Kereső toggle

Jobb szűrni, mint megijedni

A vastagbélrák megelőzhető, korai felismerése pedig életet menthet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A vastagbél rosszindulatú daganata a második leggyakoribb ráktípus Európában, és ugyancsak második leggyakoribb daganatos halálok. Számokban kifejezve: évente mintegy 436 ezer új esetet észlelnek, és évente 200 ezer európai polgár hal meg vastag- és végbélrákban. Ráadásul az utóbbi években megfigyelhető volt, hogy egyre fiatalabb korosztály érintett. Kis híján ezt a tendenciát erősítette Tamás esete is.

„Vérzéseim voltak, de azt tudni kell rólam, hogy mindig az utolsó pillanatig halogatom az orvoshoz járást – mondja a 39 éves fiatalember. – Azt gondoltam, aranyerem van, az vérzik, nem is foglalkoztam vele.” Tamást végül az ikertestvére vette rá egy tükrözéses vizsgálatra, amelynek során két polipot távolítottak el a vastagbeléből – épp időben.
„Magyarországon évente 9 ezer új vastagbélrákos esetet diagnosztizálnak, és 5 ezer beteget veszítünk el évente. Minden ötödik betegnek már a diagnózis időpontjában májáttéte van. A túlélők életminősége is jelentősen csökken a sebészeti beavatkozások és onkológiai kezelések következtében” – hangzott el a Budapest Kiáltványhoz kapcsolódó sajtótájékoztatón. A kiáltvány megfogalmazása és az ahhoz kapcsolódó szakmai konferencia az uniós elnökségi félév kiemelt tudományos programja volt. Neves európai szakértők közös munkájának célja, hogy felhívják a hazai és európai döntéshozók figyelmét a vastagbélrák szűrésének jelentőségére.
Mint azt Wittmann Tibor, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke elmondta: „Hiába van minden előkészítve szakmai és intellektuális szinten, ha az országok nem tudják alkalmazni forráshiány miatt.” Azaz: szűréssel a vastagbélrákok vagy azok előfutárai – a polipok – felismerhetők, és korai stádiumban kezelhetők, ennek szakmai akadálya gyakorlatilag nincs (noha a módszerek találati arányát lehet még javítani, és nagy jövő áll a molekuláris biológia előtt is). A probléma forrása az, hogy jelenleg távolról sincs esélyegyenlőség a szűrővizsgálatok elérhetősége tekintetében. Az európai állásfoglalás szerint azonban minden 50-75 év közötti személynek joga van, hogy hozzáférjen a szűréshez. A kiáltvány szerint az Európai Tanács feladata lenne elkülönített büdzsét létrehozni a kolorektális rákok szűrésére, továbbá biztosítani kell országos-regionális szinten a koordinációt, valamint a lakosság mozgósítását.

Mit szűrünk és hogyan?

Általánosságban a szűrővizsgálatok lényege, hogy egy elváltozást minél korábbi, tüneteket még nem okozó stádiumban észrevegyünk, lehetőleg olyan módszerrel, ami pontos, olcsó, és nem okoz fájdalmat, minimális kellemetlenséggel jár. (Ilyenek például a mammográfia, a méhnyakrák-szűrés vagy akár a 45 év felettiek vérnyomás-ellenőrzése is.)
A vastagbélrák szűrése történhet székletvérteszttel – és ez az, aminek az elérhetőségét a kiáltvány kiterjesztené. Furcsa kettősség figyelhető meg azonban ezzel kapcsolatban: noha a sajtótájékoztató egyértelműen a székletvértesztről szólt, az azt követő személyes beszélgetésen a magyar gasztroenterológia „nagyágyúi” is, valamint a kapcsolódó szakmai konferencián külföldi előadók is hangsúlyozták, hogy a székletvérteszt nem pontos, és ők a vastagbéltükrözés mellett teszik le a voksukat.
Az úgynevezett guajakgyantás teszt, amely a drogériák polcain elérhető – még ha jó minőségű gyártmány is – csak 50-60 százalékban képes kimutatni meglevő daganatos elváltozást, és csak 25-30 százalékban a rákmegelőző állapotokat, a polipok nagy része ugyanis nem vérzik. Ugyanakkor kimutatja a máshonnan, például fogínyvérzésből, ételből és a rendkívül gyakori aranyérből származó vértartalmat is, felesleges aggodalmat okozva a betegnek. (Valamivel pontosabb az úgynevezett immunológiai teszt, amely csak a humán vért mutatja ki.) Ráadásul a különböző gyártmányok megbízhatósága is eltérő. Dr. Tulassay Zsolt, a konferencia elnöke szerint „ebben az ágazatban üzlet van, sok a szemét a piacon, ezért megfelelő szakmai protokollok alapján akkreditálni kellene a termékeket, hogy ne kerüljenek be kalandorok a pályára”.
A megfelelő fenntartásokkal kezelve azonban még a székletvérteszt is több, mint a semmi, ezért egyéb rizikóval nem rendelkező személyeknek feltétlenül javasolt az évente végzett vizsgálat. Azoknak azonban, akiknek a családjában volt vastagbél-daganatos beteg, vagy diéta nélkül, akaratukon kívül fogytak, vérszegények, vagy székelési szokásaikban változás állt be, első lépésként a vastagbéltükrözés javasolt. (Az Egyesült Államokban egyébként eleve a tükrözéses vizsgálat a bevett szűrőmódszer, éppen a fentebb említett okok miatt.)

A vastagbéltükrözés

Tulassay szerint a vastagbéltükrözésnek sokkal rosszabb a híre, mint a valóság. Ma már az esetek 90 százalékában bódításban történik a beavatkozás, így a beteg nem érez fájdalmat, kellemetlenséget. Óriási előnye, hogy ha a vizsgáló orvos elváltozást talál, azt rögtön el is tudja távolítani, illetve szövettani mintavételt tudnak végezni, ami máris közelebb viszi a teamet a diagnózishoz. (Erre a ma divatossá vált, CT-vel végzett, úgynevezett virtuális kolonoszkópia során nincs lehetőség, a beteget viszont sugárterhelés éri.) Tamás esetében két polipot találtak, mindkettőt sikeresen eltávolították. „A kezelőorvosom azt mondta, hogy a két polip, amit eltávolított, a rák előszobája volt.”
Amennyiben a tükrözés során nem találnak elváltozást, elegendő 5-10 év múlva megismételni a vizsgálatot. Bizonyos régiókban vannak ugyan várólisták, de pozitív székletvérteszt vagy a felsorolt riasztó (alarmírozó) tünetek esetén 2-3 héten belül mindenképpen elvégzik a tükrözést.

PR-kolonoszkópia

Érdekesség, hogy Amerikában Reagan elnök vastagbéltükrözése után nőtt meg az eljárás ázsiója, Európában pedig II. János Pál pápa személyesen támogatta a szakértők által kezdeményezett nemzetközi mozgalmat a vastagbélrák megelőzésére, miután ő maga sikeres műtéten esett át. Sőt az első vastagbélrákszűréssel kapcsolatos esemény színhelye a Vatikán volt.

Megelőzhető a vastagbélrák?

Intenzív kutatások tárgya, hogy vannak-e olyan életmódbeli tényezők, amelyek csökkentik a rosszindulatú vastagbéldaganatok valószínűségét. Dr. Topál László belgyógyász-gasztroenterológus főorvos nagyon érdekes dologra hívta fel a figyelmet: „Az orvosok azt találták, hogy éppen azok az életmódbeli tényezők segítenek a vastagbélrák elkerülésében, amelyeket a szív-érrendszeri rizikó csökkentésére ajánlunk.” Például, több mozgás szükséges. A mozgás segíti a bélműködést, ezáltal lehet szerepe a megelőzésben. Az ideális testsúly megtartása jelentősen csökkenti a vastagbélrák-kockázatot.
Szintén mindkét betegségcsoporttal kapcsolatban preventív hatású az omega-3 zsírsavban gazdag élelmiszerek fogyasztása. Ezt tengeri halak tartalmazzák nagyobb mennyiségben, valamint a len- és repceolajban, a dió- és mogyorófélékben és a szójababban is megtalálható.
Egyes kutatások a rostfogyasztás rákmegelőző szerepét mutatták ki, míg mások ezt nem erősítik meg, egy biztos: a rostfogyasztással kárt nem okozunk. Érdemes teljes kiőrlésű gabonából készült pékárut fogyasztani, vagy korpát, gabonapelyheket használni különféle desszertek elkészítéséhez.
A béta-karotin, A-, C- és E-vitaminok, bár szerepeltek a vastagbélrák-prevenció palettáján, a jelenlegi álláspont szerint statisztikailag nem jelentős a szerepük.
Az alkoholfogyasztás, cukorbetegség, az úgynevezett processed meat, tehát „túlságosan feldolgozott” élelmiszerek és vörös húsok túlzott fogyasztása, valamint a dohányzás azonban kedvez a vastagbélrák kialakulásának. „Kifejezetten a nyugati életstílus hajlamosít a rák kifejlődésére, amit alátámaszt az az adat, hogy az Egyesült Államokba költözött japánok felhagyva addigi életvitelükkel és táplálkozási szokásaikkal, ugyanazokat a megbetegedési arányokat mutatják, mint az amerikai lakosság” – mondja Daisy Jonkers holland specialista.

Hogyan tovább?

„Amikor arról volt szó, hogy várunk a szövettani vizsgálat eredményére, hogy rosszindulatú-e a daganatom, akkor azért megijedtem. Eszembe jutott, hogy a családban többen is rákban haltak meg, és én még annyi mindent szeretnék” – emlékszik vissza Tamás. Neki szerencsére ma már csak az időnkénti kontrollvizsgálatok okoznak kellemetlenséget.
A bizonyítottan rosszindulatú daganattal rendelkező betegek további vizsgálatokon esnek át, hogy kiderüljön, milyen stádiumú a rák, van-e más szervekben áttét, és ez alapján határozza meg az orvosi team a kezelési stratégiát. A páciens életét olykor csak úgy lehet megmenteni, ha a bélszakasz egy részét eltávolítják. Amennyiben a daganat elhelyezkedése miatt sebésztechnikailag másképp nem megoldható, előfordulhat, hogy mesterséges nyílást kell készíteni a hasfalon.
A béldaganatos betegek körében az ötéves túlélés esélye – azaz, hogy hányan vannak még életben 5 évvel a diagnózis után – nemzetközi átlagban 60 százalék körül van, a korai stádiumú felfedezés esetén nagyobb ez az arány. Ezt ma már Tamás is jól tudja: „Az orvosom azt mondta, adjak hálát annak, aki rábeszélt a tükrözésre, mert az életemet mentette meg.”

Olvasson tovább: