Kereső toggle

Fél nap a média fogságában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mobiltelefon, Facebook, televíziózás. Ezek jelentik a legnagyobb veszélyt az egyetemisták tanulmányaira, legalábbis egy újonnan megjelent kutatás szerint. Az Emerging Adulthood áprilisi számában megjelent tanulmány állítja: az elsőéves diáklányok napjuk felét különböző médiaeszközök rabságában töltik.

Jennifer Walsh és munkatársai négyszáznyolcvanhárom, egy keleti parti egyetemen tanuló elsőéves diáklány szokásait vizsgálták azzal a céllal, hogy megfigyeljék, mire használják a hirtelen jött szabadságot az első évben, miután kikerültek a szülői felügyelet alól. A korábbi vizsgálatokkal szemben a kutatók nemcsak egy bizonyos médiatípus használatát vizsgálták, hanem tizenegy, szélesebb értelemben vett  médium „fogyasztását” és annak következményeit is. Ezzel párhuzamosan pedig a diákok tanulmányi előmenetelét is vizsgálták, először az őszi, majd a tavaszi félév után.

Az eredmények meglepőek: először is az derült ki, hogy a vizsgálatban részt vevő fiatal nők átlagban napi tizenkét órát foglalkoztak a különböző médiumokkal. Őszi, illetve tavaszi féléves jegyeiket elemezve látható, hogy a közösségi oldalak, a túlzott mobiltelefon-használat és internetezés, a magazinok olvasása, a film- és tévénézés nagyon rossz hatással volt a tanulmányi előmenetelre. Azok a lányok, akik többet tévéztek, beszéltek mobiltelefonon, rosszabbul szerepeltek a tavaszi féléves vizsgákon, mint az őszieken. A vizsgálat szerint azok a diákok, akik sok időt töltöttek a közösségi oldalakon, rossz tanulási szokásokat fejlesztettek ki: kevesebbszer vettek részt az órákon, nem készítették el a feladataikat, emellett kitűzött távlati céljaikról is elterelődött a figyelmük. Mások, akik többet tévéztek, illetve több időt szántak női magazinokra, kevésbé voltak magabiztosak az intellektuális képességeiket illetően.

Ezzel szemben jobb osztályzatokat szereztek azok a fiatal nők, akik több időt töltöttek újságolvasással. „Az aktuális események nyomon követése, valamint az akadémiai képzés egyaránt igényel egyfajta tudatosságot, ráadásul az újságolvasás bizonyos tárgyak esetében elvárás is” – értelmezték a kutatók ezt az érdekes megfigyelést.

Jeffrey Hall, a Kansasi Egyetem kommunikáció tanszékének docense szerint a tanulmányban szereplő napi tizenkét óra médiafogyasztás túlzónak tűnik, inkább a napi kilenc óra állhat közelebb a valósághoz. Hall ugyanakkor teljesen reálisnak tartja a közösségi oldalak és a mobiltelefonok használatának a tanulmányokra gyakorolt befolyását. „A diákoknak néha nehéz prioritást felállítani. Úgy érzik, hogy az órára való felkészülés még várhat, a Facebook-barátok kommentjeinek olvasása viszont nem” – állítja Hall. A kommunikációs szakértő szerint az érdemjegyek leromlásában még a Facebooknál is nagyobb szerepe van a mobiltelefonoknak. „Saját kutatásaim során azt figyeltem meg, hogy azok a diákok, akik sokat beszélnek a barátaikkal telefonon, úgy érzik, hogy saját készülékük foglyaivá váltak. Élvezik a jó oldalát – hogy állandóan kapcsolatban lehetnek a barátaikkal –, de bűntudat is gyötri őket, mert nem képesek a készüléküket kikapcsolni.”

Sok Face-függő lesz depressziós

Egy svéd férfi átlag 64, egy svéd nő pedig átlag 81 percet tölt naponta a Facebookon Svédország legnagyobb, 1000 fős mintán végzett kutatása szerint. A kutatás szerint az átlagos felhasználó naponta több mint hatszor lép be a közösségi oldalra, a megkérdezettek 70 százaléka pedig azonnal belép, ha elindította a számítógépét. A tanulmány a Face-book-használat mentális és pszichikai következményeit is vizsgálta. Ennek során úgy találták, hogy a felhasználók 38 százaléka negatív információkat oszt meg magáról. Részben ennek is lehet a következménye, hogy azok a nők, akik több időt töltenek a közösségi oldalon, kevésbé érzik magukat boldognak és kevésbé elégedettek a saját életükkel. Ez a megfigyelés mellesleg teljesen egybevág a németországi Humboldt Egyetem közelmúltban közzétett tanulmányával, ahol a Facebook-használat következményeként a felhasználók kiábrándultságról számoltak be, főként mások nyaralási képeinek nézegetése után. A svéd tanulmányban megkérdezettek 26 százaléka felszabadulásként éli meg, ha nem lép be rendszeresen a Facebookra.

Magyarok az élen

Több mint egymillió Facebook-felhasználó elemeztette ki a saját közösségi oldalas aktivitását és szociális hálózatát a Wolfram Alpha ingyenes alkalmazásával az elmúlt hónapokban. A közösségi hálón bejelölt ismerősök átlagos száma a 15-20 éves korúak között tetőzik (kb. 400), aztán 30 éves kornál már ennek alig a fele, 50 év felett pedig már csak száz facebookos barátja van az átlagos felhasználónak. Meglepő módon a leginkább barátkozónak az izlandiak bizonyulnak, aztán Fülöp-szigetek, Brazília és Norvégia jön, közvetlenül az élmezőny után pedig a magyar felhasználók következnek, vagyis Európában elsők között vagyunk. A Wolfram Alpha egy szövegfelismerő algoritmussal azt is megvizsgálta, milyen témákban posztolnak az emberek az üzenőfalaikra.  A három legnépszerűbb téma a különleges eseményeké (születésnap, karácsony, újév), az idézeteké és magvas bölcsességeké, illetve a személyes hangulatunk kifejezéséé, majd az utazási beszámolók, az iskola és az időjárás következik.

Öregszik a Facebook

A Socialbakers elemző cég friss kutatása szerint 2013-ban a 18–34 éves korosztályból egyre többen fordítanak hátat a Facebooknak. Ez a trend főleg az USA-ban, Németországban és Japánban jellemző: kevesebbet használják, vagy véglegesen szakítanak vele. A legfejlettebb országokban növekedés már csak a 45 év felettiek korosztályában van. A tizenévesek számára már azért nem túl személyes a Facebook, mert azon a szülők, a nagyszülők, a tanárok és az edzők is jelen vannak. Újabban egy Snapchat nevű képküldő okostelefon-alkalmazás és a Tumblr népszerű köreikben.

Olvasson tovább: