Kereső toggle

Lesz-e világjárvány?

Közép-Európát is elérte az influenza

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az idei influenzajárvány elérte Magyarországot is, de kérdéses, hogy az Európában kialakuló helyzet lesz-e olyan erős, mint az USA-ban már tomboló pandémia. A vírus egyetlen ellenszere a tüneti kezelés és a fekvés, az antibiotikum szedése viszont ez esetben felesleges, sőt káros: kizárólag célzott terápiaként, szövődmények felbukkanása esetén lehet hatékony.

„Magyarországon lassan, de biztosan haladunk az influenzajárvány kitörése felé: január utolsó hetében 13500-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, ami már az úgynevezett járvány-küszöbértéknek felel meg. Országos kiterjedésű járvány kitöréséről akkor beszélünk, ha ez a szám eléri a 15 ezret” – tájékoztatta lapunkat Ócsai Lajos, az ÁNTSZ Járványügyi Főosztályának főosztályvezetője. Hozzátette: a megbetegedések száma az országban nem egyenletes, egyes megyékben, így Budapesten, Pest megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Sopron, illetve Komárom megyében már múlt héten „kitört a járvány”, azaz átlépte a járványküszöböt az influenzás betegek száma. A betegek közel negyede gyermek, közel fele 15–35 éves, negyede 35–59 éves, míg tizede 60 év fölötti.

A kitörést követően a járvány lefutása 8-12 hét: van egy felfutási időszak, 4-5 hét alatt éri el a csúcsot, majd elindul egy csökkenés a megbetegedések számában. Az influenza áprilisban mindenképp véget ér, ez egy téli szezonalitású megbetegedés. Tavaly nagyon gyenge volt a járvány, mert 6 héttel később kezdődött az influenza aktivitás, mint idén, s így hamarabb véget is ért – magyarázza a szakember, aki szerint még mindig érdemes beoltatni magunkat. 2 hét alatt kialakul a védettség, a tetőzésig pedig még minimum 5 hét van hátra, plusz 7 hét a járvány lecsengése. Télen a nagyobb összezártság és a hideg idő kifejezetten kedvez a vírusok terjedésének, míg a hőség és az UV-sugárzás pusztítja azokat.

Egy járvány súlyosságát a vírustörzs újszerűsége, de különösképpen a komoly szövődmények határozzák meg. A szövődmények megelőzésére még mindig a legjobb eszköz az influenza elleni védőoltás: a beoltott embereket az influenza nem – vagy csak enyhébb formában – betegíti meg. Ócsai Lajos szerint a 21 millió halálos áldozatot követelő 1918-as spanyolnátha idején maga a vírus az elhalálozások alig 5 százalékáért volt felelős, a többség a tüdőgyulladásos bakteriális szövődményekbe halt bele – akkor még nem ismerték az antibiotikumot –, de hasonló volt a helyzet a többi pandémia esetében, így például a ’68-as hongkongi nátha vagy a ’78-as járvány idején is.

Utoljára négy éve a H1N1 vírustörzs okozott az átlagosnál komolyabb járványt, amely leginkább a fiatal, 15–20 éves korosztályt sújtotta. Idén már nagyon korán, január derekán kitört az USA-ban az influenzajárvány, méghozzá régen látott súlyos, nagyon elterjedt formában, amelynek főszereplője az A típusú influenza H3N2 vírustörzse, s ez a törzs dominál a WHO által javasolt idei oltóanyag-koktélban is. A H3N2 típusú törzs régóta „forgalomban van”, többek között ennek egyik változata okozta az 1 millió áldozatot követelő ’68-as hongkongi náthát is. Egy komoly világjárvány kitörési esélyéről még csak tippelgetnek a szakemberek, már csak azért is, mert a szezon java még hátravan. Ócsai Lajos szerint Amerikában, Japánban, Oroszországban már komoly gondok vannak. Európában az influenzajárvány északnyugatról halad délnyugat felé, Közép-Kelet Európát most éri el a hullám, de egyelőre az adatok nem mutatnak arra, hogy az amerikai állapothoz hasonló járványhelyzet alakulna ki Európában is.

„Minden influenzajárvány Dél-Kelet Ázsiából indul ki – egy kivétel volt, a spanyolnátha, ami elképzelhető, hogy a karibi térségből indult. Ez az a két terület, ahonnan egyáltalán keletkezhet járvány, mert itt van meg annak a feltétele, hogy a vírus mutálódni tudjon az állatok között, és át tudjon terjedni az emberre” – mondja Ócsai Lajos. Az emberek együttélése az állatokkal, a higiéniai viszonyok, az állat- és népsűrűség miatt ez kivédhetetlen. A járványokat okozó vírusok elsődleges forrása a sertés, mivel az állati és az emberi influenzavírus a sertésekben géncserével új vírust tud produkálni. A disznóban tud ugyanis a leginkább szaporodni egyszerre az állati és a humán influenzavírus, és az egyszerre történő szaporodással tudják ezt a mutációt produkálni.

Az influenzavírus által legveszélyeztetettebbek a gyenge immunitású személyek, így a csecsemők, kisgyermekek, idős emberek, krónikus betegek, terhes nők, számukra ingyenesen hozzáférhető a védőoltás. Testi tünetek a hirtelen magas láz, levertség, izomfájdalom, esetleg torokfájás, melyeknek 4-5 nap pihenés után illik nyomtalanul elmúlniuk, bár a köhögés sokáig fennmaradhat. Nagyon sokan lábon hordják ki a kórt, de nem tudni, hányan, erre nincs becslés. Orvoshoz csak szövődmény gyanúja esetén kell fordulni. A vírusra nem hat az antibiotikum, ha viszont az influenza tünetei, elsősorban a láz 4-5 nap alatt nem múlik el vagy visszatér, akkor antibiotikumra van szükség, de nem mindegy, milyenre, ezt laborvizsgálattal, esetleg gyorstesztekkel a lehető legpontosabban kell meghatározni – mondja a főosztályvezető.

Az antibiotikumok helytelen és felesleges alkalmazása miatt ma olyan fokú rezisztencia alakul ki a kórokozókban, hogy a jövőben a legáltalánosabb fertőző megbetegedésekre sem lesz gyógyszer – áll abban a legfrissebb dokumentumban, amely a jövő veszélyeit térképezi fel évente a davosi Világgazdasági Fórum számára. Ezúttal külön fejezet taglalja az antibiotikum-rezisztencia globális veszélyeit, hiszen a gyógyszerfejlesztések sem követik a kórokozók változásának ütemét. Ennek elsősorban anyagi okai vannak, a nagy gyártóknak ugyanis nem éri meg új antibiotikumokat kutatni, hiszen a baktériumok hamar ellenállnak az újabb szereknek, amelyeket ráadásul viszonylag ritkán használnak az emberek. Ennél sokkal jobban megéri krónikus betegségek ellenszereivel foglalkozni. Emiatt az EU a közeljövőben kétmilliárd eurót fektet az ezirányú fejlesztésekbe.

De ez csak az érem egyik oldala. „A jelenlegi viszonyok között 5 éven belül nem várható új antibiotikum-csoport megjelenése” – mondta el kérdésünkre Szilágyi Emese, a Járványügyi Főosztály főosztályvezető-helyettese, utalva arra, hogy nemzeti kampányok propagálják az antibiotikumok felelős használatát. A megfelelő antibiotikum helyes alkalmazása is elősegíti, de helytelen és túlzott használata kifejezetten gerjeszti azoknak a baktérium-mutációknak a képződését, aminek az eredménye a rezisztencia.

A baktériumok növekvő ellenállóképessége elsősorban a kórházi- és a járóbeteg-ellátásban, illetve az állatgyógyászatban alkalmazott antibiotikumokra vezethető vissza. Sokszor a betegek kérik az orvostól antibiotikum felírását, vagy gyakran maguk az orvosok próbálkoznak „ránézésre” különféle készítményekkel, előzetes laborvizsgálat nélkül. Számos országban nem is vényköteles az antibiotikum, így az öngyógyítás gyakorlata különösen elterjedt. „Célzottan, a lehető legszűkebb spektrumú antibiotikummal kell gyógyítani, és csakis indokolt esetben. Ehhez növelni kell a mintavételi hajlandóságot világszerte, így itthon is, nem érdemes találgatni” – figyelmeztet a szakember. Manapság a kórokozók az esetek 50 százalékában rezisztensek majdnem minden ellenszerre. Sokkal drágább és hosszadalmasabb a multirezisztens kórokozók kezelése, és sokkal magasabb a halálozási arány. Szaporodnak a mindenre rezisztens, azaz pánrezisztens baktériumok is, amelyeknél megbetegedés esetén már nincsen semmilyen terápiás lehetőség, csak az emberi szervezeten múlik a gyógyulás, a halálozás 50 százalékos lehet. Európában évente 400 ezer ember betegszik meg valamilyen rezisztens baktériumtól, és 25 ezer ember hal meg kórházi baktériumfertőzés következtében. Az antibiotikum-rezisztencia a kontinensen 600 millió kiesett munkanapért felelős, társadalmi kára pedig másfél milliárd euróra tehető. A felelős alkalmazás erősítésével egyes országokban, így Angliában sikerült javítani a helyzeten, de a legszegényebb régiók és országok elsődleges veszélyforrást jelentenek a mutációk szempontjából.

Szilágyi Emese szerint normális körülmények között együtt élünk rezisztens kórokozókkal, amelyek nem okoznak megbetegedést. De például egy más betegség miatt kapott antobiotikum hatására is szelektálódhatnak egy-egy egyénben, vagy átterjedhetnek egyik személyről a másikra, elsősorban kórházi körülmények között.

Antibiotikumot sem vírusok ellen, sem a szövődmények megelőzésére nem szabad alkalmazni. Jól szabályozott és szűk az a terület, ahol megelőzésképp indokolt adni, például nagy műtétek, szervátültetés, sebfertőzés veszélye miatt, koraszülöttek vagy daganatos betegek esetében lehet indokolt. „Megelőzésként főleg az állatgyógyászatban alkalmaznak nagy mennyiségben és sokszor indokolatlanul antibiotikumot. Az összes antibiotikum 70 százalékát itt használják fel” – teszi hozzá Szilágyi Emese.

A nemzetközi helyzet

A németországi Robert Koch Intézet tájékoztatása szerint már az elmúlt év végén meredeken emelkedett a fertőzések száma, amire egyébként általában január-február környékén szokott sor kerülni. 2012 utolsó két hetében már 388, labor által megállapított esetet regisztráltak az országban. Az influenza a szokványos náthához képest jóval nagyobb veszélyt jelent a betegekre, idősekre és a nagyon fiatalokra. Németországban évente átlagosan 5-8 ezer ember hal bele ebbe a betegségbe. Halléban, Szászországban már karácsony hetében több mint 60 H1N1, „sertésinfluenzás” esetet találtak.
Nagy-Britanniában is hasonló a helyzet, és egyre több embert kezelnek kórházban. Angliában és Észak-Írországban ugyanakkor csökken az új megbetegedések száma, míg Skóciában növekszik, Walesben pedig nem változott az arány. Az év negyedik hetében 38 új beteget kezeltek az országban az intenzív osztályokon, ebből 21 B típusú és 15 A típusú vírus miatti megbetegedés.
New Yorkban a fertőzések száma ötször olyan magas, mint az elmúlt szezonban. A hatóságok járványról beszélnek, Cuomo kormányzó egészségügyi szükségállapotot hirdetett ki. Közel 20 ezer esetet regisztráltak ebben a szezonban, tavaly ilyenkor 4.400 volt a megbetegedések száma. „2009 óta a legsúlyosabb influenzahullámot éljük át most” – nyilatkozta a kormányzó. A vírus az egész szövetségi államban tarol, így már a gyógyszerészek is beolthatják a gyerekeket, ami normál esetben tilos. Ezzel egyidejűleg a hatóságok a Facebookon, a Twitteren és a klasszikus médiában is felvilágosító és figyelemfelhívó kampányt folytatnak már január közepe óta. A CDC Egészségügyi Hatóság szerint az oltóanyag az esetek 62 százalékában hatékony. Az Egyesült Államok többi részében hasonlóan néz ki a helyzet. A járvány jóval hevesebb mint korábban, az összes szövetségi államot érinti. A CDC közel 30 ezer esetet regisztrált, legalább 20 gyerek belehalt a betegségbe, vagy annak szövődményeibe. A legtöbb esetben a H3N2 vírustörzs a felelős, ami a betegség súlyosabb lefolyását eredményezi. Az európai járványügyi hatóság jelentése szerint ugyanakkor bár növekszik az influenzás megbetegedések száma, de a járvány néhány országban már elérte a csúcsát. Ez leginkább Európa észak-nyugati részére jellemző. Az év negyedik hetében a 29 ország kétharmada a vírus közepes intenzitású terjedését jelentette, további jellemző, hogy a fertőzések széles körben terjednek és egyre több a keveredés. Európában egyelőre nem az amerikai, igen súlyos eseteket okozó H3-as vírus a domináns. Egy nemzetközi kutatócsoport időközben publikált egy tanulmányt, amely szerint a sertésinfluenza vírusát az emberek több mint ötöde megkapta 2009 és 2010 között. A halandósági ráta ezek alapján 0,02 százalékos volt a korábban rettegett vírus esetében. (Tömösi Ramóna)

Olvasson tovább: