Kereső toggle

Népszámlálás: alig van pozitív adat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hazánk népessége már 1981-től csökken, a 2011-es lélekszám pedig alatta maradt az 1960-asnak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által 2011-ben végzett népszámlálás nyilvánosságra hozott adataiból. Az ország lakosságának létszáma 9 millió 937 ezer 628 volt az adatgyűjtés idején – ez a szám 260 687-tel kevesebb, mint amennyi 2001-ben, az ezt megelőző összeíráskor volt. Az utóbbi tíz évben egyedül Pest és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a lakosság, ami egyértelműen a belső migráció hatásának tudható be, azonban ugyanebből az okból Nógrád és Békés megyében – ahol a legdrasztikusabb a fogyás – 9 százalékkal kevesebben éltek a népszámlálás időszakában.

A teljes népességfogyás egyébként 387 ezer volt az utóbbi évtizedben, ám ezt a tendenciát a nemzetközi vándorlás egyharmadával ellensúlyozni tudta. A bevándorlás és az elvándorlás egyenlege ugyanis az évtized túlnyomó részében pozitív volt Magyarországra nézve – mondta el a Heteknek Kruchina Vince, a KSH osztályvezetője (képünkön). Az időszak elején – elsősorban a szomszédos országokból – többen telepedtek át, mint ahányan a kitelepedés szándékával elhagyták az országot. Az Európai Unió munkaerőpiacának megnyílása és a 2008-as gazdasági válság következtében azonban a kivándorlás intenzívebbé vált, a döntően magyar nemzetiségű lakosság bevándorlása pedig mérséklődni kezdett.

A KSH adatsoraiból csupán két pozitív tendenciát lehet kiemelni: az iskolázottság, illetve a lakásviszonyok javulását. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya ugyanis 10 év alatt 12,6-ról 19 százalékra, míg az érettségizettek aránya 38,2-ről 49 százalékra nőtt. A másik pozitív tendencia talán az, hogy a válság ellenére is több a lakás, és így a fogyó népesség kényelmesebb körülmények között élhet.

Az adatok szerint 2001-ben 269-en laktak 100 lakásban, most pedig 248-an. A statisztika mögött azonban megdöbbentő egyedi adatok is meghúzódnak: például a legzsúfoltabb magyarországi háztartásban egy fedél alatt huszonkilenc ember él együtt.

Szembetűnő adat, hogy a 2001-es 205 ezerről 315 ezerre nőtt a magukat roma kisebbséghez sorolók száma. Ám szociológusok szerint a valós adatok ennél sokkal magasabbak (becslések szerint ugyanis a romák száma 7-800 ezerre, vagy még ennél is nagyobbra tehető).

A több mint ötven százalékos növekedés összefügg azzal az intenzív kampánnyal, mely során a nemzetiségi szervezetek mindenkit arra biztattak, bátran vállalja fel identitását. Ennek ellenére is csaknem 1,4 millió fő nem kívánt nemzetiségi hovatartozásáról nyilatkozni. Mégis: nemcsak a romák, hanem valamennyi nemzetiség száma jelentősen megugrott, az összesítő adatok szerint 2001 óta 45,6 százalékos a növekedés. Ezzel párhuzamosan a magukat magyar nemzetiségűnek mondók száma 9,4 millióról 8,3 millióra csökkent.

Feltűnő változás a vallásosok, főleg a nagyobb keresztény felekezetekhez tartozók számának visszaesése: 10 év alatt 5,5-ről 3,9 millióra csökkent a magukat katolikusnak mondók száma. A reformátusok (1,6 helyett 1,15 millió), evangélikusok (304 helyett 214 ezer) száma is nagyot esett. Ezzel szemben a vallási közösséghez nem tartozók száma 1,5-ről 1,8 millióra nőtt. Érdekes, hogy míg a kérdésre tíz éve 1,1 millió ember nem válaszolt, addig 2011-re ez a számadat 2,7 millióra emelkedett. „A 2011. évi népszámlálás adataiból közvetlenül nem adható magyarázat arra, hogy a tíz évvel korábbival összevetve miért csökkent a válaszadók száma a vallással kapcsolatos kérdés esetében. A KSH ezzel kapcsolatban további felmérést nem tervez, azonban 2013-ban még közzé fogunk tenni egy kötetet, amely részletesen foglalkozik a vallási kérdésre adott különféle válaszok társadalmi, demográfiai hátterével, összefüggéseivel” – felelte ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre Kruchina Vince.

Az osztályvezető kérdésünkre azt is elmondta: „Ma a magyar társadalomban semmilyen arra vonatkozó tény nem azonosítható, ami arra utalna, hogy a természetes népességfogyás folyamata visszafordítható lenne. A nemzetközi vándorlást olyan sok hazai és nemzetközi összetevő befolyásolja, hogy nehéz lenne arra vonatkozó megalapozott kijelentést tenni, hogy a jelenlegi trendek meddig érvényesülnek.”

A népszámlálás érdekes adatai között szerepel egyébként, hogy az országban 1044 százévesnél idősebb embert írtak össze; a negyvenévesnél fiatalabb egyedülálló nőknek csaknem kétharmada diplomás; illetve hogy Szabolcs megyében van a legkevesebb válás.

Olvasson tovább: