Kereső toggle

A legszomorúbb kontinens

200 millió lelki beteg az EU-ban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Európa világviszonylatban a legdepressziósabb kontinensnek számít, és itt a leggyakoribbak a mentális betegségek: uniós szinten 38 százalék, összeurópai szinten ennél is magasabb a pszichiátriai kezelésre szoruló betegek aránya, akiknek csak egyharmada részesül orvosi ellátásban. Leggyakoribbak a szorongásos zavarok, a depresszió, az alkoholizmus, az alvászavarok. A megfelelő egészségügyi ellátás tizedannyiba kerülne a társadalmaknak, mint a kezeletlen betegségek gazdasági következményei.

Aktuálisan az uniós lakosság 38 százaléka szenved valamilyen mentális betegségben, akiknek mindössze egyharmada áll pszichiátriai kezelés alatt – derül ki az ECNP (Európai Neuropszicho-farmakológiai Kollégium) 2010-es kutatásának eredményeiből, melyek 30 európai ország 514 millió lakosára vonatkoznak. A 27 vizsgált mentális betegség közül a leggyakoribbak a szorongásos zavarok (14 százalék); a depresszió (7 százalék); a pszichoszomatikus betegségek (6 százalék); az alkohol- és drogfüggőség (4 százalék); a gyerekeket sújtó figyelemzavar; a hiperaktivitás; az ADHD (5 százalék); az elbutulás, azaz demencia (1–30 százalék – korosztálytól függően). A vizsgált országok között nincsenek lényeges eltérések.
„Orvosilag jól meghatározható betegségekkel állunk szemben, amelyek megfelelő módszerekkel kezelhetők” – mondta el lapunknak Rihmer Zoltán, a Magyar Pszichiátriai Társaság vezetőségi tagja. A szakemberek régóta kongatják a vészharangot, miszerint a 21. század legnagyobb egészségügyi kihívását a mentális betegségek fogják jelenteni, így komoly forrásokra, összehangolt stratégiákra lenne szükség a hatékony megelőzés és gyógykezelés érdekében.
Rhimer Zoltán szerint a szakembereket nem lepte meg az eredmény, hiszen az európai kontinens mutatói régóta a legrosszabbaknak számítanak a fejlett világban. Az Óvilág élen jár az öngyilkossági halálozási statisztikákban éppúgy, mint a szorongásos zavarok, a depresszió vagy az alkoholizmus terén. „Az uniós mutatók önmagukban is kiemelkedőek, pedig Oroszország, Belorusszia, Ukrajna vagy Szerbia nem is szerepelt az ECNP-kutatásban. A fejletlen országokról pedig kevesebb statisztika áll rendelkezésre, de az biztos, hogy öngyilkosság tekintetében sok harmadik világbeli ország jobban áll, mint a jóléti országok, s ez alapján valószínűsíthető, hogy mentálisan is egészségesebbek” – magyarázza a professzor. Tapasztalatai szerint joggal feltételezhető, hogy azokban az országokban, ahol magasak az öngyilkossági arányok, ott a kezelt és főként a kezeletlen pszichiátriai betegségek aránya is kiugróan magas. A befejezett öngyilkosságot elkövetők 90 százalékánál valamilyen kezeletlen pszichiátriai betegség áll fenn – főként depresszió, kisebb részt alkoholfüggőség és skizofrénia –, az öngyilkosság tehát az esetek jelentős részében előre jelezhető lenne. Ugyanakkor nyilván nem minden pszichiátriai betegség vezet öngyilkossághoz – teszi hozzá Rihmer Zoltán, aki hangsúlyozza: a depresszió egy olyan betegség, amely eredményesen gyógyítható, de ezzel sajnos kevesen vannak tisztában. Nálunk különösen kevés beteg kerül pszichiáterhez, részben a tudatlanság miatt, részben pedig azért, mert a hazai ellátó kapacitás az elmúlt négy évben különösképpen meggyengült. A szakember szerint a felnőtt lakosság 4 százaléka szorulna sürgős kezelésre, de csak a felük jut el orvoshoz.
„A mentális megbetegedések terén csökkenő tendenciára nem lehet számítani, mivel a fokozódó civilizációs ártalmakat elsősorban az idegrendszerünk sínyli meg, s ez kihat a lelkiállapotunkra éppúgy, mint az immunrendszerünkre. Viszont az orvostudományban és a kezelés terén folyamatos fejlődés tapasztalható” – mondja a pszichiáter. 2008 óta más uniós országokhoz hasonlóan Magyarországon is újból enyhe növekedés észlelhető az öngyilkosságok terén, és nő az alkoholfogyasztás. Ezt leszámítva az ECNP előző, 2005-ös vizsgálatának tükrében is a helyzet lényegében stagnál – Rhimer Zoltán szerint a gazdasági válságnak az emberek lelki egészségére gyakorolt hatása csak hosszú távon lesz igazán mérhető. Ezenkívül az elöregedés problémája okozhat majd számottevő növekedést – elsősorban az időskori demencia (elbutulás) gyakoribbá válása miatt.
A kezeletlen pszichiátriai betegségeknek komoly gazdasági kihatásai vannak. A mentális problémák felerészt felelősek többek között a munkahelyi teljesítmény csökkenéséért, a növekvő betegállományért, a rokkantnyugdíjazásért és jelentős részben az alkoholizmusért, a korai halálért, az öngyilkosságért. A pszichiátriai betegségek kezelése tizedannyiba kerülne a társadalmaknak, mint a kezeletlen betegségek egészségügyi és gazdasági következményei – figyelmeztet Rhimer Zoltán. A veszteséget uniós szinten évi minimum 20 milliárd euróra, a GDP 3-4 százalékára teszik.
Az olyan klasszikus pszichiátriai betegségek, mint a skizofrénia előfordulása világszerte tartósan 1 százalék körüli, míg a depresszió enyhe növekedést mutat az elmúlt 30 évben, az erősödő civilizációs ártalmak, elsőként a stressz hatására. Ide tartozik a szélsőséges hangulatingadozással járó, genetikailag erősen meghatározott bipoláris depresszió, de legfőképpen a „szerzett” betegségnek számító unipoláris depresszió, amely egyre tömegesebb, s tartós szorongás, nyomott kedélyállapot, motiválatlanság, öngyilkossági gondolatok jellemzik. Azt, hogy adott esetben valaki mennyire kóros eset, annak eldöntését tanácsos szakemberre bízni – erősíti meg Rihmer Zoltán.

Materializmus és depresszió

Az SE Magatartástudományi Intézetének kutatásai szerint a magyar népesség 25 százaléka kezelésre szoruló depressziós. A kutatók szerint ennek fő oka a materializmus, a krónikus stressz, az egyéni túlélésre játszó individualizmus, továbbá a rendezetlen múlt, az egyéni, családi tragédiák kezeletlensége. A materializmus és a fogyasztói értékrend Európa-szerte jellemző; a létbizonytalanság, a munkahelyi stressz egészségkárosító hatása pedig egyre nagyobb kiadásokat generál unió-szerte. Németországban ennek értékét évi 6 milliárd euróra becsülik. A szakemberek szerint a kóros mértékű stressznek a depresszió és a szorongásos betegségek kialakulásában igen jelentős szerepe van.

Olvasson tovább: