Ha megvizsgáljuk, hogy melyik országban hogyan alakulnak a nők lehetőségei a hadseregben, meglepő az eredmény, mivel a legtöbb helyen nincs külön szabályozás a nőkre vonatkozóan. Az sem egyértelmű, hogy mit tartunk egy háborús konfliktusban frontvonalnak, mivel az amerikai statisztikák alapján úgy, hogy hivatalosan nem harcolhattak volna, 144 nő halt meg és 865 sebesült meg Afganisztánban és Irakban 2001 óta. Ezek a tapasztalatok arra is rámutattak, hogy a frontvonalhoz tartozhat akár egy felszerelést szállító konvoj is, ahogy az Jessica Lynch őrvezető esetében is történt, akit 2003-ban Irakban ejtettek foglyul, és aki a második világháború óta az első hadifogoly, akit sikeresen szabadított ki az amerikai hadsereg. Az új rendelettel a kiemelten veszélyes helyeken szolgáló nők helyzete hivatalossá válhat. Pontosan ezért tartják a női katonák az új rendeletet PR-fogásnak, mivel jelentős változást nem fog hozni a már kialakult gyakorlatban. Az olyan szolgálati pozíciók ugyanis, mint a gyalogság, a támadóharckocsi-alakulatok és a különleges kommandós osztagok továbbra is zárva vannak a nők előtt.
A brit Védelmi Minisztérium 2010-es felmérése alapján azonban több olyan ország is van, amely megengedi, hogy a nők akár közelharc-pozíciókban is szolgáljanak, ahol ki vannak téve ellenséges tűznek, illetve ahol akár test-test elleni küzdelem is kialakulhat az ellenséges katonákkal. Ezek az országok többek között Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia és Svédország, de ide sorolhatjuk akár hazánkat is, illetve 2011 év vége óta Ausztráliát, ahol a hölgyek akár légi elhárító pozíciókban vagy a gyalogság soraiban is szolgálhatnak. Izraelben pedig a kötelező sorkatonai szolgálat és a folyamatos fenyegetettség miatt elképzelhetetlen, hogy a nőket szigorúan kizárják a frontvonalbeli szolgálatból - ezért csak a tengeralattjárókon nem szolgálhatnak.
Felmerül a kérdés, hogy vajon azért nincsenek olyan szigorúan szabályozva ezekben az országokban a nők szolgálati pozíciói, mint az amerikai hadseregben, mivel nem vesznek részt olyan létszámmal bevetésekben, mint ők. Mindezek mellett az is valószínű, hogy a nők legnagyobb része nem is kíván a legveszélyesebb posztokon szolgálni, gyakran megelégszenek a háttérmunkákkal, a logisztikai egységekkel, illetve az irodai beosztásokkal. Ezzel kapcsolatosan lapunk megkereste a német hadsereg, a Bundeswehr sajtóosztályát, ahol a Fegyveres Erők és Orvosi Szolgálat szóvivője, dr. Kai-S. Schlolaut válaszolt kérdéseinkre. A szóvivő szerint a német hadseregben a nők szolgálata mára normális jelenséggé vált, jelenleg a nők aránya mintegy kilenc százalék a teljes létszámon belül, ám a hadsereg honlapján szereplő adatok szerint ennek a létszámnak a legnagyobb része egészségügyi szolgálatot, illetve egyéb szolgálatokat lát el a parancsnokságon, mindössze egy harmad szolgál a gyalogságnál, a légierőnél vagy a haditengerészetnél.
2012. 04. 20. (XVI/16)
