Kereső toggle

Arab tél

Polgárháború felé rohan Egyiptom

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Gika! Gika! – kiabálja egy tizenkét év körüli fiú. A szemei bevérzettek, az arcát egy egyszerű orvosi maszkkal takarja el a könnygáz elől. Kairó belvárosában vagyunk, a Simon Bolívar téren, alig két percnyire a Tahrír tértől, ami újra megtelt tüntetőkkel. A Muzulmán Testvériség elleni szólamoktól hangos a belváros.

Jelenleg nem zajlanak harcok, mert a rendőrség betonfallal leválasztotta a belügyminisztérium felé vezető összes utcát, a kivezényelt rohamrendőrök csak néha-néha lőnek ki egy könnygázgránátot, ha a főleg utcagyerekekből álló csoportok megpróbálnak átmászni a falon. A konfliktus immár tizenöt napja tart, csak az elmúlt pár napban csillapodtak le a harcok. A felnőttek a Tahrír téren gyülekeznek az ellenzéki, szekuláris pártok felhívására, az utcagyerekek pedig a közeli tereken. Nekik nincs politikai agendájuk, a Központi Biztonsági Erőkkel akarnak összecsapni az ultrákkal, az egyiptomi futballhuligánokkal közösen. Mindezt Gika miatt. A fiatal fiút sörétes puskával lőtték agyon pár hete, egyelőre tisztázatlan körülmények között. A belügyminisztérium a tüntetőkre mutogat, a tüntetők a rendőrségre. A fiú esete azért kavarta fel a közvéleményt, mert közvetlenül a halála előtt mindenkitől elbúcsúzott a Twitteren.

A Tahrír téren összegyűlő tömeg azonban nem csap össze a rendőrséggel. Nem a balhéért vannak kint, hanem hogy a demokráciát követeljék. November 22-én ugyanis Mohamed Murszi, az iszlamisták delegálta elnök egy alkotmánymódosítási javaslatot nyújtott be, mely az elnök által hozott törvényeket és döntéseket jogilag megtámadhatatlanná teszi, megtiltja a zömében iszlamistákból szerveződő parlament feloszlatását, valamint gyakorlatilag korlátlan hatalommal ruházza fel, hogy „fellépjen a forradalom ellenségeivel szemben.”

A bejelentésre az egyiptomi Legfelsőbb Bíróság azonnal sztrájkra szólította fel az ország összes bíróságát, a szekuláris pártok pedig — melyek eddig politikai elképzeléseik sokszínűsége miatt képtelenek voltak egységesen fellépni az egyiptomi politikai porondon — az utcára hívták a támogatóikat.

Péntekre megtelt a Tahrír tér szekuláris tüntetőkkel, s bár a közeli tereken összecsapások zajlottak a rendőrséggel, különösebb incidens nem történt.

A Muzulmán Testvériség az elnök mellett szervezett tüntetését ugyanis az utolsó pillanatban áthelyezte Kairó külvárosába, ezzel mintegy megakadályozva a nyílt erőszakot az iszlamista és a szekuláris erők között.

Nemcsak Kairóban szabadultak el az indulatok ugyanis, hanem szerte Egyiptomban. Az elnököt autokrata hatalommal felruházó alkotmánymódosítás hatására az ország több nagyvárosában is felgyújtották a Muzulmán Testvériségből alakult kormányzó párt, a Szabadság és Igazság Pártja irodáit, a tüntetők pedig jelen pillanatban is az utcán vannak.

A Hetek tudósítója az elmúlt napokat a szekuláris tüntetőkkel töltötte a Tahrír téren. Úgy tűnik, hogy bár Egyiptomnak nem nagyon vannak demokratikus hagyományai, de a diktatúrát ismerik, és nem kérnek belőle, legalábbis az ország egyik fele.

Az összes szekuláris ellenzéki párt, a Dosztúr, a Populáris Egységfront, a kommunista Tagammu párt, valamint a liberális ellenzék olyan ikonikus alakjai, mint Mohammed el-Barádei vagy Hamdín Szabáhi félretették ideológiai különbségeiket, annak érdekében, hogy megakadályozzák a totális iszlamista hatalomátvételt.

Mohamed Murszi elnök ugyanis még idén augusztusban „vérmentes puccsal” menesztette a Legfelsőbb Katonai Tanácsot, az utolsó kontroll az elnöki hatalom felett pedig a Legfelsőbb Bíróság volt, melynek fejét az alkotmánymódosítással egy időben cserélte le egy kormánybarát főügyészre.

A szekuláris pártok szóvivői sajtóközleményeikben hangsúlyozták, hogy addig nem tárgyalnak a kormánypárttal, amíg az elnöki alkotmánymódosítást nem vonják vissza, ilyesmi azonban nem történt, az elnök a televízióban tartott beszédei során kijelentette, hogy újdonsült hatalmával „soha nem élne vissza” és mi sem bizonyítja jobban, hogy Egyiptomban demokrácia van, mint, hogy hagyják tüntetni az ellenzéket, a biztonsági erők is csak azokkal szemben lépnek fel, akik erőszakot alkalmaznak, illetve a köztulajdont rongálják. Az elnök, bár többször „párbeszédre” szólította fel az ellenzéket, egyszer sem mutatott hajlandóságot az új törvények visszavonására, egyszerűen „átmenetinek” minősítette azokat.

A szakadék a két politikai platform között egyre nő. Az Egyesült Államok és az Európai Unió is aggodalmának adott hangot az új elnöki jogkör miatt, igaz, semmilyen szankcióval nem sújtották az egyiptomi kormányzatot, több politikai elemző szerint a gázai krízis sikeres kezelése miatt.

Rohamtempóban készült alkotmány

Válaszul a múlt hét pénteki kormányellenes tömegtüntetésre, a Muzulmán Testvériség a szalafi pártokkal és mozgalmakkal karöltve szintén tömegmegmozdulást szervezett a Kairói Egyetem elé. Óriási tömeg gyűlt össze, mely az elnököt és döntéseit éltette. Még pénteken a szintén iszlamisták dominálta alkotmányozó bizottság benyújtotta a parlamentnek az új alkotmány szövegét, melyet a kétharmados iszlamista többség azonnal meg is szavazott. A szekuláris pártok tiltakozásul már korábban kivonultak, a kopt keresztény kisebbség képviselőivel együtt.

Az alkotmányozó bizottság azért fejezte be rohamtempóban a munkáját, mert civil szervezetek és természetesen az ellenzéki pártok több beadványt is beadtak a bíróságokra, melyekben a bizottság legitimitását kérdőjelezik meg. A bírósági tárgyalás e hét vasárnapján lett volna esedékes, s a benyújtott kifogások (például, hogy nem reprezentálja a bizottság a teljes egyiptomi politikai palettát, és az iszlamisták indokolatlanul nagy többségben vannak jelen) több, a Heteknek nyilatkozó politikai elemző szerint is megálltak volna. Ha az alkotmány azonban előtte elkészül, a perek értelmüket veszítik — ez volt a nagy sietség oka.

A nyilvánosságra hozott alkotmány szövege pedig nagy botrányt váltott ki, mind az egyiptomi sajtóban, mind az ellenzék köreiben. Amikor ezeket a sorokat írom, több magánkézben lévő napilap fekete, a sajtót bilincsben ábrázoló karikatúrával a címlapján jelent meg, a honlapok pedig elérhetetlenek, mindezt tiltakozásul az alkotmány sajtószabadságra vonatkozó passzusa miatt, mely kimondja, hogy az egyiptomi sajtó nem lesz cenzúrázva, kivéve háború idején és „nemzeti mozgósításkor”. Az utóbbi kifejezés egyszer szerepel az alkotmányban, csak találgatni lehet, hogy pontosan mit is jelent.

Az alkotmány legvitatottabb pontjai a következők: a jogot a saríából, az iszlám törvényből eredezteti, erősen csökkenti a szabad vallásgyakorlási jogokat, a nőket pedig egyedül a „család” kontextusában említi.

Az ellenzék egy az egyben elutasítja az alkotmányt és a tizenöt napon belül megtartott népszavazáson a „nem”-re buzdítja szavazóit, míg az iszlamisták már felszólították a mecsetek imámjait, hogy támogassák az alaptörvényt. Bárhogyan is alakul a népszavazás az alkotmányról, egyik fél sem látszik engedni a kérdésben, a szekuláris ellenzék már most felvetette a csalás lehetőségét, lévén, hogy minden ellenőrzési lehetőség az új alkotmányt kidolgozó kormányzat kezében van. Egyelőre nyílt erőszak a két platform között elvétve történt, mindenki a népszavazás eredményére vár. Az azonban már most úgy tűnik, hogy bármilyen eredmény születik is, azt a másik fél nem fogja elfogadni, és a konfliktus tovább eszkalálódhat. Bár a hivatalos sajtókommunikációkban nem hangzik el, de a Hetek tudósítója több olyan tüntetővel is találkozott, akik már egy lehetséges polgárháborút vizionálnak.

Összeomló gazdaság

A politikai belviszály hatására az egyiptomi tőzsde mélyrepülésbe kezdett, mely jelenleg is tart. Az elnöki jogkör és az új alkotmány megszavazásával egy időben elkezdődött a benzinárak állami támogatásának csökkentése is, ennek eredményeképpen a benzin a kétszeresére drágult az országban, de, ha igaz, hogy az IMF-tárgyalások egyik feltétele az állami támogatás felszámolása az alapvető élelmiszereken és az üzemanyagon, akkor további áremelések várhatóak. A túlnépesedett Egyiptomban ez akár éhséglázadáshoz is vezethet.

Jelenleg több ezren tüntetnek a Tahrír téren, több szakszervezet és a bírákat tömörítő egyesületek is sztrájkra szólították fel tagjaikat, de sztrájkol az egyiptomi nem állami kézben lévő média is. Hogy a konfliktus merre eszkalálódik tovább, napokon belül eldől.

Olvasson tovább: