Kereső toggle

Az utolsó esély

Interjú Daróczi József roma költővel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A cigányok rendkívül széthúznak. Közösséget kellene teremteni közöttük, de ezt csak a keresztény erkölcsiség talaján lehet megvalósítani” – állítja Choli Daróczi József költ. ő fordította le lovári nyelvre a Szentírást, megalkotta a gyerekeknek szóló Képes Bibliát, és rendszeresen lejár Tarnabodra cigány gyerekeket tanítani. Azt tapasztalja, hogy a Jobbik ersödése és a cigánygyilkosságok miatt a romák egyre jobban félnek, s igyekeznek „láthatatlanná” válni a társadalomban.

Roma szervezetek kampányoltak nemrég a roma származás felvállalása érdekében. Mit gondol, ez mennyire működik „felszólításra”?
–ŰNem hallottam róla. De az sem mindegy, ki mondta – a cigányság szempontjából nem mindegy, hiszen ma kevés olyan roma vezető van, akire sokan hallgatnának. Mert azt látni, hogy amikor valamelyikükből politikus lesz, akkor elszakad az övéitől, és nem a romaság érdekeit nézi, hanem a sajátját. Valamelyik magyar párt szárnya alatt bekerül a parlamentbe, de sem nemzetben, sem etnikumban, sem Európában nem tud gondolkodni – nem tud politizálni. Széthúznak a cigányok, nem bíznak egymásban. A romagyilkosságok után különösen megijedtek, félnek a cigányoktól és a nem cigányoktól egyaránt.
Mi az oka ennek az irracionális félelemnek?
–ŰEz a félelem egyrészt öröklődik, a lelkük mélyen él, a középkorig nyúlik vissza, amikor több romát öltek meg, mint a holokausztban. Másrészt nagyon is mai: a megélhetési félelem okozza. A munkalehetőség hiánya csak még jobban felerősíti azt, hogy a cigány ember abszolút nem tudja elhelyezni magát a társadalomban, úgy érzi, nincs helye benne, ő felesleges, rossz. A többség nem hangoztatja a származását, igyekszik észrevétlenül belesimulni a társadalomba, hogy munkához jusson, élni tudjon. Az identitás nem központi kérdés a számukra, sokkal inkább az foglalkoztatja őket, hogy mit eszik a gyerek holnap. Ha jön egy kérdezőbiztos azzal, hogy „Tessék mondani, maga cigány?”, „Nem, svéd vagyok” – válaszolják gúnyosan. Már az is egy furcsa helyzet, amikor ilyen kérdést tesznek fel nekik szemtől szembe.
Ön szerint fontos felvállalni a származást?
–ŰIgen, én eddig minden népszámláláskor magyar cigánynak vallottam magam. Ez egy kettős identitás: Magyarországon születtem, ideköt a magyar nyelv és kultúra, de a vér szerinti származásom cigány. Apámat, anyámat tagadnám meg, ha ezt letagadnám, és ez valamiféle átkot is hozna rám. Én a kenyerem javát már megettem, így végképp nincs félnivalóm: ha az identitás felvállalása miatt agyon akarnak lőni, hát lőjenek. Az állandó rettegés és félelem is öl, csak lassabban.
Ön milyen cigány?
–Ű„Jó cigány vagyok.” Ezt szokták mondani a zenész cigányok, ez egy szólás, nem hagyhattam ki. Anyai ágon oláh, apai ágon beás cigány vagyok. Apám lókereskedő volt, ahogy nagyapám is, majd 1947-ben kaptunk két hold földet, és földművesekké, állattenyésztőkké váltunk. Nyolcan voltunk testvérek, belenőttünk a munkába. Az én példaképem az apám és az anyám, akik becsülettel felneveltek bennünket. A nagycsaládnak régi tradíciója van a cigányoknál, ma is jellemző a sok gyerek, csak a mindennapi kenyér előteremtése egyre keservesebb.
A roma kultúrát sokan nem a munkával azonosítják…
–ŰA cigány kultúra nem a bűnöző, elhanyagolt életmódot jelenti, meg az összes létező emberi negatívumot, amit a romákra kívülről sokan rá akarnak húzni. A cigány kultúra az irodalmunkat, zenénket, népdalainkat, meséinket, táncunkat, hitvilágunkat öleli fel! A nyomor szülte életmód nem a roma kultúra része, az sokkal inkább a szegénység kultúrája, mindenhol a világon hasonló.
A romáknak olyan közösséget kell létrehozniuk, amely az elkövetkező száz évben életképes lesz. Nekik nincs példaképük, nem tudják, honnan hová tartanak. Nem tudják a célt, sem a cél tartalmát meghatározni, míg például a zsidóknál erősek azok az alapvető vallási értékek, szokások, amelyeknek rendkívüli közösségerősítő ereje van a mai napig. Ilyen például a szombat, ami a családdal, Istennel, embertársainkkal való kapcsolatokat erősíti.
Nem vagyunk képesek közösségben gondolkodni, s e nélkül arra sem vagyunk képesek, hogy az érdekeinket képviseljük. A romák széthúzása, megosztottsága máshol nem ilyen nagy.
Mitől alakul ki összetartás, mitől lesz egy közösség valóban közösség?
–ŰA két fő kötőanyag  a munka és a hit, ez a kettő tartja össze az embereket. A kereszténység az önkritikát és a jellem megváltozását jelenti. Higgyenek Istenben és Jézus Krisztusban, az olyan alapvető, emberi, „szent dolgokban”, mint a család, a szülők tisztelete. A másik a munka, ami emberré teszi az embert, és erre az alapra vissza kell állni.

Magyar romák kanadában

Naponta 50 magyar roma érkezik Kanadába, st: volt, hogy 110 honfitársunk kért menekültstátuszt 24 óra alatt – írta nemrég a kanadai Sun News. Egy bevándorlásra szakosodott ügyvéd, Richard Kurland szerint a Magyarországról Kanadába vándorló roma menekültek elzetes számítást végeznek, hogy mennyire lehet „megfejni a szövetségi államot”. Jason Kenney, az ország bevándorlásügyi minisztere hatályon kívül helyezné mintegy 1800 bevándorló állampolgárságát, amit gyaníthatóan fondorlatosan szereztek meg az igénylk. Közben zajlik Kanada legnagyobb emberrablási bŐnügye is: egy emberkereskedelemmel foglalkozó cigány családot gyanúsítanak azzal, hogy romákat kiutaztattak és ingyen dolgoztattak Kanadában.

BevállaljaŰvagyŰnem?

Horváth Éva – MTVA, roma mŐsorokért felels szerkeszt:
– Én a magyar mellett cigánynak vallom magam. Hogy miért? Mert számomra ez a természetes, annyira, mint amennyire levegt veszek.  Ketts identitásom van. Annyira vagyok magyar, mint amennyire cigány. Magyarországon születtem, ez a hazám, de a felmenim révén cigány vagyok, egyiket sem tudom megtagadni.
Születtek már meghatározások arra vonatkozóan, hogy ki a cigány. Az, aki annak vallja magát, vagy akit a környezete annak tart és a többi. Én a szabad döntés mellett vagyok, nekem az els verzió szimpatikus. Minden szabadságból fakadjon, az is, hogy az ember minek határozza meg magát, vagy miben hisz. Ne mondja meg senki, hogyan legyek cigány, vagy hogy néz ki egy cigány, és hogy nem néz ki. Sokfélék vagyunk mi, romák csakúgy, mint a többi nemzet, ahogyan ezt a Kilenc cigány címŐ könyvében megfogalmazta a néhai író, szociológus, Csalog Zsolt. Teljesen egyetértek vele.
Kozák István vállalkozó:
– Ki kell állni magunkért. Különben is: mieltt megszólalnál, már tudják rólad, hogy roma vagy. Elsre a külsbl megítélik azt, hogy roma vagy, nem is tudod letagadni. Szerintem ebben nem az emberek bevallása, hanem a származás dönt, és jó lenne végre tudni, hogy mennyi roma él itt valójában.
Kolompár János építési vállalkozó:
– Úgy gondolom, az a roma, aki úgy él: hagyományrzen, és olyan életmódot folytat, ami azt mutatja, hogy tényleg roma származású.
Standi Dávid egyetemi hallgató:
– Úgy gondolom, hogy etnikai hovatartozás alapján megítélni az embereket nagy hiba. Igyekszem szellemi, erkölcsi szempontból a társadalomra nézve konstruktív hatású ember lenni, így nincs mit szégyellnem. Vállalom, hogy roma vagyok. Szerintem mindenki roma, aki annak vallja magát, és leginkább a származás alapján lehet meghatározni ezt a kérdést. Bizonyos szélsjobboldali csoportok a romák identitását megpróbálják azonosítani a bŐnnel, törvénytelenséggel és a magyar társadalmat érint rosszal. Ez hazugság, és az általuk kínált megoldások nem helyesek, sôt igazságtalanok! A romák saját kultúrával, nyelvvel rendelkez nemzet, az államnak meg kell találnia az integrációjukat segít eszközöket, a békés egymás mellett élés érdekében.

Olvasson tovább: