Kereső toggle

Veszélyes alku

Kiegyezne a muzulmánokkal a koptok új pápája

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Pusztán spirituális vezető kíván maradni, és nem akar politikai befolyást gyakorolni az egyiptomi koptok új pápája. A november elején megválasztott
II. Teodorosz annak ellenére igyekszik kiegyezni a Muzulmán Testvériséggel, hogy az iszlám szélsőségesek országszerte  pogromokat vezényelnek a keresztények ellen. A tehetősebb koptok többnyire a kivándorlás mellett döntenek – Európa és benne Magyarország a megfelelő összegért kész is őket befogadni.

Az ország tíz százalékát kitevő, 8-9 milliós kopt keresztény közösség előző pápája, III. Shenouda ez év márciusában hunyt el, negyven év pápaság után. Halála megrázta a koptokat. Azon túl, hogy a legmagasabb egyházi méltóság volt, a kopt egyház negyvenéves politikai irányvonala is megváltozott, csakúgy, mint minden az országban. III. Shenouda pápa a diktatúra alatt vezette nyáját, lavírozva és támogatva Mubarak elnököt a keresztények „védelméért” cserébe.
A tavaly januári forradalom óta azonban mintha kiszaladt volna a lába alól a talaj, egyértelmű volt, hogy nem igazán tud mit kezdeni a hirtelen beállt politikai vákuumban, így az egyház vezetőjeként inkább kivárt, nem hallatta a hangját még akkor sem, amikor éppen keresztényeket gyilkolt a hadsereg. Súlyos beteg volt, folyamatosan kezelésekre járt az Egyesült Államokba. Halála a legrosszabbkor érte a kopt közösséget, amely mind spirituális, mind politikai irányt remélt a pápától és az egyháztól az időközben iszlamizálódott egyiptomi politikai életben. Az egyházi vezetők azonban úgy döntöttek, kivárják az elnökválasztást, és utána választanak pápát – aki esetlegesen reflektálni tud majd a keresztényeket érintő égető kérdésekre.
A november 4-én lezajlott pápaválasztást, mint mindig, most is rengeteg külsőség kísérte. Hetekkel előtte már ettől volt hangos az egyiptomi sajtó. A ceremónia ugyanis úgy zajlott, hogy a 2500 főből álló kongregáció négy nevet választott ki a lehetséges jelöltek alapján, ezt a négy nevet pedig egy üvegkehelybe helyezték, melyből egy bekötött szemű ministráns fiú húzta ki az új pápa nevét, azt erősítendő, hogy nem ember, hanem Isten választja a Kopt Keresztény Egyház képviselőjét.
A kairói Szent Márk katedrálisban lezajlott ceremóniát élőben közvetítette az állami televízió. A kisfiú (személyéről hosszas próbák után döntöttek) remegő kézzel húzta ki a lélegzetvisszafojtva figyelő kopt közösség előtt Egyiptom 118. pátriárkájának, II. Teodorosznak a nevét. Egyiptomnak új pápája van. Kérdés, hogy milyen új politikai irányvonalat fog adni a kopt közösségnek.

Az új pápa személye

Teodorosz pápa 1952. november 4-én született Manszúrában. Tanulmányait az alexandriai orvosi egyetemen végezte, gyógyszerészként diplomázott 1975-ben, majd egy egyiptomi állami gyógyszergyártó vállalat felső vezetésében dolgozott.
A Heteknek név nélkül nyilatkozó kopt keresztény egyházi források szerint a megválasztott pápa egy éles fordulattal döntött az egyházi élet mellett: látomása volt, ezért hagyta ott jól fizető állását, és ment a sivatagban található Wadi Natrun kolostorba, hogy teológiát tanuljon és szerzetes legyen. 1989-ben szentelték pappá.
Az egyházi kommunikáció szerint az új pápa teljes egészében a „párbeszéd embere”; forrásaink azt állítják, hogy inkább szerzetes, mintsem politikus, nem ismeri a politikai manőverezést, és teljes mértékben elfordul a világi dolgoktól, mely az egyházon és természetesen a kopt közösségen belül is komoly problémákat okozhat.
Név nélkül nyilatkozó forrásaink állításait erősítik II. Teodorosznak a napokban adott sajtónyilatkozatai is. Közvetlenül a megválasztása után az ország jelenlegi elnökét, Mohamed Murszit delegáló Muzulmán Testvériség internetes lapjának, az ikhwanwebnek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy mint keresztény pápa, támogatja az alkotmány azon pontját, mely kimondja, hogy a mindenkori törvényhozás alapja az iszlám vallásjog, a saría; majd megerősítette: nem gondolja úgy, hogy az egyiptomi kopt keresztény egyháznak részt kellene vennie az ország napi politikai döntéshozásában, vagy beavatkoznia az állami ügyekbe. Az interjúban azt is elmondta, hogy saját szerepét elsősorban spirituális vezetőként látja, a legkevésbé sem szeretne politizálni.
Nyilatkozatát nem fogadta osztatlan siker a kopt közösségben, elsősorban a kopt ifjúság körében verte ki a biztosítékot. A Hetek tudósítója Kairó Mar Girgisz nevű kopt keresztény negyedében volt, amikor a pápa interjúja megjelent, a közeli kávézókban több olyan hangot is hallott, hogy „most kell azonnal elhagyni az országot”.

A régi recept

Márk Gámál kopt keresztény emberi jogi aktivista szerint a pápa nyilatkozataiban szinte semmi új nincs: ugyanazt követi, mint elődje, III. Shenouda. A kopt keresztény egyház az elmúlt negyven évben elkötelezett partnere és feltétel nélküli támogatója volt a Hoszni Mubarak nevével fémjelzett Nemzeti Demokratikus Pártnak, annak reményében, hogy az amúgy szekuláris diktatúra majd megvédi őket a szélsőséges iszlamistáktól. Bár tavaly, röviddel a forradalom előtt a kopt keresztények az alkotmánymódosító referendumra nemmel szavaztak, hogy elkerüljék a saría belefoglalását, valamint az elnökválasztás során a hadsereg támogatását élvező szekuláris Ahmed Sháfikot támogatták, egyáltalán nem meglepő, hogy nyitni próbálnak a Muzulmán Testvériség felé.
„Amellett, hogy a Muzulmán Testvériség kormányoz, ők az egyetlen olyan mérsékelt iszlamista politikai erő, mely egyáltalán hajlandó a párbeszédre, és elég pragmatikusnak tűnik ahhoz, hogy cserébe azért, hogy a koptok nem szólnak bele a kormányzásba, fellépjen a szélsőséges iszlamisták ellen, akik a koptoknak egészen más szerepet szánnak. Ezt a forgatókönyvet látszik erősíteni, hogy közvetlenül a pápa megválasztása után Mohamed Murszi elnök személyesen gratulált II. Teodorosznak” – vélekedett Márk Gámál.

Örökölt problémák

Mindemellett, legyen az új pápa bármennyire is a „párbeszéd híve”, súlyos problémákat örököl. A szélsőséges szalafi csoportok szinte minden héten rendeznek pogromokat a vidéki falvakban és kisebb városokban, olyan mondvacsinált okokkal, mint, hogy a keresztények iszlám hitre tért nőket tartanak fogva erőszakkal, vagy keresztény férfinak muszlim nővel van viszonya. Az ilyen pogromok során általában a keresztények házait felgyújtják, földjeiket és üzleteiket elkobozzák és „jó” muszlimok kezébe adják az önjelölt szalafi bírák. Sem a hadsereg, sem a friss kormányzat nem mutatott eddig szándékot a pogromok felszámolására; a probléma olyan súlyos, hogy a keresztények konkrétan fegyverkeznek szerte az országban. A szegényebbek. A gazdag kopt keresztények, üzletemberek inkább új hazát választanak. Több európai uniós követségi forrásunk is megerősítette, hogy jelenleg a gazdag kopt keresztényeket minden uniós követségen soron kívül fogadják, és vízumot is soron kívül kapnak, ha megfelelő összeggel hoznak létre cégeket, vállalkozásokat az adott EU-s országban.
Név nélkül nyilatkozó forrásaink szerint ezek a kopt keresztények eddig több mint egymilliárd euró körüli tőkét vontak ki az országból és csoportosítottak át EU-s célországokba, többek között Magyarországra is.
Többször tettünk kísérletet, hogy megkérdezzük az egyiptomi kopt keresztény egyház képviselőit, hogy nyilatkozzanak a döbbenetes mértékű kivándorlási hullámról, de dacára a számtalan ígéretnek, senki sem nyilatkozott a jelenségről, és arról sem, hogy pontosan milyen anyagi feltételekhez van kötve a vízum és a letelepedési engedély megszerzése EU-tagországokban a felső tízezernek.
Mindemellett árulkodó, hogy nemrég felbukkant egy olyan törvényjavaslat Magyarországon, mely 250 ezer eurós államkötvény vásárlása esetén állampolgárságot adna a befektetőnek – valószínűleg hasonló feltételekkel működik az Európai Unióban is az állampolgárság megszerzése. Mivel az egyiptomi parlamentben a szalafik részéről már elhangzott az a javaslat, hogy „államosítani” lehetne a nem muszlim vagyonokat és cégeket, nem várható, hogy ez a hullám egyhamar csillapodni fog. A magyarországi kopt közösség is jelentős létszámnövekedésen ment keresztül az elmúlt egy évben.
Akik azonban az országban maradnak, eddig semmilyen garanciát nem kaptak arra, hogy védelmet élvezhetnének az állam részéről a szalafikkal szemben, akik éppen múlt pénteken szerveztek tömegtüntetést a Tahrír téren. Becslések szerint félmillió aktivista volt kint.

Olvasson tovább: