Kereső toggle

Akik visszajöttek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Gyula csaknem fél évet töltött diákként az egyik legnagyobb angliai városban, Leedsben. Első tapasztalatai közé tartozott, hogy az emberek kedvesek és segítőkészek - az utcán, a boltban és a hivatalban egyaránt. Amit azonban a „felszín alatt" tapasztalt az emberi kapcsolatokban, már nem tűnt annyira vonzónak számára. „A britek általában nemcsak büszkék a történelmükre és hagyományaikra, hanem egyfajta felsőbbrendűségi érzéssel is tekintenek másokra. Mivel kulturált emberek, ezt nem éreztetik, de aki megismeri őket, az könnyen észreveszi és érzékeli is ezt" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a britek az általános udvarias formaságokon túl nem nagyon érdeklődnek más népek, kultúrák, illetve emberek iránt. Hívő emberként az angol fiatalok hagyományos keresztény értékekhez való viszonya is megdöbbentette. „A sok egyetemi klub között megtalálható az LGBT (lesbian-gay-bisexual-transgender) társaság is, amely magát reklámozva kávéházat tart, külön faliújságja van az egyetemen, sőt »Sex Party«-kat szervez, amelynek keretében a szexuális egészségről és a szex »kalandosabb« oldalairól tartanak felvilágosítást" - mondta.

A tinédzser gyermekét egyedül nevelő, negyvenes évei elején járó Katalin tavaly novemberben költözött ki Bristolba. Itthon szociális munkásként dolgozott, kint egy gyorsétteremben helyezkedett el. A minimálbér ellenére (óránként 6,10 font) anyagilag nem volt problémájuk: „bevásárlásnál nem kellett választani, hogy kenyeret vagy tejet vegyünk". Anyát és fiát is megdöbbentette, hogy emberként kezelik őket. „Az interjún a főnök kávéval kínált, meglepetésemben nem is értettem, hogy mit akar. Az iskolában a fiam mellé külön segítő tanárt adtak, majd a tehetségének megfeleően állították össze az órarendjét" - idézte fel. Mindezek ellenére februárban már újra itthon voltak. „Egyszerűen kicsúszott a lábam alól a talaj, érzelmileg összeomlottam. Bután hangzik, de hiányzott, hogy felhívjam a barátnőmet és elmenjünk biciklizni, vagy meglátogassam a szüleimet vagy a testvéremet, úgy éreztem, hogy gyökértelenné válok" - magyarázta az asszony. Ugyanakkor a fia elhatározta: az érettségi után meg sem áll Angliáig. (S. I.)

 

Olvasson tovább: