Kereső toggle

60 milliárd aktív munkavállaló

Nehezen indul a méhek szezonja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy Einsteinnek tulajdonított mondás szerint, ha kipusztulnak a méhek, négy évre rá az emberiség is követi őket. Ennek fényében meglehetősen rossz hír, hogy a méhek és a többi, növényeket beporzó rovar pusztulása húsz éve erősödik világszerte. Ennek több oka van: egyes élősködők terjedése, az éghajlatváltozás, a nagyipari mezőgazdaság káros hatásai, illetve a vegyszerek fokozott használata. A „kolónia-összeomlás” sci-fiszerű kifejezése talán furcsán hangzik, de a méhészeknek egy mindinkább súlyosbodó gondot jelent. A probléma mindenkit érint, hiszen komoly mezőgazdasági kihatása van: a rovarok pusztulása kisebb terméssel jár, a kevesebb gyümölcs és zöldség pedig mindig növekvő piaci árakat eredményez, csakúgy, mint idén az itthoni gyümölcstermesztésben.

Az Országos Méhészeti Egyesület szaktanácsadója, Árgyelán János szerint az idei téli méhpusztulás az egész magyar méhállomány húsz százalékát érintette. A szakember lapunknak rámutatott, Magyarországon a legnagyobb a fajlagos méhsűrűség az Európai Unióban: 2010-ben 1 millió, 2012-ben pedig több mint 1,2 millió méhcsaládot tartottak nyilván, így a méhpopuláció sűrűsége meghaladja a 11 családot négyzetkilométerenként. A hivatalos statisztikák szerint a magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, azaz mintegy 22,3 milliárd forintot tett ki tavaly, az állattenyésztésnek körülbelül 3 százalékát adja. A méhészeti ágazat jelenleg mintegy 18-20 ezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. Így közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez. Emellett az ágazat kiváló minőségű méhészeti termékekkel látja el mind a belföldi piacot, mind pedig az Európai Unió többi tagállamának piacát – mutat rá a Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye a méhészet hazai gazdasági adataira. Árgyelán János szerint a 20 százalékos pusztulás mellett az áttelelt családok egyharmada annyira legyengült, hogy inaktívvá vált a tavaszi időszakban – ezen családok megmentése a fő feladata a méhészeknek, így a mézhordás időszakában ezeket ki kell hagyni a termelésből. Ugyanakkor, ha kevesebb a méh, kevesebb a beporzás.

A szaktanácsadó szerint nehéz ugyan megbecsülni a méhek termésnövelő munkájának pontos értékét, de optimális viszonyok között 20-30 százalékos termésnövekedést is köszönhet a mezőgazdaság a méhészetnek. A méhek esetében egy család a májusi időszakban akár a hatvanezres létszámra is felduzzadhat, így ha az egymilliós családszámot vesszük alapul, akkor egy döbbenetes számadatot kapunk: Magyarországon hatvanmilliárd egyed serénykedik az ágazatban.

A Magyar Gyümölcstermelők Szövetségének elnöke, Csizmadia György szerint a modern kertészetet elképzelni sem lehet méhészet nélkül. A méhek pusztulása már most érezteti hatását a gyümölcs termésátlagában, bár ennek felismeréséhez nagy szakértelem szükséges – állítja az elnök. A termelők a tavaszi virágzás utáni terméskötés elmaradása indokaként általában a fagyra hivatkoznak, de a komoly szakemberek egyre aggódóbban figyelik a néma gyümölcsösöket. Ha ugyanis nincs meg a tavaszi alapzsongás, egy termelő azonnal tudja, nem lesz termés, vagy csak nagyon kevés. „A tudatos kertészek jó kapcsolatot ápolnak a méhészekkel, és a szakmai együttműködésük is aprólékos és egymásra figyelő kell, hogy legyen minden területen. Nem használunk olyan szereket, ami árt a méheknek, nem permetezünk, amikor a közelben méhészek vannak, sőt még a szántóföldi kultúrákban is igyekszünk partnerséget kialakítani. Erre jó példa a repce vetése, mert a méhészek és a gyümölcstermelők is pontosan ismerik azt a tényt, hogy a repce virága olyan a méhek számára, mint a kábítószer, a méhek bezsongnak tőle és csak azt hajlandók gyűjteni, így ha egy gyümölcsös közelében van repceföld, annak már meszeltek” – magyarázza az elnök.

Tavaszi havazás, de hosszabb virágzási idő, kevesebb nektár és magasabb árak – ez az idei mézképlet várható eredménye. Tavaly a hordós akácméz felvásárlási ára 850-900 forint között mozgott. Az idén viszont a méhészek reálisabbnak látják az 1000 forint körüli árat, ami a kiskereskedelmi árakat is jelentősen emeli majd. A vegyes mézek ára – bár abból is kevesebb lesz az idén – a tavalyihoz hasonlóan 650-700 forint körül alakul majd, elemzi az idei szezon eddigi tapasztalatait Irimi Zsolt vésztői méhész. „A repcevirágzás végét érjük most, de abból sincs egy csúcstermés, 6-8 kilót produkált egy-egy család az idén, de ez jó időszakban 10 is lehet. A legkeresettebb az értékes akácméz, amelynek begyűjtése mindig meghatározza a méhészek évét” – mondja a gazda. Az idén ugyan két héttel korábban, május elején megkezdődött a gyűjtés, de a zivataros időszak nem kedvez a méhek munkájának. A kevés méz miatt megemelkedő árak azonban talán kompenzálják a termelők veszteségeit.

„Ilyenkor tavasszal, mikor a méhek hordani kezdenek, a méhész már meg tudja ítélni, mikor kell pergetni, és hogy mennyi méz gyűlik a keretekben” – avat be a részletekbe Zsolt. Az időjárás persze felboríthatja a számításokat, de az, aki évtizedek óta műveli ezt a szakmát, szinte együtt él a méheivel, nem sokat téved. „A korai meleg beindította a növekedést, de a gyors és nagy hideg, és a hó szó szerint hidegre tette a családokat, akik csak nehezen viselik el a hirtelen lehűlést. A mi állományunkat is megviselte mindez, 30 család pusztult el a márciusi időjárás miatt” – fogalmaz a méhész, aki a szezon katasztrofális indulása ellenére bizakodó: a méz állaga az első pergetések után jónak mondható. „A méhészkedés az már csak ilyen rizikós szakma, de bármennyi keserűség is éri az embert év közben, mégiscsak egy édes történet. Ezért mi, méhészek soha nem adjuk fel a reményt” – foglalja össze gondolatait Zsolt gazda.

Méhgyilkos vegyszerek

A Greenpeace a 74 legjelentősebb nemzetközi tudományos kutatás méhpusztulással kapcsolatos megállapításait egy jelentésben foglalta össze. A Méhpusztulás – az európai beporzó rovarokat és mezőgazdaságot fenyegető veszélyek című tanulmány szerint a méhpusztulás egyik fontos és legkönnyebben megszüntethető oka a beporzókra veszélyes egyes mezőgazdasági vegyszerek, például a neonikotinoidok használata.

Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője, a megjelent anyag társszerzője a bemutatón elmondta: „A tudományos álláspontok alapján úgy gondoljuk, hogy a méhpusztulásban felelős vegyszerek a mezőgazdaságban sokkal több kárt okozhatnak, mint amekkora a hasznuk. A méhekre és a többi vadon élő beporzóra sokkal nagyobb szükségünk van annál, semhogy további pusztulásukat kockáztathatnánk. Nem várhatunk tovább, azonnal be kell tiltani használatukat.”

A Greenpeace hét méhgyilkos növényvédő szert azonosított, melyek jelenlegi használatát jelentős mérgező hatásuk miatt a szervezet szerint azonnal be kell tiltani. Az Európai Bizottságnál is napirenden van három neonikotinoid csávázószerként való használatának betiltása. Ezt az intézkedést a magyar kormány jelenleg ellenzi. „A méhek számának drámai csökkenése csak egy jel a sok közül, amelyek a vegyszerintenzív ipari mezőgazdaság káros voltát bizonyítják. Minél előbb át kell állnunk a modern ökológiai gazdálkodásra a környezet, a beporzók és a saját érdekünkben. Ennek szellemében elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a magyar kormány semmibe veszi az elővigyázatosság elvét, és mindent megtesz a veszélyes vegyszerek azonnali betiltásának akadályozására” – fogalmazott Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse.

Olvasson tovább: