Kereső toggle

Katasztrófacunami

Egyre több természeti csapásra számíthatunk

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Cunamik, hurrikánok, orkánok, aktivizálódó vulkánok, földrengések, özönvizek, aszályok, egész országokat megbénító hóviharok – és a sor még folytatható lenne. Mindezen események az utóbbi időben, úgy tűnik, megsokasodtak, és lassan már az lesz szokatlan, ha nem történik semmi rendkívüli. Kutatók szerint a következő 20-30 évben még több természeti katasztrófára kerül majd sor.

Csak néhány adat az elmúlt évek eseményeiből: 2004-ben cunami sújtotta Délkelet-Ázsiát, 230 ezer halálos áldozatot követelve. 2005-ben a Katrina 1800 embert ölt meg New Orleansban, 2007-ben a Kyrill orkán 47 halálos áldozatot követelt Németországban, 2010-ben az Eyjafjallajökull vulkán négy hétre lebénította Európa légiközlekedését, 2012-ben a Sandy 110 ember halálát okozta, és a fukushimai katasztrófa képei is megrázták az egész világot. Hazánkban 2006. augusztus 20-án csapott le egy vihar, amelynek következtében hárman meghaltak és közel 300-an megsérültek, a most márciusi hóvihar pedig katasztrófahelyzetet okozott az országban.

A természeti katasztrófák sokasodására igazából nincsen magyarázat. Egyesek azzal ütik el a dolgok élét, hogy eddig is előfordultak hasonló kataklizmák, csak nem létezett a maihoz hasonló megfigyelési rendszer, mások szerint a klímaváltozás tehető felelőssé mindenért, míg akadnak, akik bizonyítottnak látják, hogy ezek az események valóban sokasodnak, sőt, egyre pusztítóbbá válnak.

A szakemberek szerint a természeti katasztrófák az Egyesült Államokat fenyegetik leginkább, Észak-Amerikában valamennyi, időjárással összefüggő esemény előfordulhat, és sajnos elő is fordul. Egy tanulmány kimutatta, hogy az elmúlt 30 évben az extrém időjárási képződmények száma – mint például forgószél, áradás, aszály – megötszöröződött. Az egy adott évben lecsapó súlyos viharok száma 50-ről 100-150-re nőtt 2011-ben – csak ezek 26 milliárd dolláros kárt okoztak a tengerentúlon. Ez a kárérték kétszer akkora, mint 2010-ben, pedig már az is rekordévnek számított. A tavalyi nyáron Oklahoma, Kansas, Nebraska és Arkansas államok elkeserítő látványt nyújtottak: mindenütt elszáradt növényeket, kiszáradt tavakat, és a hőségtől és szomjúságtól szenvedő állatokat lehetett látni. A szakértők az ország felét szárazságtól sújtottnak nyilvánították, ilyenre legutóbb 50 évvel ezelőtt volt példa. A csapás következtében közel 50 százalékkal nőtt a kukorica ára, illetve hiány volt tapasztalható a többi takarmánynövényben is, ami maga után vonta a húsfélék drágulását is. A következmények nem korlátozódtak csak az országra, mert az amerikaiak a világ legnagyobb takarmányexportőrei. Kína, Kanada, Mexikó és Japán is megérezte a válságot, ők ugyanis a legnagyobb gabona-, kukorica- és szójafelvásárlók.

A másik súlyosan érintett terület Skandinávia északi része lehet. A régió szeizmológiailag relatív nyugodtnak tekinthető, de a jégsapkák olvadása akár földrengéseket, vagy vulkánkitöréseket is okozhat, mert az eltűnő jég súlya változásokat idézhet elő a földkéregben. Skandinávia központi része évente körülbelül egy centiméterrel emelkedik, ezt a jelenséget a tudósok posztglaciális emelkedésnek hívják. A tudomány szerint a jégkorszak idején a 3000 méter vastag jégpáncél súlya Észak-Európát több száz méterrel lenyomta. Ez a folyamat fordult mára teljesen vissza.

Az Orosz Tudományos Akadémia intézetének tudományos főmunkatársa, Vlagyimir Koszobokov korábban, a haiti katasztófa kapcsán arról nyilatkozott, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen megnövekedett a Föld szeizmikus aktivitása, vagyis a jövőben még több pusztító földrengésre lehet számítani. A földrengések számbeli gyarapodására azonban az orosz tudósok nem tudtak konkrét magyarázatot adni.

A brit kormány szaktanácsadója, Professor Sir John Beddington szerint a következő 20-30 évben eldől, hogy hogyan alakul a Föld további sorsa, mert a folyamatok nagyon felgyorsultak. A kutató szerint a következő időszakban egyre több aszállyal, árvízzel, cunamival és viharral kell számolnunk. Magyarázatként a fosszilis energiahordozók ipari használata miatt felszabadult szén-dioxid-szennyezést, illetve a globális felmelegedést említi.   

Ráadásul a veszély már a világűrből is fenyeget, részben az emberi közrehatásnak köszönhetően. A bolygónk körül keringő mesterséges eredetű hulladék tömege hat- és hétezer tonna közötti lehet, megtalálhatók köztük működő és használaton kívüli mesterséges holdak, űrállomások, illetve ezek alkatrészei. 2012-ben a Phobos-Grunt Mars-szonda lezuhanási helyét találgatták a tudósok, mert lakott területre zuhanva nagyon nagy károkat okozhatott volna. A feltételezett becsapódás helyszíneként Magyarország is szóba került.

Ezenfelül közel 47 ezer aszteroida keresztezi a Föld pályáját, ebből 100 tartozik a veszélyes méretűek közé. A februárban Cseljabinszk felett szétrobbant meteor ereje körülbelül hússzorosa volt a Hiroshimára ledobott atombombának. Ennél jóval nagyobb károkat tud okozni az a NASA által felfedezett, három és fél futballpályányi kisbolygó, amelyet a káosz és sötétség egyiptomi istenéről Apophisnak neveztek el. Az előzetes számítások szerint a 2030-as évek környékén rekordközelségben fog elhaladni a Föld mellett, majd 2036-ban becsapódik. Amennyiben ez beigazolódik, úgy a felszabaduló erőhatások a hiroshimai atombombánál 50 milliószor nagyobbak lesznek, ami több magyarországnyi területet pusztítana el teljesen, vagy soha nem látott méretű cunamit indítana el.

Olvasson tovább: