Kereső toggle

Tűsarkú és golyószóró

Nők a fronton – és mögötte

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Február közepén az amerikai hadsereg 14 ezer új pozíciót nyitott meg női katonák számára, köztük olyanokat is, amelyek eddig tiltott területnek számítottak. A vélemények erősen megoszlanak ezzel kapcsolatosan, mivel egyesek szerint ez még mindig túl kevés, ugyanis több tucat országban harcolhatnak nők a frontvonalon, mások pedig, köztük Rick Santorum republikánus elnökjelölt-aspiráns, azt mondják, hogy ez is túl sok, mert a férfiak máshogy reagálnak, ha egy nő van veszélyben a közelükben, és sokan szexuális igényeiken is nehezen tudnak uralkodni.

Ha megvizsgáljuk, hogy melyik országban hogyan alakulnak a nők lehetőségei a hadseregben, meglepő az eredmény, mivel a legtöbb helyen nincs külön szabályozás a nőkre vonatkozóan. Az sem egyértelmű, hogy mit tartunk egy háborús konfliktusban frontvonalnak, mivel az amerikai statisztikák alapján úgy, hogy hivatalosan nem harcolhattak volna, 144 nő halt meg és 865 sebesült meg Afganisztánban és Irakban 2001 óta. Ezek a tapasztalatok arra is rámutattak, hogy a frontvonalhoz tartozhat akár egy felszerelést szállító konvoj is, ahogy az Jessica Lynch őrvezető esetében is történt, akit 2003-ban Irakban ejtettek foglyul, és aki a második világháború óta az első hadifogoly, akit sikeresen szabadított ki az amerikai hadsereg. Az új rendelettel a kiemelten veszélyes helyeken szolgáló nők helyzete hivatalossá válhat. Pontosan ezért tartják a női katonák az új rendeletet PR-fogásnak, mivel jelentős változást nem fog hozni a már kialakult gyakorlatban. Az olyan szolgálati pozíciók ugyanis, mint a gyalogság, a támadóharckocsi-alakulatok és a különleges kommandós osztagok továbbra is zárva vannak a nők előtt.

A brit Védelmi Minisztérium 2010-es felmérése alapján azonban több olyan ország is van, amely megengedi, hogy a nők akár közelharc-pozíciókban is szolgáljanak, ahol ki vannak téve ellenséges tűznek, illetve ahol akár test-test elleni küzdelem is kialakulhat az ellenséges katonákkal. Ezek az országok többek között Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia és Svédország, de ide sorolhatjuk akár hazánkat is, illetve 2011 év vége óta Ausztráliát, ahol a hölgyek akár légi elhárító pozíciókban vagy a gyalogság soraiban is szolgálhatnak. Izraelben pedig a kötelező sorkatonai szolgálat és a folyamatos fenyegetettség miatt elképzelhetetlen, hogy a nőket szigorúan kizárják a frontvonalbeli szolgálatból - ezért csak a tengeralattjárókon nem szolgálhatnak.

Felmerül a kérdés, hogy vajon azért nincsenek olyan szigorúan szabályozva ezekben az országokban a nők szolgálati pozíciói, mint az amerikai hadseregben, mivel nem vesznek részt olyan létszámmal bevetésekben, mint ők. Mindezek mellett az is valószínű, hogy a nők legnagyobb része nem is kíván a legveszélyesebb posztokon szolgálni, gyakran megelégszenek a háttérmunkákkal, a logisztikai egységekkel, illetve az irodai beosztásokkal. Ezzel kapcsolatosan lapunk megkereste a német hadsereg, a Bundeswehr sajtóosztályát, ahol a Fegyveres Erők és Orvosi Szolgálat szóvivője, dr. Kai-S. Schlolaut válaszolt kérdéseinkre. A szóvivő szerint a német hadseregben a nők szolgálata mára normális jelenséggé vált, jelenleg a nők aránya mintegy kilenc százalék a teljes létszámon belül, ám a hadsereg honlapján szereplő adatok szerint ennek a létszámnak a legnagyobb része egészségügyi szolgálatot, illetve egyéb szolgálatokat lát el a parancsnokságon, mindössze egy harmad szolgál a gyalogságnál, a légierőnél vagy a haditengerészetnél.

Dr. Schlolaut elmondta, hogy mára már nem jelent problémát összeegyeztetni a szolgálatot a családdal vagy karriercélokkal. Ahhoz, hogy a nők a hadseregben vonzó álláslehetőséget lássanak, a szervezetnek mindent meg kell tennie ahhoz, hogy a család és a szolgálat egymást ne kizáró tényezők legyenek a hölgyek életében.

Mindezek ellenére vannak olyan hadseregek is, ahol a nőket még mindig nem kezelik megfelelő módon. A kínai hadseregben például a felvételükkor nemcsak a fizikai alkalmasságot és állóképességet vizsgálják, hanem azt is, hogy mennyire tudnak énekelni és táncolni. Az orosz hadsereg mintegy három százalékát teszik ki a nők, és annak ellenére, hogy az oroszoknál van hagyománya a sikeres női szolgálatnak (például a második világháború egyik legsikeresebb orvlövésze is nő volt, illetve az 1917-es forradalomban híressé vált egy „női halálosztag" is), mára már arra használják fel őket, hogy több férfit vonzzanak a fegyveres erők kötelékébe. Ennek jegyében rendezik meg minden évben a „Hadsereg szépe" versenyt.

Ezek a „tiszteletlenségek" azonban gyakran minden határon túlmennek, mivel a hadseregben a gyengébbik nem folyamatosan szexuális agressziónak van kitéve szinte minden nemzetben. A The Guardian 2011 végi elemzése alapján ugyanis sokkal nagyobb esélye van arra egy amerikai katonanőnek, hogy egyik bajtársa támadja meg, mint az ellenség. Egy csoport veterán be is perelte az amerikai hadsereget, azzal a váddal, hogy a szexuális zaklatás áldozatai hiába jelentik az eseteket, az igazságszolgáltatás rendszeresen elmarad.

Olvasson tovább: