Kereső toggle

Árral szemben: magyar start-up sikerek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több mint harminc éve start-up cégek formálják leginkább a körülöttünk lévő világot. Itt nemcsak Bill Gates és Zuckerberg kollégiumi szobájára vagy Steve Jobs apjának garázsára kell gondolni, hanem több magyar vállalkozás sikertörténetére is. A PowerPoint legfőbb konkurenciájának számító Prezi, az élő közvetítés lehetőségét mindenki számára elérhetővé tevő Ustream és a számítógépünk távoli vezérlését lehetővé tevő Logmein együtt több felhasználót ért el, mint a Twitter vagy a Foursquare (150 millió felhasználó).

Egy start-up cég sikerében nem az ötlet a döntő, hanem az, hogy megtalálja azokat a személyeket, akik képesek azt meg is valósítani. Somlai-Fischer Ádám hobbiprojektje – egy újszerű élményt nyújtó prezentációs szoftver – a mai napig megmaradt volna egy vicces kezdeményezés szintjén, ha hét év (!) múlva Halácsy Péter,

a BME kutató-oktatója nem botlik bele a látványos, de eléggé használhatatlan programba. Halácsy azonban hamar túllépett a dolgon, és ezzel véget is ért volna a sztori, ha a Svédországban élő, magyar származású Árvai Péter éppen ekkoriban nem keresi fel, hogy megnyerje egy hasonló elven működő projekt elindításához. Ekkor Halácsy visszaemlékezett, hogy már ismer egy ilyen rendszert, és így végül Árvai volt az, aki csatlakozott a ZUI Prezi néven induló vállalkozáshoz. Az alapítók kezdettől fogva egy egész világra kiterjedő piacvezető termékben gondolkodtak. (A Prezinek azóta sincs magyar nyelvű felülete). A béta állapotban futó szolgáltatás körül sokáig csak néhány ezer szakmabeli felhasználó lézengett. Az alapítók azonban kitartóan járták a világ különböző start-up konferenciáit, öntötték a pénzt a Prezibe, és természetesen fizetés nélkül dolgoztak hónapokon keresztül, amíg sikerült fölkelteni a felhasználók és a befektetők figyelmét.

Egy start-up elindítása mindig megkövetel magának egy kis „őrültséget”. „Biztos állást hátrahagyva kell hónapokig vagy évekig dolgozni egy futurisztikusan hangzó, ingatag projekten, miközben a környezeted bizton állítja, hogy épp most teszed tönkre az életed” – állítja Fehér Gyula, a Ustream alapítója. Egy start-up számtalan módon bebukhat: ha az alapítók nem készek mindent kockára tenni érte, biztos kudarcra van ítélve. A vérbeli kockázati befektetők is ezt a „csillogást” keresik az alapítók szemében, amikor azok az ötletükről beszélnek.

A Ustream alapítója teljes vagyonát beleölte zseniális, de kezdetben kivitelezhetetlennek tűnő víziójába, ami arról szólt, hogy átlagemberek élőben közvetíthessenek videókat. Az ötletet az adta, hogy két veterán amerikai katonával közösen megoldást kerestek arra, hogy az Irakban szolgálók könnyebben tarthassák a kapcsolatot családtagjaikkal.

A Ustreamnek, mint nagy tőkeigényű szolgáltatásnak a működése az elkötelezett befektetőkön múlott. Egy start-up olyan nagy kockázatú vállalkozás, ahol csak a befektető és az alapító közötti mély bizalom képes átvészelni a szükségszerűen érkező konfliktushelyzeteket, mint például a projekt késedelmes beindítása vagy a kezdeti lanyha érdeklődés. A jó befektető azonban nemcsak a pénzt hozza, hanem kapcsolataival, üzleti tapasztalataival segíti a vállalkozást.

Az ilyen befektető megtalálása nem könnyű. Anka Márton, a LogMeIn alapítója alsókategóriás hotelekben megszállva kopogtatott fáradhatatlanul a kockázatitőke-befektetőknél, míg végül az egyik bizalmat szavazott neki. Ötlete, hogy egy másik gép monitorát használva kezelhessem az interneten keresztül otthoni számítógépemet, mára évi 20 milliárd forint árbevételű és 415 főt foglalkoztató nagyvállalattá tette a LogMeInt.

E három cég és alapítóik névsorával azonban sajnos egyelőre végére is értünk a nagy magyar start-up sikertörténeteknek. Ez különösen szomorú annak fényében, hogy az olyan, szinte csak humán erőforrásra építkező országok számára, mint Magyarország ez az egyetlen kitörési lehetőség. „A válság miatt a banki hitelezés elapadt, ezért gyakorlatilag csak a kockázatitőke-befektetések érhetők el az induló vállalkozások számára” – mondja Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter ma a Portfolion Kockázatitőke-befektetési Alap vezetője.

A start-up azonban nemcsak üzleti modell, hanem szemléletmód is: friss, kreatív, „jövőbe látó” gondolkozást követel meg az alapítóktól. Az amerikai vagy izraeli szemlélettel szemben ez még nem része a magyar munkakultúrának. Sajnos a hazai oktatásügy beszűkültsége miatt ezen a területen nem is várható a közeljövőben változás. Ezért a fiatalok számára egyelőre marad ez a három nagyszerű példa arra, hogy igenis lehet nagyot alkotni, ha elég bátor vagy ahhoz, hogy ne a tömeget, hanem a lehetőségeket kövesd.

Olvasson tovább: