Óvakodj a végrehajtótól!

Pataky Attila, az Edda zenekar énekese a napokban arról panaszkodott, hogy 160 forintos árfolyamon felvett svájcifrank-alapú ingatlanhitele után immár havi félmillió forintos törlesztőrészlettel kell megbirkóznia. Bíró Ica, a fitnesz és a média világában is ismert személyiség pedig egy interjúban elmondta: a közelmúltban két barátnője is öngyilkos lett az elviselhetetlenné növekedett törlesztőrészleteik miatt.

Pataky és Bíró szomorú hírei kapcsán fordult lapunkhoz Sz. Lajos a saját történetével: - Az én ingatlanom tehermentes volt, és nagy értékű, de sajnos a feleségem megbetegedett, és kezeltetéséhez pénzforrásra volt szükség. A bankok nem adtak hitelt a házaspárnak, ám végül az egyik pénzintézet mégis hitelezett. Előzőleg azonban egy ügyvédi irodához irányították Sz.-t, ahol elintézték a soron kívüli válást, majd a bank az ingatlankivásárlásra adta meg a hitelt. Sz. felesége sajnálatos módon a kezeltetések ellenére elhunyt, a férfi vállalkozása pedig ezzel párhuzamosan tönkrement.

Sz. munkanélküliként is fizette a törlesztőrészleteket mindaddig, míg volt miből. - Jelenleg úgy néz ki, hogy az én ingatlanom is árverezésre kerül. A bank már közölte is a rossz hírt és azt is, hogy értéke alatt fogja eladatni a házamat - mondja Sz.

A férfi 155500 svájci franknak megfelelő forinthitelt vett fel, jelenleg 136ezerrel tartozik, ami a mai 230 forintos árfolyamnál körülbelül 31 millió forintot jelent. A bank szerint az ingatlan 56 milliót ér, ám - állítja Sz. - legfeljebb 20 millióért fogják elárverezni, így még mindig tetemes adóssága marad, ráadásul a végrehajtás díját is rajta fogják követelni. Érdekesség, hogy ellentétben az USA-val, ahol az ingatlanfedezetre adott hitelért az adós legfeljebb az adott ingatlannal felel - legrosszabb esetben viszik a házát, de nem többet -, Magyarországon a fedezetül felajánlott ingatlan elárverezése után fennmaradó összeget is behajtják az adóson. Sz. Lajos a kormányzati adós mentőcsomaggal kapcsolatban megjegyzi: ez nem vonatkozik a 30 millió forint feletti tartozással rendelkezőkre, a 90 napot meghaladó adósokra és azokra sem, akik már részesültek valamilyen fizetési könnyítésben. Így tehát őrá sem.

Kis tartozás, nagy baj

- 2008 óta folyamatosan nő a bírósági végrehajtások száma, ugyanakkor a közvélemény nagy része nem tudja, milyen nagy baj, ha egy ügy eljut a végrehajtási szakaszba - mondta a Heteknek egy neve elhallgatását kérő bírósági szakember, és hozzátette, általános tapasztalat, hogy a végrehajtások elérték a középosztályt. Sokan nem tudják, hogy a viszonylag kis összegű tartozásokból - közüzemi díjhátralékból, parkolási bírságból - is nagy baj származhat. Ha például valaki felhalmoz egy 100 ezer forintos villanyszámla-hátralékot, aminek következtében a bíróság elrendeli a végrehajtást, a végrehajtó lefoglalhatja az adós lakását. Egyszersmind kideríti, hogy terheli-e banki hitel az ingatlant, s ha igen, értesíti a bankot, hogy az is bekapcsolódhat a végrehajtásba. A bankok minden ilyen esetben be is kapcsolódnak, hiszen a foglalás miatt veszélybe került a hitel fedezetét képező zálogtárgy, azaz az ingatlan. A bank bekapcsolódásának azonban súlyos ára van: az illeték a fennálló ingatlan-tőketartozás 1 százaléka, az ügyvédi díj további 1 százaléka. 10 millió forint tartozás esetén ez 200 ezer forint további terhet ró az adósra. Ráadásul ezt az összeget abban az esetben is ki kell fizetnie, ha - mondjuk a foglalás fenyegető hatására - úgy dönt, hogy kifizeti a példánkban szereplő 100 ezer forintos villanyszámlahátralékát. Ezen felül a végrehajtó költségeit is behajtják tőle - még akkor is, ha a tartozást nem a végrehajtó szedte be, hanem az adós önként fizette ki. - Mindezt azért fontos hangsúlyozni, mert sokan úgy gondolkoznak, hogy az ingatlanhitelük részleteit foggal-körömmel is kigazdálkodják, az ehhez képest nagyságrendekkel kisebb egyéb hiteleiket azonban hamarabb kezdik nem fizetni abban a tévhitben, hogy abból úgysem származik súlyosabb probléma - hívta fel a figyelmet a fentebb már idézett bírósági szakember.

Egészpályás letámadás

- A végrehajtás „egészpályás letámadással" indul - mondta a Heteknek az ingatlanhitelezésben is jártas Kőfalvi Balázs ügyvéd: a végrehajtók megkeresik a bankszámlákat, a munkáltatót, bejegyzik a végrehajtási jogot a lakásra, lefoglalják az autót a gépjármű-nyilvántartásban. Ez a követelés biztosítását szolgálja, hogy a zálogtárgyakat ne lehessen eladni. A behajtásnál azonban érvényesülnie kell, és általában érvényesül is a fokozatosság elve: először pénzügyi úton, bankszámláról kell megkísérelni a behajtást, ezután következhet a munkabérből történő 33 százalékos letiltás. Nagyobb összeg esetén először az ingóságok - híradástechnikai cikkek, autók - elárverezése következik, végül - ha ezekből sem jön be a tartozás - jöhet az ingatlanárverés. - Ingóság árverésénél a becsérték 25 százalékáig is le lehet menni, ráadásul a becsértéket hasraütésszerűen állapítják meg, így töredék áron lehet ingóságokhoz jutni - mondja Kőfalvi Balázs. Az ügyvéd szerint az ingatlanárverés „a legdrámaibb". Itt az árverés induló értékét a Polgármesteri Hivatal adócsoportja által kiadott adó- és értékbizonyítvány alapján állapítják meg, amely általában 30 százalékkal alacsonyabb a piaci árnál. Ezt ugyan lehet kifogásolni, de saját zsebből kell finanszírozni a bíróság által kirendelt szakértőt. Az ügyvéd szerint ennek ellenére - értékes ingatlan esetén - érdemes megtenni. Az árverés során az eleve alacsony becsérték 70 százalékáig lehet lemenni, amennyiben az adós a lakóingatlanban lakik, és ez az egyetlen ingatlana. A többi esetben a kikiáltási ár feléig csökkenhet a vételár, azaz például egy húszmillió forintot érő, ám 14 millióért meghirdetett ingatlan 7 millió forintért kerülhet új tulajdonosához. - Így fordul elő az a helyzet, hogy az áron alul elkelt ingatlanok, melyekre hiéna lelkű emberek specializálódtak, nem fedezik a teljes tartozást, így a földönfutóvá tett emberek nem kezdhetnek saját kontóra új életet - állapítja meg Kőfalvi Balázs.

És a nyertesek

Egybehangzó jogászi vélemények szerint a tömeges fizetésképtelenségből - a pár ezer forintos parkolási díjtól a nagy értékű ingatlanhitel-bedőlésig - a végrehajtó jár a legjobban, mivel bevételei - munkadíj, költségátalány, behajtási jutalék stb. - a behajtott összeg 8-15 százalékát teszik ki. Ráadásul mindig ezt vonják le először, s csak ezután kap pénzt a behajtást kérő - még akkor is, ha például elmaradt gyerektartás behajtásáról van szó. Ezek alapján nem csoda, állították lapunknak jogi szakemberek, hogy a végrehajtói tisztség hitbizomány: kerületenként, városonként 1-3 végrehajtó van, fejenként több ezer üggyel. Nem engedik megnyitni a pályát, és nincs szabad végrehajtóválasztás. Különös, tette hozzá egyik informátorunk, hogy miközben a bírósági dolgozók időről időre vagyonbevallásra kötelezettek, a szintén közhatalmi ágat képviselő végrehajtókra nem vonatkozik ez a szabály.

Persze a bankokat sem kell félteni: van olyan pénzintézet, amelyik felmondott hitel esetén automatikusan 20 százalékkal megemeli a fennálló tartozást. A legtöbb pénzintézet olyan elszámolást mellékel a bíróságoknak, melyet a bírósági dolgozók képtelenek értelmezni, így kénytelenek elfogadni a bank által kiszámolt tartozást, mielőtt elrendelik a végrehajtást. És az is általános gyakorlat, hogy a magas kamatú - 30 százalékos - fogyasztási hitelek felmondása esetén a bankok megvárják a végrehajtással az ötéves elévülési idő végét, s csak az „utolsó percben" kérik a végrehajtást, ugyanis nincs annál jobb üzlet, mint amikor évi 30 százalékos kamattal ketyeg a számláló.