Turáni átok

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Kurultaj: a Fidesz és a Jobbik közeledésének új színtere

Az évek óta megrendezésre kerülő Kurultaj több mint puszta folklór: szervezői és rászervezői sem rejtik véka alá, hogy a nagyszabású eseményen felvonultatott „szellemidézés" ideológiai talaján képzelik el a szebb jövőt. A Jobbik mindig is ott sertepertélt a környékén, ám idei nóvum, hogy a kormány is kivetette hálóját a tömegrendezvényre, hátha ki tud halászni valamit az immár szélsőjobboldali kultuszhelynek számító zavarosból.

A kurultaj szó a sztyeppei lovas nomád népek törzsi gyűlését jelenti. Európa legnagyobb hagyomány-őrző rendezvénye eszmeiségében annak a századfordulón, valamint a két világháború között is felerősödő „turanizmusnak" a nyomvonalán halad, amely a magyar és az ázsiai népek testvériségét hirdette (lásd keretes írásunkat). Az első Kurultajt 2007-ben Kazahsztánban tartották, további kettőt már Magyarországon. Az idei bugacira mintegy tizenhét országból érkeztek vendégek augusztus második hétvégéjére, és a szervezők nem lőttek mellé, amikor előzetesen 200 ezerre saccolták a látogatók számát. A „hun- és türktudatú nemzetek" legnagyobb találkozójára 17 országból és autonóm köztársaságból érkeztek delegáltak, akik 26 nemzetet képviseltek (azeri, avar, baskír, bolgár, burját, japán, karakalpak, kazak, kazakisztáni madjar, kirgiz, mongol, üzbég, üzbegisztáni madzsar, tatár, török, türkmén, ujgur, yakut, magyar).

A főszervező és házigazda a Magyar-Turán Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Bíró András Zsolt, antropológus-humánbiológus, hétszeres magyar judóbajnok, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának kutatómunkatársa, aki - állító­lag - kollégáival bizonyította, hogy a Torgaj-vidéken

élő madjar törzs genetikai rokonságban áll a Kárpát-medencében élő magyarokkal. Ő a rendezvénnyel egy évezredet akar visszalépni az időben, és „olyan összekötő kapcsokat keresni, ami az egész kárpát-medencei magyarságot egyesíteni tudja". Régészek, antropológusok, történészek és néprajzkutatók együttes munkájának köszöni a tábor létét, amely „élő történelemkönyvként is szolgál a látogatóknak". Nyilatkozataiból kiderül, hogy a „globalizmus darálómalmai" és a „multikulturális agymosás" deformálta nemzettudatot egy „régi-új magyar identitástudat" kialakításával lehet csak helyrebillenteni, a „történelmi szálakon is felállítható rokonság mentén".

„Minden ott kezdődött, a honfoglalással, és minden mai kérdés megoldásához is ide kell visszanyúlnunk. Meg kell ismernünk, és magunkévá kell tennünk őseink régi elveit: az élet harc, nap mint nap a magyar nemzetet szaporítani, gyarapítani. És aki ez ellen tesz vagy szól: ő az ellenség. Az ellenségnek pedig nincs kegyelem" - ezt már Varga Zoltán, a házigazda Magyar-Turán Alapítvány alapítója mondja testvéreihez szóló üzenetében. És így folytatja: „Feleségem már a sokadik rakamazi turult hímezi. Így élnek tovább ma is az ősi motívumok, és bennünk élnek tovább készítőik, őseink és az ő szellemiségük. Így épül a dicső múltból a dicső jövő. Mindenki, aki tarsolyt hord, aki viseletet készít, aki eljön a Kurultajra, már velünk van."

A Turán Szövetség meghívására több mint száz hagyományőrző csoport jelentkezett be az eseménysorozatra.

A vállaltan szakrális programok, ázsiai vonatkozású régészeti leletek, tudományos előadások (keleti nyitás, honfoglalás, csodaszarvasmonda, Trianon, a pusztai népek hitvilága stb.), úti beszámolók, bronzöntés, népzene, néptánc, magyar sámánzene, regös (plusz Kárpátia együttes) esztrádműsor mellett a rendezvényen lovas-, agár- és sólyom-, valamint íjász- és harci bemutatók, lovasversenyek is helyet kaptak. Lehetőség volt továbbá testközelből

is megvizsgálni, hogy milyen látványt nyújt egy sebészi koponyalékelés. A Kurultaj egyik idei csúcspontja a vasárnap este felobbanó szertűz volt egy hét méter magas életfa tövében, ahol a „magyarság és a keleti né­pek együtt emlékeztek meg nagy őseikről".

A nyári napforduló pogány ünnepe során a szervezők szerint a „lélek szakralitása megerősödik, és közelebb kerül a Teremtőhöz", ebben segít a tűzön járás, az együtt éneklés és a virrasztás is.

Ilyen a politika

Az eseményre egyértelműen rászervezett a Fidesz. Ennek előzményeként két hónappal a Kurultaj előtt már Keskeny Ernő miniszteri biztos (a Külügyminisztérium Kelet-Európai és Közép-Ázsiai Főosztályának vezetője) utazott a Jobbik külpolitikai felelősével, Gyöngyösi Mártonnal (a parlament külügyi bizottságának alelnöke) Kazahsztánba, hogy a Turán Szövetség által a kazahsztáni Torgajban élő madjar törzsnek küldött kilencméteres életfát ünnepélyes keretek között - mint a magyar nép ajándékát - felavassák. Pár nappal később Kurultaj-estet tartottak Budapesten a Polgárok Házában. A zsúfolásig telt konferenciateremben Bíró András Zsolt mellett Keskeny Ernő és Lezsák Sándor, az Oszággyűlés fideszes alelnöke is szóltak az egybegyűltekhez. Az utóbbi egyébként a Kurultaj fővédnöke, és a helyszínül szolgáló települések (Bács-Kiskun megye 3. választókerülete) egyéni képviselője, akinek fia lovas kaszkadőrként lép fel a jurtatáborban.

A törzsi gyűlésre keletről érkező százfős delegációt Bíró, Lezsák és Keskeny urak fogadták a Parlamentben, ahol a miniszteri biztos kijelentette: „a jelenlegi magyar kormány külpolitikai stratégiájával teljes mértékben összhangban van a Kurultaj szervezése, hozzájárul a keleti nyitás politikájának eredményességéhez". Szerinte a népek összefogását segítő rendezvény szellemisége mint­egy 140 millió embert érhet el a világon. Bíró András Zsolt ehhez csak annyit tett hozzá, hogy meglátásuk szerint a „részt vevő népek lelki egyesítésének központja Magyarország lehet a Kurultajjal". A vele készített Hír Tv-s interjú felkonfjából egyébként megtudhattuk, hogy „Orbán Viktor kormányfő idén már Kazahsztánban (véletlenségből épp' ekkor járt arra a Magyar-Turán Alapítvány kuratóriumi elnöke is) és Azerbajdzsánban is járt, s ez mind része a keleti nyitás politikájának". Egyébiránt a kormányzati propaganda májustól augusztus közepéig az összázsiai ünnep szolgálatába állította médiabirodalmát. A köztévé és a Fidesz-közeli orgánumok új sztárja, a turánizmus hazai főguruja csak ott nem kapott szót, ahova már nem tudott elmenni. Emellett 11 megyei napilapban írtak az eseményről. Mindezek fényében nyer értelmet a közelmúltban szállóigévé vált kormányfői megfogalmazás „félázsiai" származásunkról, illetve az a 70 milliós állami támogatás, mellyel az adófizetők is beszállhattak az ősök szellemeinek megidézésébe.

A magyar miniszterelnök szerint míg Európa válsággal küzd, addig Közép-Ázsia töretlenül fejlődik. Erről Gyöngyösi Márton is így vélekedett a kurultaj.hunak adott interjújában.

„A Nyugat hanyatlásával szépen lassan helyreáll az a történelmi rend, amelynek középpontjában a Kelet, Ázsia áll. A pár száz évet kitevő Nyugat-központúság a vége felé közeledik, ami egyben egy emberellenes, torz társadalmi-gazdasági-politikai kísérlet végét is jelenti. Ázsia emelkedése minden tekintetben Magyarország érdekeit szolgálja" - vallja a Jobbik külügyfelelőse, hozzátéve, hogy részéről a keleti fordulatban egy spirituális megújulást, a „magyar lélek gyógyulásának lehetőségét" is látja, a hosszú évszázadok óta terjesztett „hamis történelemszemlélet és eredetelmélet" ugyanis egyfajta kisebbrendűségi tudatot alakított ki a magyarságban. A helyszínen tartott sajtótájékoztatóján Gyöngyösi üdvözölte a kormány rezonálását a Jobbik keleti orientációjára, és konkrét lépéseket sürgetett a megtapasztalt közösségtudat diplomáciai érvényre juttatásában.

Ugyanitt Novák Előd, a Jobbik alelnöke bejelentette, hogy állami támogatást kívánnak kieszközölni egy a magyarság valós gyökereit kutató őstörténeti intézet létrehozásához, valamint a finnugor helyett egy turáni világtalálkozó szervezéséhez. A kuruc.infóval rendszerint összefüggésbe hozott politikus azt is közölte, hogy a Jobbik a hagyományőrző eszközöknek kulturális rendezvényeken való viselését és használatát szabályozó határozati javaslatot nyújt be az Ország­gyűlésnek.

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit