Kereső toggle

Embrió  a levesporban?

Abortált magzati sejtek az élelmiszeriparban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A lóhúsbotrány után újabb napvilágra kerülő „titkok” borzolhatják a kedélyeket: Szabó Marcel zöldombudsman vizsgálatot indított az emberi embriószövetek kozmetikai és élelmiszeripari felhasználásával kapcsolatban. A bejelentést felületesen olvasók egyből arra asszociálhattak, hogy abortált magzatok sejtjei kerülnek bizonyos termékekbe. Erről ugyan a téma szakértői szerint szó sincs, ám a szóban forgó technológia mégis bőven vet fel etikai és  fogyasztóvédelmi kérdéseket.

Milyen törvények szabályozzák Magyarországon az embrionális sejtszövetek felhasználását, és kaphatók-e a hazai kereskedelmi forgalomban olyan élelmiszerek vagy termékek, amelyek gyártásánál ilyen sejteket alkalmaznak – erre a két kérdésre keresi a választ az Alapvető Jogok Biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettese. Szabó Marcel lapunk érdeklődésére elmondta, azt követően döntöttek a vizsgálat elindításáról, hogy egyre többet lehet hallani arról, hogy az Egyesült Államokban embriószöveteket használnak fogyasztási cikkek fejlesztéséhez, továbbá január 1-jén lépett hatályba az Európai Unió kozmetikumokra vonatkozó új rendelete, amely kifejezetten tiltja az emberi sejtek és szövetek összetevőként való felhasználását. „Így egyértelművé vált, hogy bár az európai és magyar jogszabályokkal és értékrenddel ellentétes az emberi test vagy emberi eredetű sejtek, szövetek üzleti célú ipari felhasználása, ez a veszély minket is fenyeget” – mondta a zöldombudsman.
Ami az ügy tengerentúli előzményeit illeti, a Senomyx nevű, San Diegó-i bio-technológiai vállalkozás egy olyan eljárást fejlesztett ki, amelynek során élelmiszerekhez gyártott összetevőket egy abortált embrióból származó sejtszövet segítségével teszteltek. Ráadásul nem mással, mint a Pepsi Colával kötöttek 30 millió dolláros szerződést három évvel ezelőtt. A korábban elsősorban vakcinagyártásban érdekelt Senomyx szabadalmainak vizsgálatából kiderült, hogy számos esetben használták a HEK293-as (HEK=human embryo kidney – emberi magzat veséjéből származó) sejtvonalat. A szabadalmak jelentős része ízfokozókra vonatkozott, így több magzatvédő csoport bojkottot hirdetett meg a Pepsi Colával szemben. Az óriáscég elleni bojkott mögött a Children of God for Life (Isten gyermekei az életért) nevű csoport áll, amelynek vezetője, Debi Vinnedge szerint a Pepsi által megrendelt kutatás azért is etikátlan, mert ez gyakorlatilag piacot teremt az abortált magzatoknak, valamint arra serkenti a kutatókat, hogy további embrionális sejtvonalakat hozzanak létre. Vinnedge szerint az etikai problémák elől a Senomyx azzal tudna kitérni, ha állati sejtvonalakat használna a kísérleteihez. Mellesleg nem a Pepsi volt az egyetlen óriáscég, amely kutatásokat rendelt a Senomyxtől. A biotechnológiai vállalat partnerei között olyan ismert márkákat találunk, mint a Nestlé és a Kraft. A magzatvédő csoport bojkottja „megihlette” Ralph Shortey oklahomai szenátort, aki a Forbes magazin szerint egy olyan törvényjavaslatot terjesztett be, amely tiltja az embrionális szövetek felhasználását az élelmiszergyártás során. A törvényjavaslat legfőbb problémája, hogy olyat kívánt tiltani, amire egyébként nem került sor. A gyártók ugyanis közvetlenül nem használták a termékeikben az abortált magzatból származó sejtvonalat – bár ettől még vannak az eljárásnak etikai vetületei.
Bár a Pepsi tagadta a vádakat, hogy a Senomyxtől megrendelt kutatás során valóban a HEK293-as sejtvonalat használták, végül beadta a derekát és egy évvel ezelőtt egy nyilatkozatot adott ki, amelyben arról számolt be, hogy megváltoztatta a Senomyxszel kötött korábbi szerződést. Az új szerződés szerint: „a Senomyx nem fog HEK sejteket, és semmilyen más, emberi embrióból, vagy magzatból származó szövetet, sejtvonalat használni a PepsiCo számára végzett kutatásaiban”.
Visszatérve a hazai vizsgálatra, Szabó Marcel arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az alapvető uniós és hazai szabályok egyaránt tilalmazzák az embrionális szövetek kereskedelmi célú felhasználását, a tudomány már sok éve kidolgozott ilyen technológiákat, amelyek az Európai Unión kívüli országokban nem mindenhol tiltottak. Alappal feltételezhető, hogy üdítők, leves- és tejporok, édességek gyártási folyamatában használják az embrió-szöveteket, sőt, a zöldombudsman szerint egyes kozmetikai cégeknél nem csupán a gyártási folyamat egyik stádiumában jelenik meg az embrióból kitenyésztett szövet, hanem közvetlenül része a készterméknek, ilyenek például egyes ránctalanító krémek. Ezt tiltotta be 2013-tól az EU. Ugyanakkor a nemzetközi kereskedelem révén az Európán kívüli országokból a magyar áruházakba is érkezhetnek ilyen termékek, amelyeknek címkéin a gyártó nem köteles feltüntetni a fejlesztés részleteit.
A zöldombudsman hangsúlyozta, az etikai problémát és a jogi visszásságot elsősorban éppen az jelentheti, hogy a fogyasztók nem értesülnek arról, hogy az általuk vásárolt, fogyasztott termék esetleg embriókon végzett kutatás eredményeként jött létre. „A fogyasztók lelkiismereti szabadságát sértheti, hogy tudtuk nélkül olyan terméket fogyasztanak, használnak, melynek kifejlesztése körülményeivel nem értenek egyet” – fogalmazott Szabó Marcel.
Szakértők szerint ugyanakkor a szóban forgó embrió sejtvonal (HEK293) használata a tudományos világban általánosan elfogadott napi gyakorlat, hazánkban is több laboratórium alkalmazza ezt a technológiát. „Kiválóan alkalmas fehérjék előállítására, kifejeztetésére. Mindössze arra van szükség, hogy az adott fehérje genetikai kódját, vagyis DNS-ét bevigyük a sejtekbe” – magyarázta a Heteknek Buday László, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének igazgatója. És hogy mindennek mi köze a levesporokhoz vagy az üdítőitalokhoz?
A szóban forgó cég újítása abban áll, hogy ezekkel a sejtvonalakkal „legyártatja” az ízlelésért felelős emberi fehérjéket (receptorokat), majd a rendszerhez hozzáadnak általuk kifejlesztett molekulákat. Ha egy molekula erősebben kötődik a receptorhoz és aktívabb jelátviteli utat generál, akkor az az ízlelés során is intenzívebb ízt fog kiváltani. Buday László hozzátette: az élelmiszeripari felhasználás viszonylag új jelenség, de a gyógyszeriparban már hosszabb ideje használják ezt a sejtvonalat ugyanilyen molekulaszelekcióra, például vérnyomáscsökkentő gyógyszerek kifejlesztésénél. „Nem arról van szó, hogy ezek az embrionális sejtek belekerülnének a termékekbe. Sőt, még attól sem kell tartani, hogy ezek miatt az eljárások miatt újabb és újabb abortált magzatokra lenne „igény”, hiszen ezt a sejtvonalat a hetvenes években állították elő holland tudósok, mégpedig az akkori jogszabályoknak megfelelően. Egy akkor – nem tudjuk milyen okból abortált – magzat vesesejtjeit egy adenovírus felhasználásával immortalizálták, vagyis halhatatlanná tették, így azóta ezek a sejtek korlátlanul szaporíthatók” – fejtette ki az igazgató az eljárás etikai vonatkozásait firtató kérdésünkre. Hozzátette: létezik daganatos sejtekből eredeztetett sejtvonal is (pl. HeLe), amelyet az ötvenes évektől kezdve a mai napig használnak. „Az első sejteket egy fekete hölgynek a rákos daganatából nyerték, és eddig már több száz tonnányit állítottak elő belőlük, miközben annak idején a beteget valószínűleg nem kérdezték meg arról, hogy ehhez hozzájárul-e, vagy sem” – mutatott rá egy másik – az embrionális sejtek felhasználásához képest kisebb – etikai problémára Buday László. Arra a kérdésre, hogy van-e tudomása arról, hogy kozmetikai termékekbe maguk az embrionális sejtek kerülnének, a szakértő azt válaszolta, ezt szakmailag nem tartja reálisnak, ugyanis az idegen sejtek a szervezetben mindig immunreakciót váltanak ki, ami egy arckrémnél a legkevésbé sem kívánatos. „Azt viszont el tudom képzelni, hogy az ilyen sejtvonalakkal kollagént termelnek, és ezt használják fel a ránctalanító krémek gyártásánál” – fogalmazott. Az etikai kérdésekre visszatérve a tudós hangsúlyozta: a sejtvonalak kifejlesztése nélkül a tudomány fejlődése nem lett volna ilyen fokú az elmúlt évtizedekben. Példaként említette, hogy tavaly kémiai Nobel-díj járt egy olyan, receptorokkal kapcsolatos felfedezésért, amely elképzelhetetlen lett volna a fent leírt, sejtvonalakon keresztül történő fehérjegyártás nélkül.
A tudományos megközelítéssel szemben Szabó Marcel zöldombudsman arra hívta fel a figyelmet, hogy az embrionális eljárások alkalmazása korábban valóban jogszerű volt, de ez nem teszi jogszerűvé azok alkalmazását a tiltó rendelkezések életbe lépését követően. (Például az azbesztet korábban nem volt tilos épületekhez felhasználni, ma már azonban nem alkalmazható.)
Hozzátette azt is, hogy a jelenleg alkalmazott, embriókból kinyert sejtvonalak mögött is több embrió felhasználása állhat. „Bár az, hogy egy adott sejtvonalat végül egyetlen embrióból tenyésztettek ki, „gazdaságosnak” tűnik, ennek hátterében számos embrió kutatása állhat, s e kutatás eredményeként egyetlen embrióból tenyésztik ki a megfelelő sejtvonalat. A magyar szabályozás nem teszi lehetővé az abortumokon való kísérletezést, az ismert, külföldön használt sejtvonalak viszont abortumokból származnak” – fogalmazott Szabó Marcel. Megjegyezte: a magyar szabályozás az embriók orvostudományi célú kísérletekre történő felhasználását lehetővé teszi, ezért vizsgálatuk nem terjed ki a gyógyszeripari termékekre. Ugyanakkor sem a magyar, sem az uniós szabályozás nem engedi az embrionális sejtvonalak szabadalmaztatását.

Olvasson tovább: