Kereső toggle

Szennyvízből üzemanyag

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ez most a zalaegerszegi Zalavíz Zrt. legnagyobb dobása. Az úgynevezett CNG- (Compressed Natural Gas) gázzal működtetett gépkocsik üzemeltetése így nemcsak egyharmadába kerül, mint a korábbi, hanem a környezetet is kevésbé szennyezi. A megújuló energiaforrások kiaknázása hazánkban még csak 6,5 százalékos részarányt ér el az energiafelhasználásban, az osztrák határ másik oldalán található kisvárosban, Güssingben azonban a kreatív energiaipari újítások egy egész térség gazdaságát felvirágoztatták.

A hazai történet 2002-ben egy elhatározással kezdődött, 2004-ben egy EU-pályázat beadásával folytatódott. Ekkor 42 önkormányzat nyert pályázati pénzt a csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésére - meséli lapunknak Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. műszaki igazgatója. A szennyvíz kezelése során keletkezett iszap a rothasztótornyokba került, amelyekben a keletkezett biogáz akár gázkazánok fűtésére, akár villamos energia előállítására is alkalmassá vált. A „zöldenergiával" így előállított villamos energiát azonban nem olyan egyszerű a villamosenergia-hálózatba betáplálni, de már az is nagy nyereség, hogyha egy-egy üzem, telep a saját szükségeire tudja ezt az áramot felhasználni - magyarázza a műszaki igazgató.

A Zalavíz azonban ennél a pontnál nem állt meg, hanem újabb fejlesztésekbe kezdett - kihasználva azt a lehetőséget is, hogy az EU nem kérte vissza a támogatást abban az esetben, ha azt újabb projekt elindításához használják fel. „Körülnéztünk egy kicsit Nyugat-Európában, és azt az ötletet kaptuk, hogy a rothasztótornyokból kikerülő biogázt tovább tisztítsuk. A keletkező biogáznak ugyanis csak 60-66 százaléka metán, a többi szén-dioxid és szennyezőanyag" - folytatja. A 90 százalékban az EU által megfinanszírozott gáztisztítóval majdnem teljesen tiszta metánt sikerült előállítaniuk, amely a vezetékes földgáznál is jobb minőségű. „Jó a fűtőértéke, nem korrozív a hatása, és a melléktermékként kinyert szén-dioxid sűrítve az élelmiszeripar számára eladható - gyorsítva a beruházás megtérülését" - teszi hozzá. Sajnos a környék élelmiszer-ipari cégeinek nagy része tönkrement, így csökkent a palackok iránti igény, a tiszta metán 200 barra sűrítve azonban alkalmassá vált CNG-hajtású járművek üzemeltetésére. „Sajnos üzemanyagtöltő állomás létrehozására nem kaptunk engedélyt, azonban a cég összes autóját ezzel az üzemanyaggal tudjuk működtetni. A felesleggel villamos energiát termelünk, vagy hidegebb napokon fűtünk" - mondja a műszaki igazgató. Gázgyártó kapacitásukat úgy szeretnék bővíteni, hogy hamarosan a város tömegközlekedésének a szolgálatába is állíthassák. Egy kilogramm CNG-gáz biogázból való előállításának önköltsége mindössze 125-130 forintba - vagyis a 400 forintos benzin kevesebb mint egyharmadába - kerül.

Arnhoffer András szerint a hazai fejlesztések legnagyobb akadálya a pályáztatási rendszerben rejlő bizonytalanság. „A kivitelezőket olyan nagy meglepetésként éri a támogatás elnyerése, hogy csak utána kezdik komolyan tanulmányozni a számukra adott feladatot." Ez pedig időveszteséggel jár.

Fűtés félár alatt

Garai Zsoltot, az osztrák Riebenbauer Energy projektmenedzserét egy gyömrői beruházáson értük utol. A kisváros még kisebb „települését", az idős korosztály számára otthont biztosító Harmónia Idősek Falvát olyan fűtésrendszerrel látják el, amelynek fűtőanyaga a faipar melléktermékeként keletkező faapríték. Egy ezer és egy ötszáz kilowattos kazánt helyeznek üzembe, amelyek maximális kihasználtság esetén akár száz háztartást is el tudnak látni fűtéssel - ez nagyszerű perspektívát jelenthet az újonnan épülő lakóparkok számára. Az előzetes számítások szerint a hagyományos gázfűtéshez képest 60 százalékos költségmegtakarítást tudnak elérni. A mintegy 750 ezer eurós beruházás körülbelül egy évtized alatt térül meg abban az esetben, ha nincs hozzá külső támogatás. „Magyarországon valóban problematikus a pályáztatás, mert a pályázatok megírása hatalmas munkát jelent, kimenetelük pedig teljesen bizonytalan. Jelen esetben ez a folyamat két évet vett igénybe, és még most sem tudjuk, mire számíthatunk. A befektető azonban elkötelezett amellett, hogy »nincs más hátra, mint előre«, azaz a projektet mindenképpen végigcsinálja" - fogalmazott lapunknak Garai Zsolt. Ausztriai tapasztalatai alapján a projektmenedzser a magyarországi bankok viselkedését is furcsállja, mert - mint mondta - úgy tesznek, mintha nem egy üzleti megállapodást kötnének a befektetővel, hanem csupán jótékonysági adományt adnának számára. „Az osztrákok azt tapasztalják, hogy Magyarországon mindenkit úgymond érdekel a megújuló energia és az általa elérhető megtakarítás, valódi tettekre azonban nagyon kevesen szánják el magukat" - tette hozzá a kivitelező.

Güssing, a mintafalu

Németújvár a trianoni döntést követően került a határ túloldalára, s azóta a burgenlandi várost Güssingnek hívják. A négyezer fős kisváros az 1980-as években gazdasági problémákkal küzdött, a felnőtt lakosság 70 százaléka Bécsig ingázott, ha munkát akart. Ma pedig virágzó gazdaságát mintegy tízezer ökoturista tanulmányozza évenként. A változást és az ipar számára vonzó környezetet az olcsó, alternatív energiát felhasználó beruházások indították el.

Bödi Katalin, a Megújuló Energia Európai Központja (EEE) munkatársának elmondása szerint a fejlődés egy biodízelüzem létrehozásával, majd kis fűtőművek építésével kezdődött az 1990-es évek elején. Olyan, faaprítékkal működő kazánok épültek ekkor, amelyek fokozatosan az egész város számára biztosították a hőenergiát. 2002-ben épült az első, áramtermelésre is alkalmas erőmű, amelyet azóta kettő újabb követett. Az olcsó energiának köszönhetően két nagy parkettagyár települt a városba, amely 1100 új munkahelyet biztosított a környék lakosainak, s amelynek mellékterméke biztosítja az erőművek működéséhez szükséges faaprítékot a cserébe kapott hőenergiáért. A 42 százalékban erdők borította Burgenland a faapríték beszerzésének másik forrása, ezen kívül azonban minden más lehetőséget - napelem, napkollektor, szerves hulladék - felhasználnak energia termelésére. Még arra is futotta, hogy a város kutatóintézetet állítson fel az alternatív energiaforrások további felhasználásának tanulmányozására.

Bödi Katalin a hazai turistákkal történt beszélgetések alapján úgy véli, hogy a magyarországi alternatív energiaforrások kiaknázását hátráltatja az országosan kiépített gázvezetékrendszer - hiszen attól nem könnyű függetlenedni. A pályázati pénzek elnyerésének nehézségeit az adminisztrációs problémák közé sorolta, s ehhez jön még a törvényi állandóság és a politikai kiszámíthatóság hiánya. Mivel az energiaipari befektetések megtérülése tízéves távlatban képzelhető el, ezért a kormányváltások és a törvények változása nagyon nagy hátráltató erő a hosszú távú tervezéshez.

A parlament által idén októberben elfogadott Nemzeti Energiastratégia szerint „pártunk" és kormányunk „2030-ig szóló, 2050-ig kitekintő" új energiastratégiában gondolkodik. Hazánkat eddig az energiaellátásban a kedvező adottságok ellenére a kiszolgáltatottság és a kihasználatlan lehetőségek sokasága jellemezte, a felhasznált fosszilis energiahordozók kétharmada, a földgáz több mint négyötöde például importból származik.

Az új koncepció célja - Bencsik János államtitkár szerint - az egyre nagyobb függetlenség elérése. Ennek jegyében kapna nagyobb szerepet többek között az alternatív vagy megújuló energiahordozók felhasználása. Természetesen egyre jelentősebb állami szerepvállalás mellett, hiszen az EU is célul tűzte ki a megújuló energiák részarányának növelését. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tervezetében hazánk 2020-ig a jelenlegi 6,5 százalékról pontosan 14,65 (!) százalékra növeli majd a megújuló energiák részarányát az energiafelhasználásban. A jövő dönti el, hogy a „Nemzeti Cselekvési Tervvel (NCsT)" és más hangzatos elnevezésekkel fémjelzett szándékot milyen tartalommal sikerül megtölteni, az eddig megvalósult projektek tanulságai szerint azonban az ördög nem a nagy ívű elképzelésekben, hanem a megvalósítás részleteiben rejtőzhet el.

Olvasson tovább: