tízmilliós károk keletkeztek a pályaudvart gyakorlatilag megsemmisítésig lepusztító fémtolvajbandák és csövesek jóvoltából. A nemsokára műemlék besorolású épületben lakó 23 szolgálati lakás bérlőinek elhelyezését a MÁV-nak kell biztosítania (a költségviselő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium). Pál László vezérigazgató-helyettes augusztus másodikán még gyors és méltányos megoldást ígért az ott lakó családoknak tartott lakógyűlésen, ám amikor tárgyalási szakaszba fordult a dolog, a delegáció vezetője 50-60 ezer forintos négyzetméter árat ajánlott a meghökkent lakóknak a bérleti jog megváltásához. (Igaz, ez az összeg két héttel később már a duplájára emelkedett). A lakók mind a vételi ajánlatot, mind a MÁV által felkínált csereingatlanokat elutasították, mondván: azok színvonala meg sem közelíti jelenlegi körülményeiket. Önkormányzati képviselőjükön keresztül közölték az általuk piacinak tartott árakat, és meggyőződésük, hogy akár családjaik, akár a többmilliárdos projekt jövőjét nézzük, a megállapodáshoz hiányzó 60-70 milliós összeg visszatartása mindenképpen méltánytalan lépés a vasúttársaság részéről.

A várakozás napjai sem telnek eseménytelenül, hiszen a héten megjelentek az ingatlanban a Fővárosi Gázművek alvállalkozói, hogy – feltételezhetően milliós nagyságrendű számlát nyújtva be a MÁV-nak – a már régóta elhasználódott gázórákat újakra cseréljék, még mielőtt valamennyit végleg le kellene szerelniük az átalakítások miatt. Az anomáliák okáról a társaság kiemelt projektjeiért szeptember elsejétől felelős dr. Pafféri Zoltánnál érdeklődtünk, ám a MÁV tárgyaló delegációjának frissen kinevezett vezetője jelezte, hogy a kormánybiztosság kizárólagosságot követelt magának a beruházás kommunikációját illetően.

Úgy tudjuk, hogy a Józsefvárosi pályaudvar vészkorszakban betöltött szerepének jelentőségét Prof. Dr. Szita Szabolcs, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója ismerte fel Wallenberggel kapcsolatos kutatásai során, nagyjából két évvel ezelőtt (lásd keretes írásunkat). Ő találta ki, hogy társadalmi összefogás és szponzori pénzek segítségével emlékhellyé és európai szintű oktatási központtá kellene alakítani az épületet. Meg is keresett egy sor alapítványt, egyesületet és több nagykövetséget is, majd idén tavasszal ismertette terveit a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság tagjaival. A politika ráharapott az ötletre, bár másik, a gyermekáldozatokra fókuszáló koncepcióban gondolkodott, ezért az ennek alapján született terveket kezdték el megvitatni. Aztán jött a hidegzuhany, mikor is augusztusban annyit közöltek a HDKE vezetőjével: a „legmagasabb körökben” az a döntés született, hogy a Terror Háza főigazgató asszonyát kérik fel a projekt megvalósítására.

Lapunk információi szerint a zsidó szervezetek nem fogadták kitörő lelkesedéssel Dr. Schmidt Mária felbukkanását, és a hozzánk eljutott vélemények az 1999-es, nemzetközi vitát kavaró Auschwitz-kiállítás koncepciójának kidolgozásában való részvételét emlegetik fájó pontként. Köreikben már olyan híresztelések is napvilágot láttak, amely szerint a politikai megrendelő a kommunizmus gyermekáldozatairól szóló blokk bemelését kéri a projektbe a főigazgató asszonytól. Márpedig ennek végrehajtása esetén megint borítékolható egy kiadós botrány, amely a zsidó szervezetek szerint nem tesz jót Magyarország amúgy is megtépázott reputációjának.

A Holokauszt Emlékbizottság vendégeként a Terror Háza vezetője lapzártánk másnapján tartja a témában sajtótájékoztatóját, amelyre hivatkozva nem kívánt „idő előtti” kérdéseinkre válaszolni.

Olvasson tovább: