Kereső toggle

Homo Orangicus

Új embertípust farag a Fidesz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lakáshoz jutás, családbarát munkahelyek, karriertervezés, vállalkozásösztönzés, biztonságos szórakozás, sportélet, állampolgári aktivitás - íme a kormány által nemrégiben elfogadott Új Nemzedék Jövőjéért Program kulcsszavai. Az ifjúságpolitikai keretprogram deklaráltan szakít az eddigi „problémaközpontú" megközelítéssel, s ennek megfelelően a legégetőbb társadalmi gondokkal, a szegénységgel, a kirekesztettséggel, a vidék leszakadásával nem foglalkozik. Ezek megoldatlansága azonban a preferált szűk elit, a konszolidált középosztálybeli fiatalság jövőjét éppúgy beárnyékolja majd, mint az érintettekét.

„A fiatalok körében végeztünk egy kutatást, s az ő ötleteiket fogalmaztuk meg - úgy gondolom, ez maximálisan hitelesíti a programot, amelyet a HÖOK-kal, a FIVOSZ-szal, a DOSZ-szal, fiatal művészekkel, civil vezetőkkel, véleményvezérekkel együtt az elmúlt egy év alatt dolgoztunk ki" - mondta el lapunknak Mihalovics Péter, az ifjúságpolitika koordinációjáért felelős miniszteri biztos.

A programot megelőző vitaanyag tavaly látott napvilágot, már az is elég lájtosnak tűnt, de az abban felkért fiatal szakértőknek legalább volt egy-két megfontolandó javaslatuk, úgymint a vidékfejlesztés keretében a gazdatársadalom fiatalítására és támogatására vonatkozó elképzelés, vagy a DOSZ-elnök hatékony tehetséggondozó rendszerről szóló elképzelése az általánostól a doktori iskoláig - ám ezek végül kimaradtak nemcsak a kormány által nemrég elfogadott ifjúságpolitikai keretprogramból, hanem az oktatási törvényből is.

Új elem viszont a pályaorientációs és karrier-tanácsadás országos rendszerének kialakítása már 8. osztálytól kezdve, amely Mihalovics Péter miniszteri biztos szerint magában foglalja a tehetségek kibontakoztatását is. A program szerint a fiatalok egyéni elképzeléseit össze kellene hangolni a munkaerő-piaci viszonyokkal, „biztos jövőképet" felvázolva számukra, ám mindebben a társadalmi helyzet, a családi háttér meghatározó erejéről nem esik szó. Mint ahogy az élethosszig tartó tanulásra s az ehhez szükséges kompetenciák, iskolázottság megszerzésére ösztönző pályaorientációról sincs szó, ami pedig uniós elvárás is lenne, hanem a programírók úgy tesznek, mintha ma is „nyugdíjas" állásokban lehetne gondolkodni. A szöveg szerint az élethosszig tartó tanulás álcája alatt a fiatalok zöme tulajdonképpen csak a munkavállalást halogatja, pedig az előző Orbán-kormány alatt felpörgetett felsőoktatási expanzióért erős túlzás épp a fiatalokat tenni felelőssé. A diplomás munkanélküliség „aránytalan nagyságát" taglaló alfejezet kitér arra is: a diplomás munkanélküliek leginkább alacsony iskolázottságú, rossz kapcsolati tőkével rendelkező szülők gyermekei.

„Ezt az állítást semmilyen kutatási eredmény nem támasztja alá, de egyenesen adódik belőle az a következtetés, hogy az ilyen hátterű gyerekeknek minek a diploma, nekik felesleges továbbtanulniuk. Mintha csak az új felsőoktatási törvény propagandaanyagát olvasnánk" - mondja Szabó Ildikó szociológus. Hozzáteszi: a diplomás munkanélküliek aránya 7 százalék, míg a nyugat-európai átlag 4 százalék, és tudvalevő, hogy a hazai munkaerőpiacon a diplomások messze a legjobb helyzetben vannak elhelyezkedés szempontjából. Szabó Ildikó hiányolja a koncepcióból a szociológiai szemléletet, szerinte az államnak elsősorban nem egyéni karrierutak mentén, hanem korosztályi szinten kellene perspektívát teremteni.

A kormány által szentesített „Új Nemzedék" keretprogram a kormánypártokhoz közel álló, 1999-ben létrehozott Magyar Ifjúsági Konferenciát nevezi meg olyan lehetséges ifjúsági ernyőszervezetnek, amely az összes hazai és határon túli ifjúsági szervezetet képviselné, s ezen túlmenően a cserkészmozgalom kiterjesztésében látja a fiatalság erkölcsi és fizikai talpraállításának garanciáját. A múltidéző szemléletnek megfelelően az állam a történelmi egyházakkal karöltve igyekszik befolyása alá vonni a fiatalság nevelését: úgymond demokratákat nevel, jogaival, kötelességeivel élni tudó, a helyi közügyekbe is bevont fiatalokat, akiket Szabó Ildikó szerint ennél jóval közvetettebb módszerekkel lehetne csak valódi önszerveződésre, érdekeik helyes képviseletére megtanítani. Lapunk által megkérdezett szakemberek egyébként pártállásra való tekintet nélkül egyetértettek abban, hogy az ifjúságpolitikai keretprogram privilegizált csoportjaként egy konszolidált, keresztény érzületű középosztálybeli réteg körvonalazódik ki, s magát a programot jobbára egy szakmailag értékelhetetlen politikai propagandaanyagnak tekintik.

Az állampolgári neveléssel kapcsolatban a keretprogram kitér a fiatalok apolitikusságának okára is, a magyarázat szerint egy stabilan működő demokráciában természetes a fiatalok passzivitása. Az Ifjúság 2008 kutatás eredményei viszont azt igazolták, hogy a fiatalok merőben rendszerszkeptikusak, Kádár-nosztalgia, demokráciaellenesség, sőt diktatúrapártiság is kimutatható körükben. Mihalovics Péter szerint ez valóban így volt 2007-2008-ban - akkor ő maga is az elégedetlenek közé tartozott -, de a Fidesz kormányra kerülésével a magyar demokrácia stabilitása megerősödött (!), s a fiatalok szerinte elégedettekké váltak a demokráciával. Civil aktivitásuk serkentése azonban mindenkinek érdeke, s a célt egy mottóval tudja kifejezni: „Törődöm a hazámmal, mert a hazám is törődik velem". Az online szervezésű ellenzéki tüntetésekkel (Egymillióan a sajtószabadságért, 4K stb.) kapcsolatos felvetésünkre a biztos nem reagált, a nagyszabású hallgatói tüntetésről pedig annyit mondott: maga is részt vett rajta, nem volt politikai színezete, és szerinte a diákok követelései nagyrészt mind beépültek az új felsőoktatási törvénybe. „Az új felsőoktatási törvény teljes mértékben megegyezik az elképzeléseinkkel" - szögezte le kérdésünkre a miniszteri biztos. Számukra garanciát jelentettek a HÖOK által lefolytatott egyeztetések.

A keretprogramban megmaradtak a családalapításra, otthonteremtésre, vállalkozásra ösztönző elképzelések, úgymint bérlakásprogram, lakáskölcsön, szocpol, családbarát munkahely, rugalmas munkaidő, sportélet, kulturális, szabadidős programok, családi adókedvezmény. A dokumentum elsősorban a munkavállaló, adófizető fiatal felnőttekre koncentrál, s elöljáróban leszögezi: szakít az ifjúság eddigi problémaközpontú megközelítésével, ami a devianciákra fókuszált, s nem problémaként, hanem a jövő reménységeként tekint a korosztályra. Ennek megfelelően a különböző szerfüggésekkel vagy a romák problémáival mindössze egy alfejezet foglalkozik, továbbá „Van kihez fordulnod" címmel online mentálhigiénés tanácsadást indítanának az iskolákban.

Az új nemzedék jövőjéért

„A szociális érzékenységet, továbbá a társadalmi beilleszkedést segíti az Élő Könyvtár kezdeményezés, melynek lényege, hogy egy-egy hátrányos helyzetű, vagy a saját kultúránktól nagyban eltérő kultúrkörből származó személy (akár etnikai, vallási, identitásbeli vagy fogyatékosságból fakadó hátrány) vagy valamely, a társadalom által nem megbecsült szakma képviselője (például ellenőr) »kikölcsönözhető« fesztiválokon, rendezvényeken. (...) A cserkészmozgalom jelentős erővel bír a magyar nemzeti öntudat ápolásában, az értékek megőrzésében, az összetartozás érzésének erősítésében, valamint a testi és szellemi nevelésben. Fontos szerepet játszik a társadalom morális megerősödésében, a szétzilálódott értékrend helyreállításában. A cserkészet a gyerekek és fiatalok részéről játék, színvonalas szabadidőtöltés, a nagyobbak részéről felelősségvállalás és életforma, a felnőttek részéről pedig támogatásukra igényt tartó, megnyugtató közösség, amely felnövekvő gyermekeiknek segítséget nyújt abban, hogy emberebb emberek és magyarabb magyarok lehessenek"

olvasható a kormány 2012-es ifjúságpolitikai keretprogramjában.

Olvasson tovább: