Kereső toggle

Hátszél az új pártnak

Tőkés püspök megpróbálja, ami másnak nem sikerült

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Fidesz egyre nagyobb intenzitással küzd a határon túli szavazók megnyeréséért, ám a lendületet az utóbbi hetekben több diplomáciai bonyodalom is megtörte. A szavak mellett ráadásul a finanszírozási oldal felbukkanása is feszültségekhez vezethet, mely a magyar kormány bábáskodásával zajló új erdélyi párt esélyeit hivatott ersíteni.

Nem eseménytelen a szomszédpolitikánk. Március közepén a román külügyminiszter azt kérte Füzes Oszkár bukaresti nagykövetünktől, hogy ismertesse a román hatóságokkal Orbán Viktor határokon túli magyarokhoz intézett március 15-ei ünnepi üzenetének eredeti szövegét, és határolódjon el a román sajtóban Orbánnak tulajdonított, de valójában az üzenetben nem szereplő kitételektől. Május 31-én arról kértek tájékoztatást a nagykövettől, hogy miért ad otthont
a brüsszeli Magyar Régiók Háza a székelyföldi irodának, míg előző csütörtökön Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a román területi-közigazgatási reformról tett kijelentését minősítették szokatlannak és nem helyénvalónak. Május végén Németh Zsolt külügyi államtitkár kérette be Románia budapesti nagykövetét a Külügyminisztériumba, ahol a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat és zászló ügyét említette a diplomatának, valamint kifogásolta, hogy a szobornál feltartóztatták a bukaresti magyar nagykövetet. A napokban pedig Kövér László mondatai miatt kényszerült magyarázkodásra Orbán Viktor a szlovák miniszterelnök asszony felé.
Aztán itt a legújabb: Borut Pahor szlovén miniszterelnök egy május végi háttérbeszélgetésen élesen kritizálta a magyar alaptörvényt és a miniszterelnököt is. A magyar fél Szlovénia budapesti nagykövetének már június 14-én jelezte, hogy visszautasítja a kijelentéseket. A szlovén kormányfő személyes találkozón tisztázná a kérdést Orbán Viktorral.

A választás nem vicc

Tőkés László 2010 decemberében jelentette be új politikai formációját, május elején pedig el is indította az Erdélyi Magyar Néppárt hivatalos bejegyzését. Romániában azonban nem könnyű pártot alapítani: a bejegyzéshez 25 ezer aláírást kell összegyűjteni az ország
18 megyéjéből és a fővárosból, megyénként minimum hétszázat. A regisztrációs tornába a Fidesz korábbi favoritjaként az RMDSZ-szel szemben támogatott Magyar Polgári Párt (MPP) bicskája is majdnem beletörött. A Szász Jenő, korábbi székelyudvarhelyi polgármester által vezetett tömörülés bejegyzése majdnem négy évig húzódott, és csak
Basescu elnök segítségével sikerült pontot tenni a tortúra végére. Még így sem tudtak azonban átütő sikert elérni a 2008-as önkormányzati választásokon, ahol az RMDSZ-nek 178 polgármesteri posztot sikerült szereznie, az MPP-nek pedig csak 11-et. Talán ekkor született meg a korszakalkotó ötlet: jöjjön a töretlen népszerűségnek örvendő református püspök által jegyzett kísérlet. Időközben a tét is emelkedett, hiszen immár nemcsak ideológiai kérdés, ki és hogyan képviseli az erdélyi magyarok ügyét, hanem anyaországi politikai kérdés is. 250 ezer határon túli választóról van ugyanis szó, akiket a Fidesz saját nyájába akar terelgetni a szavazati jog megadásával.
A magyar kormány szinte azonnal Tőkés püspök új pártja mellé állt, nemcsak szavakban, hanem anyagiakban is. Elsőként a kettős állampolgárság igénylését segítő irodák létrehozásánál hozták helyzetbe oly módon, hogy a püspök által elnökölt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács több irodáját „alakították át” Demokrácia Központoknak, és ide utalták a közel hatvanmillió forint kincstári támogatást. „A minden magyarlakta megyében, illetve nagyobb városban jelen lévő irodahálózat – ahol várhatóan az erdélyi magyarok jelentős része megfordul majd – növelheti ugyan Tőkésék ismertségét, de a székelyek elég csavaros gondolkodásúak, nem mindenáron kell nekik Orbán állampolgársága. Az érzelmekre apelláló hívószavak pedig Trianon óta bizony megkoptak, nem elég erősek már egy új párt alapításához” – véli az RMDSZ egyik politikusa.
A szavakhoz mindenesetre felület kell, így a Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány erdélyi lapokat kezdett el felvásárolni, a „határon túli magyar sajtótevékenység ápolására és megsegítésére”. Hazai sajtóhírek szerint az e célra szánt 250 millió forint a Szerencsejáték Zrt.-től származik. Az ellenzék szerint nem probléma, ha a Fidesz egy alapítványon keresztül médiahátteret épít Tőkés László alakuló pártjának, de legalább ne magyar adóforintokból és egy jogilag kikezdhető civil szervezeten keresztül tegye.

Miért éppen Erdély?

Egy lapunknak nyilatkozó korábbi MPP-politikus röviden összefoglalta a Fidesz erdélyi őstörténetét. A kezdet Németh Zsolt erdélyi származásához köthető, s a jó kapcsolat az évek alatt tusnádfürdői nyári szabadegyetemmé nőtte ki magát. A sok okos szót tettek követték, és a pro-kontra fenyegetőzések nyomán gyorsan megromlott a Fidesz viszonya az ekkor már kormányon lévő RMDSZ vezetőivel. Ahogy az lenni szokott, felbukkant egy aspiráns, akit maga előtt tolhatott a Fidesz Erdélyben: a Kövér László által favorizált Szász Jenő, Székelyudvarhely akkori polgármestere. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Tőkés püspök már nyíltan kritizálta Markóékat, akik hamarosan le is mondatták posztjáról a „refomert”. Válaszként 2003 decemberében megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, melynek alakuló ülésén Kövér László és Szőcs Géza is megjelentek, és az udvarhelyi polgármester lett az egyik alelnök.
Az erdélyi magyarok hivatalos romániai parlamenti képviseletével mindeközben kölcsönös nyilatkozatháborút folytató favoritok torkán akkor akadt meg a falat, mikor 2005 nyarán Orbán Viktor váratlanul kibékült Markó Béla RMDSZ-elnökkel a tusnádi táborban. A békülésben nem csekély szerepet játszhatott, hogy a Szász Jenő által jegyzett MPP – amelytől a Fidesz sokat, illetve sokkal többet várt – nem tudott érdemi eredményt felmutatni a szavazók körében. A békecsomag nem hivatalos ára Tőkés püspök politikai ambícióinak kielégítése volt, ám az RMDSZ és a Nemzeti Tanács sehogy sem tudtak zöld ágra vergődni egymással. A lehetetlent az EP-választások oldották meg, mikor is Tőkés László RMDSZ-színekben jutott EP-képviselői mandátumhoz.
A 2010-es magyarországi választások után Szász Jenő és Tőkés László vérre menő belharcba bonyolódott a Fidesz támogatásáért, melyet végül komoly fölénnyel a püspök nyert meg. A Fidesz hátszelével gyakorlatilag minden külső feltétel adott ahhoz, hogy a püspök új pártja sikeresen vegye az akadályokat, és revánsot vegyen az RMDSZ-en. Tőkés helyzete nem egyszerű, hiszen az RMDSZ támogatottsága erős. A sajtó eddig egyértelműen az ő pártjukon állt, ezért is kellett első lépésként bevásárolnia magát az új pártnak a piacra – magyarázta el a dolgok állását egy kolozsvári szerkesztő lapunknak. Mivel Erdélyben még nincs választási kampány, az RMDSZ nem mozdul fölöslegesen, Markó Béla kivárásos taktikája továbbra is működik, azzal együtt, hogy az elnök hivatalosan már távozott a politika színpadáról. „Ne feledjük, a pártbejegyzés komoly erőpróba Romániában, amit ráadásul adminisztratív eszközökkel még meg is lehet nehezíteni. A jelenlegi, kissé fagyos magyar–román viszonyban a Fidesz szomszédpolitikája nem sok népszerűséget hoz egy új magyar pártnak” – figyelmeztet a román belpolitikai viszonyokra a szerkesztő.

Olaj a tűzre

Kövér László házelnök korábbi, a cseh és szlovák Hospodárske Noviny gazdasági napilapban megjelent szavai hatalmas visszhangot és ellenállást váltottak ki Szlovákiában. Az általában békeszeret és kompromisszumra törekv Iveta Radicová kormányf is megszólalt. Orbán Viktorral – a visegrádi csoport csúcsértekezletén – való múlt heti talákozójukon élesen fogalmazott: „EgyértelmŐen és határozottan visszautasítom az ország egyik legfelsbb képviseljének szavait. Inzultációként értékelem, és követelem, hogy soha többé ne ismétldjön meg hasonló hangnem, mivel ez a jó szomszédi kapcsolat komoly akadálya.”
Kövér a nevezett interjúban többek között azt állította, hogy a bsi vízi ermŐ megépítésekor Szlovákia megváltoztatta a két ország határát, és Magyarország akár katonai ert is alkalmazhatott volna emiatt, illetve, hogy minden szlovák politikusban van egy darabka „Ján Slota”, valamint hogy Magyarország nem mondhat le egyetlen nemzetrészérl sem.
Szlovákiában jelenleg éppen a kisebbségi nyelvtörvény módosításának elfogadtatása zajlik, amely nem kis erfeszítésébe kerül a Híd kormánypárt politikusainak, illetve a kisebbségi kultúrák támogatásáról is egy új törvény várható.
A magyar kormány nemzeti, konfrontatív politikája, kommunikációja nem segíti ezek elfogadtatását, mivel folyamatosan olajat önt a nacionalisták által egyébként is életben tartott tŐzre. A Fidesz folyamatosan ignorálja a Híd pártot, amelyre az elmúlt választásokon az itteni magyarok többsége voksolt, és kizárólag a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjával kommunikál. Egy friss, európai uniós projekt keretében készült felmérés szerint a szlovákiai magyarok kétharmada nem akar magyar állampolgárságot, hazájaként tekint Szlovákiára, ahol otthon érzi magát, és amelynek jólétén kíván munkálkodni. (Bugár Árpád, Pozsony)

Olvasson tovább: