Kereső toggle

Pest is nyögne 420 ezer menekülttől

Vámosszabadi tiltakozik a Befogadó Állomás terve ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Győr város mellett fekvő Vámosszabadi faluban nyílt menekülttábor létrehozását jelentette be a nyílt szlovák határtól 200 méterre fekvő épületben Pintér Sándor belügyminiszter a fertődi kormányülésen június 19-én. Az 1650 lélekszámú falu lakóközössége a Kisalföld című megyei lapból vette hírét a terveknek.

Például egy szovjet tagköztársaságban, cirka ötven évvel ezelőtt – ez teljesen megszokott eljárás lenne. A magyar–szlovák határ mentén fekvő település lakói körében teljes és egyöntetű a felháborodás. Mint profi sajtóanyagukban olvasható: „Ez gyakorlatilag a demokratikus értékek, az önkormányzás alapelveinek tökéletes semmibevétele a Hatalom részéről.”

Érkezésünk napján is tüntetésbe futunk. A 120 szobásnak mondott épület kapuja előtt állnak a helyi erők, akiktől később megtudom: „akik itt vannak, a gátakon is kinn voltak, amikor kellett”. Az épületben hajdan szabadkai vendégmunkások éltek, akik a bősi vízlépcsőn dolgoztak. Ma azok az iparosok tartanak bejárást – menekültügyi hivatalnokok jelenlétében –, akik árajánlatot tennének a felújításra. A tüntetők tábláin: „Nem adjuk a gyerekeink biztonságát!”, „Bűnözőkből nem kérünk!”, „Nem. Nem adjuk!”, „Elég az átverésből!”, „Nyitott tábor = szabad rablás”.

Két nappal ezelőtt a tüntetők útját állták az érkezőknek. E csütörtöki tüntetés másnapjára Győrbe hirdettek tiltakozást a megyeházához, ahol aztán százak jelentek meg.

Kifejezetten intelligens emberek a szervezők és a résztvevők. Rasszizmusnak és a hozzá tartozó olcsóságoknak alig van jele. Mint mondják, nem akarnak társbérlők lenni saját otthonukban messziről jött emberekkel, akik azért engedhetnek meg maguknak egy sor dolgot, mert tranzitutasok.

A tüntetők és rendőrök közötti helyszíni együttműködés zavarmentesnek tűnik. Vámosszabadi, Kisbajcs, Nagybajcs térségére két körzeti megbízott és egy autó jut. Erősítést ígérnek. A falu civiljei polgárőri erősítést akarnak. Hallom, amikor Buruzs István szervező arra kéri társait: mindenki küldjön el neki minden környékbeli polgárőri kontaktot.

Ötven civil, lokálpatrióta tüntető, a helyszínen három-négy rendőr. Az objektum kapuja bezárva. Ha érkezik-távozik egy-egy autó, kórus zengi: „Szégyelld magad!” A másik rigmus az épület felé fordulva a táblákkal: „Gyertek ki!” A tüntetők kifejezése szerint mindenkinek szolidaritást kellene vállalnia azzal a faluval, melyre megkérdezésük nélkül kényszerítenek rá menekülttábort.

A falu nagyon erős bagatellizálásnak tekinti azokat a hivatali kommentárokat, miszerint semmi probléma, hiszen három kilométerre lesz a falutól a Befogadó Állomás. Elmondják, hogy az objektum gyalogszerrel a Rét utca felől rövidebb úton közelíthető meg, ők pedig gyermekeiket ezután is bátran szeretnék utcára engedni. A tervezett Befogadó Állomással szemben cég működik. Száz méterre egy szinte egyedül élő nő birtoka.   

A vámosszabadi képviselőtestület – Réti Csaba független polgármester kivételével – Bicskére utazott, hogy a lakosság véleményét kikérje az ottani menekülttáborral való együttélésről. Amikor felvettem a kapcsolatot Vámosszabadival, szóba került, hogy magam is Bicskén élek, valamint, hogy az ottani és a nagyatádi menekülttáborokban is dolgoztam. Ennek híre mehetett Vámoson, mert mielőtt kihirdették a tüntetés végét, egy megszólaló arra kér, mondjam el tapasztalataimat.

Idéztem az egykori bicskei, nagyatádi táborvezető, Einvachter János szakdolgozatának kezdő mondatát: „Az emberiség története a migráció története”. Bicskén, ha nem leterhelt a tábor, alig érezni meg működését. Csakis túlterheltsége jelenthet problémát a befogadó városnak. A menekültek kedvelt napi célpontja a közeli Tesco a WiFi miatt, illetve a főváros, vasúton. Most nagyon sokan vannak a táborban, a tornacsarnok egy része is szállás már, úgy tudom, sátrak is állnak hamarosan. Bicske főterén is működik WiFi, ezért a füves főterünk is gyakran zsúfolt. Biztos vagyok benne, hogy Bicske leterheltsége is közrejátszik a tábornyitás kényszerében, és abban is, hogy ez nem fogja azt megoldani. Hozzáteszem, hogy a menekültek közül két-három százalék viselkedése lehet riasztó, őket kell „kezelnie” a velük dolgozóknak, és a településen is hamar megismerik őket. Véleményem szerint egy 200-300 fős tábort nem egy 1650 fős falu, hanem minimum egy 10-20 ezres város mellé kell helyezni. (Taps, ami, azt hiszem leginkább csakis az utolsó mondatomnak szólt.)

Vámosszabadi népe a tábor leterheltségétől tart. A tábor létszáma 400 főre is duzzadhat, ami a településnek olyan teher lenne, mint amit a 130 ezer lakosú Győrnek 32 ezer, a 208 ezer lakosú Debrecennek 52 ezer, vagy az 1,7 milliós fővárosnak pedig 420 ezer menekült befogadása jelentene.

A panaszok szerint továbbá egy egészségmegőrző termékeket gyártó, 120 embernek munkát adó cég kívánt több millió eurós beruházással a Vámosszabadi Ipari Parkba telepedni – a befogadó állomás hírére azonban elállt a szándékától. A tüntetők az út másik oldala felé mutatnak: ott működött volna. A tervezett menekülttábor szomszédságában fekvő cég vezetője is bejelentette: eláll fejlesztési szándékaitól.

Az épülettel kapcsolatban az önkormányzat és a Széchenyi István Egyetem közösen kidolgozott hasznosítási alternatívákat. Már egy éve elkészültek azok a dokumentumok, melyek szociális otthonról, az ország más részeiből a régióba költöző emberek munkásszállásáról, illetve egy speciális, demens betegek ellátására specializálódó intézményről szóltak. Közös bennük, hogy mindegyik magyar állampolgárok érdekeit szolgálná – mondja Pajor Károly szervező. „Hiszek abban, hogy az ügy időben eljut a megfelelő döntési szintre, ahol felismerik az illetékesek, hogy ez a tábor itt aránytalanul többet árt, mint használ” – tette hozzá a vámosszabadi fiatal férfi. 

A saját otthonukban semmibe vett helyiek szerint kevésbé lesz kedvelt építési célpont falujuk, és az ingatlanok árának is betesz a kormány. A Duna közeli, szépen kiépült, de folyamatos fejlesztést igénylő Vámosszabadiban százharminc telkes lakópark kiépülése áll kezdeti állapotban. Réti Csaba polgármestertől kérdezem, lát-e esélyt arra, hogy elérik a céljukat. „Mindent megtettünk, amit lehetett” – fogalmaz a településvezető, de nem kaptunk olyan választ sehonnan, ami biztatna bennünket.

Vámosszabadi igényes, szép falu. Magyarország – a fővárost leszámítva – legfejlettebb városának szomszédságában. Győrből sokan költöztek „Vámosra”, sőt, még az Audi Magyarország német vezetői közül is többen itt élnek. De a kisebb keresetű győriek is megtették: amikor beköszöntött az első nyugdíj, városbéli lakásukat eladva, munkával megkeresett megtakarításaikat bevetve jöttek a természetbe, a nyugalomba. Ahol hétvégén egészen más unokákat fogadni. De bizony szuperintelligens, fiatal üzletemberek, cégvezetők is ezt a város közeli nyugalom szigetét találták meg otthonuknak. Ezzel a motivációs bázissal kezdtek alapot ásni házaiknak.

Menekülthullám

Hazánk jelenleg több mint hatezer illegális bevándorló számára nyújt menedéket. Az elmúlt öt hónapban közel négyszeresére nőtt a Magyarországra illegálisan érkező menekültek száma, a rendészeti szervek naponta 150-200 határsértőt fognak el. Ennek a jelenségnek az oka, hogy január 1-je óta olyan külföldit nem lehet idegenrendészeti őrizetbe helyezni, aki önmagát menekültként határozza meg – ezt a korábbi gyakorlatot ugyanis az Európai Bizottság kifogásolta, és kötelességszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Az, hogy Magyarországon nincs már elzárás, nagyon hamar elterjedt az embercsempészek között: kedveltebb célpont lettünk, mint valaha. Pintér Sándor belügyminiszter javaslata alapján hazánk július 1-jétől bevezette a menekültügyi őrizet új intézményét, hogy ezzel megelőzzék a bevándorlási hullám parttalanná válását. A menekültügyi őrizet a táboron belül szabad mozgást jelent, vagyis a külső őrzéstől eltekintve konszolidált életvitelt nyújt. A magyar menekülttáborok zsúfoltsága is megszűnhet, hiszen amint megtudják az embercsempészek és ügyfeleik, hogy Magyarországon kívülről őrzött táborok működnek, máris más útvonalat választanak.

Ez volt a logikus döntés
– mondja Daragó Réka, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal sajtóreferense.

– Miért éppen Vámosszabadi?

– A migrációs helyzetre, a nagy arányban növekvő menekültkérelmezői számra tekintettel született kormányzati döntés arról, hogy Vámosszabadiban új befogadó állomás megnyitására kerüljön sor. A döntés azon alapul, hogy az üresen álló állami tulajdonban lévő szállás viszonylag jó állapotban van, tehát kisebb költségráfordítással alkalmassá tehető menekültek befogadására, továbbá, hogy az ingatlan három kilométer távolságra fekszik a településtől.

– Az állami ingatlan újrahasznosításával és a tervezett nyitással kapcsolatosan még a kormányzati döntés előtt tájékoztatást kapott a megyei közgyűlés, majd ezt követően falugyűlés keretében hangoztak el az intézmény tervezett működésére vonatkozó legfontosabb információk. Az intézmény megnyitását követően sor kerül majd a lakosság tájékoztatására, többek között a menekültügyi eljárásról, a működés rendjéről.

– Ennek ellenére Vámosszabadin kívül a közelében fekvő, nemcsak hazai, hanem felvidéki, szlovákiai települések lakói és vezetői is tiltakoznak a döntés ellen.

– A sajtó által közölt információkat ismerjük, de hivatalunkhoz ilyen jellegű megkeresés nem érkezett. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy hasonló rendeltetésű intézmények minden európai uniós tagállamban, így Szlovákiában is működnek. (Például a szlovák oldalon fekvő Medve községben működik „zárt” menekülttábor – a szerk.) A vámosszabadi objektum mintegy 200 fő elhelyezését fogja biztosítani.

– Itt is működik majd a menekültügyi őrizet július 1-jével hatályba lépő intézménye?

– Vámosszabadit nem érinti a menekültügyi őrizet intézménye, nem őrizeti helyként fog funkcionálni. A nyitott befogadó állomáson csak olyan kérelmezők kerülhetnek elhelyezésre, akik az ÁNTSZ illetékes egészségügyi hatósága által lefolytatott kötelező egészségügyi szűrővizsgálaton átestek, tehát közegészségügyi veszélyt nem jelentenek.

– Mennyi embert foglalkoztatnak a táborban? Mekkora a költségvetése? Mibe kerül az objektum átalakítása?

A befogadó állomás nem önálló költségvetési szerv. Az objektum kialakítása, átalakítása jelenleg kezdeti stádiumban van, így a költségek vonatkozásában a későbbiekben tudunk válaszolni.

– Mennyi ideig kívánják működtetni a tábort? Távlati terveik vannak? 

– A befogadó állomás működésének ideje a migrációs helyzet alakulásának függvénye.

– A 2012-es költségvetésben maradt 83,5 milliárd forintból a Bevándorlási Hivatal 1,1 milliárd forintot kap. Mire használja fel ezt a hivatal? Ebből az összegből jut a vámosszabadi tábor működtetésére?

– Ez az összeg sok egyéb feladat költségvetési forrásának biztosítását foglalja magába, többek közt az új befogadó állomás kialakításának és működtetésének a költségét is.

Olvasson tovább: