Ingyen is lehet autózni - Szenzációs magyar mérnöksiker

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Egy átlagos autó 1 liter üzemanyaggal körülbelül 14 kilométert képes megtenni. A Kecskeméti Főiskola hallgatói olyan járművet építettek, ami 1 liter benzinnel 2696 kilométert halad. Ezzel az autóval havi 300 forintból, vagyis gyakorla­tilag ingyen lehetne közlekedni. Hogy miért nem ilyen autókkal járunk? Többek között erre is kerestük a választ a jármű konstruktőreinél.

Fantasztikus magyar siker született a Shell eco-marathon rotterdami versenyén, május végén. A Kecskeméti Főiskola hallgatói a benzines prototípus kategóriában ezüstérmet szereztek, miután Megaméter nevű autójuk 2696 kilométer/literes teljesítménnyel futott célba. A magyar csapat a világ második legkisebb fogyasztású benzinüzemű járművét mondhatja magáénak körülbelül 400 hasonló versenyautó közül. A járművet egy 12 fős, gépész- és informatikus mérnökökből, műszaki menedzser szakos hallgatókból, valamint a felügyelő tanárból álló team alkotta meg. Utóbbival, Bagány Mihály fizikussal és Kutasi Zoltán főiskolai hallgatóval készítettünk interjút.

Jól tudom, hogy az ilyen versenyeken nem kell több ezer kilométert megtenni, hanem egy bizonyos távon elfogyasztott üzemanyagból kalkulálják az 1 literrel megtehető távolságot?

Bagány Mihály: - Igen. Az idei rotterdami versenyen például 16300 métert kellett megtenni 39 percen belül, vagyis követelmény volt a minimum 25 km/óra átlagsebesség. A célba érés után pontosan lemérik, mennyit fogyasztott a jármű, majd egyszerű aránypárral kiszámítják, hogy 1 liter benzinnel mennyit haladna.

Milyen motor hajtja a járművet? Alapvetően más, mint a városi forgalomban használt autók motorjai, vagy valamilyen ismert motort alakítottak át?

Kutasi Zoltán: - Egy teljesen saját fejlesztésű, egyedi gyártású motorról van szó, de nem alapvetően más, mint egy hagyományos négyütemű Otto-motor. Az utcai autók motorjainak fejlesztése ugyanazon a vonalon halad már több mint száz éve. Ugyanakkor a motorhoz kapcsolódó számítások és a tervezés is a csapat munkájának eredménye. A gyártásban természetesen vannak külső, komoly szaktudással rendelkező segítőink, de igyekszünk minél több motoralkatrészt a főiskola műhelyeiben legyártani.

A saját újításaikat le kellett védetni?

K. Z.: - Az üzemanyag-takarékos járműfejlesztő munkánk kapcsán eddig két szabadalom került bejegyzésre, ezek főként a verseny nagysága miatt voltak szükségesek, és a karosszériához kapcsolódnak.

Önök 2696 kilométer/liter eredményt értek el, ez másként számolva azt jelenti, hogy a jármű 0,04 litert fogyaszt 100 kilométeren.

B. M.: - Egészen pontosan 37,1 cm3, azaz 0,0371 liter a jármű fogyasztása 100   kilométeren.

Ez egy átlagos városi autóhoz képest minimum két nagyságrenddel kisebb fogyasztás. Milyen arányban járul hozzá ehhez a brutális különbséghez a motor, a karosszéria, illetve a futómű?

K. Z.: - Nehéz lenne különválasztani, hogy mi mennyiben járul hozzá ehhez az alacsony fogyasztáshoz. Ennél talán fontosabb a három főbb rész nagyon jó összehangolása. És mindehhez nagyon szorosan kapcsolódik a pilóta tömege is, ami a jármű össztömegének kétharmad része. Összességében azt mondanám, a karosszéria tömegének és légellenállásának kell a lehető legkisebbnek lenni.

Tudom, hogy itt speciális körülmények között versenyeznek, de mégiscsak valódi autók mennek valódi pályán, vagyis az Önök autója messze nem áll annyira távol a mindennapokban használt autóktól, mint amennyire hihetetlenül távol áll a két fogyasztási adat. Milyen fogyasztást tudna produkálni a járművük átlagos közlekedési körülmények között?

B. M.: - Becslésünk szerint körülbelül 0,4 litert fogyasztana 100 kilométeren.

Önöknek már milliárdosoknak kellene lenniük. Használja bármilyen autógyártó cég a tudásukat?

B. M.: - Ennek a versenynek távlatosabb a célja: az olaj utáni korszakra kellene felkészülni. A cégek egyébként úgy használják az itt megszerzett tudást, hogy a főiskola elvégzése után azonnal alkalmazzák az eco-marathonos csapattagokat. Az ilyen meghökkentő eredményekkel pedig a takarékosságra és a környezetvédelemre akarjuk felhívni az emberek figyelmét.

Érthető, hogy Önök, illetve az ilyen fejlesztő csapatok nem tudnak sorozatgyártásra ráállni. De mi az oka annak, hogy a nagy cégek sem állnak rá?

B. M.: - A tavalyi eco-marathon versenyen több világmárka is kiállította azokat a modelljeit, amelyek 1 litert vagy annál is kevesebbet fogyasztanak 100 kilométeren. Ezek a járművek komfortfokozatban majdnem megütik egy alsó kategóriás autó szintjét.

Ugyanakkor ezek az autók még nagyon sokba kerülnének a bennük alkalmazott új technológia miatt. Másrészt a piac nem kényszeríti ki, hogy 1 literes fogyasztású autókkal járjunk, a gyártóknak, a kereskedőknek és a kormányoknak pedig nem áll érdekükben, hogy drasztikusan visszaessen az üzemanyag-eladás.

Mit jelent, hogy a piac nem kényszeríti ki?

B. M.: - Globális szinten az emberek a jelenlegi üzemanyagárak mellett sem csökkentik az autóhasználatot. Vagyis nem tartják megfizethetetlennek.

Lehetne ezzel a motorral áramot generálni? Mert ha igen, az jelentősen csökkentené az energiaárakat.

B. M.: - Igen, lehetne vele áramot termelni. De ez a motor egy speciálisan erre a versenyre „kitenyésztett" benzinmotor: jó a hatásfoka, az élettartama viszont rövid, a teljesítménye kicsi.

Mit gondol azokról az összeesküvés-elméletekről, melyek szerint már elkészítették a vízzel üzemelő autót, de az olajlobbi nem engedi, hogy forgalomba kerüljön? Azért kérdezem, mert az Önök eredményét hallva is hiányérzetem van: hogyhogy nincs ebből világhír, nincs bejelentés valamelyik világcég részéről?

B. M.: - Szerintem nincs összeesküvés. A műszaki életben és a világháló korában nem lehet jegelni korszakalkotó, ténylegesen működő hasznos találmányokat. Az ok prózaibb: a rendelkezésre álló alternatív energiaforrások kiaknázása költséges, használatuk kényelmetlenebb, mint a kőolajé. A kőolaj olcsó, és még húsz-harminc évig csökkenő mértékben ugyan, de rendelkezésünkre áll. A vízzel hajtott autó városi legenda. Én fizikus vagyok. Ez a „találmány" megsértené a hőtan első és második főtételét, és ezek megsérülésére nincs sem elméleti, sem kísérleti bizonyíték. Ami pedig a hírértékre vonatkozik: az Ön kérdései is azt mutatják, hogy részben elértük célunkat: egy figyelemfelhívó, műszaki jellegű cikk megjelenését egy közéleti lapban.

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit