Az 1944-ben Magyarországot megtámadó Vörös Hadsereg katonái becslések szerint 400-800 ezer nőt, lányt erőszakoltak meg. Jóllehet „csak” minden tizedik szovjet katona, azaz százezer fegyveres követett el ilyen bűncselekményt, Ungváry Krisztián történész szerint a csoportos és rendkívül gyakori erőszak a bevonulás első 2-3 hónapja alatt lezajlott. Különösen az ország keleti vidéke és a főváros volt érintett, egyes helyeken akár 80 százalékos volt a szexuális erőszak veszélye. Jellegzetes módon az elhurcolt nők vagy lányok karját, lábát többen lefogták, amíg mindenki keresztül nem ment rajtuk.
Skrabski Fruzsina dokumentumfilmjében megszólalnak szemtanúk, történészek, háborús veteránok egyaránt, az egyik orosz történész pedig leszögezi: a Vörös Hadsereg háborús erőszak és brutalitás tekintetében felülmúlt minden más európai hadsereget. Tény, hogy nemcsak az ellenséggel, hanem a sajátjaikkal, például az ukránokkal szemben sem ismertek irgalmat, miként a felszabadított lágerekben is megerőszakolták a zsidó nőket.
„Nem az volt a célom, hogy sebeket szaggassak fel, vagy politikai hangulatkeltést folytassak, bár a múlttal való bármilyen szembenézés esetén ezeket elkerülni nem lehet. Úgy gondoltam, hogy az áldozatok megérdemlik, hogy egyszer napvilágra kerüljön ez a téma, és legalább így kapjanak valamiféle elégtételt” – mondta el lapunknak Skrabski Fruzsina rendező, akinek nevéhez fűződik a Biszku Béla-féle 2010-es riportfilm. Hozzátette: az utolsó pillanatban vagyunk, hiszen az érintettek már nagyon idős emberek.
2011. 11. 04. (XV/44)
