Kereső toggle

Korlátozott áldozatvállalás

Egy hónapon belül lezárulnak az iskolaátadások

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A képvisel-testületeknek május végéig kell hivatalosan eldönteniük, hogy átengedik-e a kialkudott iskolákat az egyházaknak vagy sem. Ha csak rajtuk múlik, szívesen túladnak rajtuk, bár több helyen komoly társadalmi ellenállásba ütközött a fenntartóváltás ötlete. Az egyházak pedig nem tolonganak a hátrányos helyzetŐ iskolákért, még ha szakértk szerint nem is nekik, hanem az államnak kellene gondoskodnia az esélyteremt oktatásról.

Bár még hivatalosan nem született döntés, a pestlőrinci Hunyadi Mátyás Gimnázium honlapja áprilisban már kész tényként tájékoztatta arról a nagyérdeműt, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában 2011. augusztus 1-jével kezdi meg működését a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, mégpedig a Hunyadi Gimnázium és a Pitagorasz Iskola integrációja révén. A YouTube-on keringő szülői értekezlet hangfelvétele szerint az érintett szülők, diákok véleményét csak utólag kérdezték meg, amit ők igencsak nehezményeztek. Az átadásról jó ideje folynak a tárgyalások az evangélikus kötődésű polgármester, a képviselő-testület és az egyház között. A szülői értekezleten részt vevő Kákay István Dezső, a Magyar Evangélikus Egyház Országos Irodaigazgatója nem látott semmi kifogásolnivalót abban, hogy jogutód nélkül megszüntetnek, majd evangélikus gimnáziumként újraalapítanak egy nagy múltú állami intézményt úgy, hogy az egyház egy az egyben megkapja a meglévő tanári kart, a diákságot, és használatra magát az épületet is, kezdettől bevezeti a kötelező hittanoktatást, miközben – egyházi intézmény lévén – a fenntartását teljes egészében az állam finanszírozza.
Lapunk úgy tudja, hogy az átadás ez esetben gazdaságilag sem indokolt az önkormányzat részéről, mivel a fővárosi forráselosztási szisztéma révén a XVIII. kerületi önkormányzatnak rendre komoly többlete marad vissza az iskola fenntartására kapott összegből. Másrészt azzal, hogy jogutód nélkül szüntetik meg a gimnáziumot, az érintett pedagógusok végkielégítését is az önkormányzatnak kell fizetnie. Helyi hírek szerint az evangélikus egyház a tavaszi szünet alatt berendelte az iskola pedagógusait egyenkénti beszélgetésekre, ahol többek között a vallási hovatartozásra, családi állapotra, valamint bibliai ismeretekre vonatkozó kérdéseket tettek fel a tanároknak.
„Az utóbbi hónapokban mindhárom történelmi keresztény egyházra – református, katolikus, evangélikus – ezrével záporoznak az intézményátadási szándékok, hiszen az önkormányzatok így próbálják meg átlökni az egyházaknak az összes fenntarthatatlan intézményüket, amit egyetlen egyház sem győz” – mondta el Kákay az említett szülői értekezleten, amelyen Korányi András lelkész, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinati elnöke is részt vett. Kákay István Dezső így folytatta: „Az egyházainknak a teherbíró képessége jelentősen véges, mi kifejezetten csak azokkal az intézményekkel szeretnénk komolyan foglalkozni, amelyek egy alaposan kidolgozott szempontrendszer minden szempontjának megfelelnek. Ebbe beletartozik az ott folyó oktatás színvonala, a gyerekek létszáma, az evangélikus gyülekezet közelsége, a finanszírozás hosszabb távú biztosítottsága, az épület állaga, és így tovább.  (…) Nem hinném, hogy erre bárki szívesen pályázna, mert iskolát fenntartani egyáltalán nem egy nagy gyönyörűség, és ha nem lenne meg az a lelki hozadéka húsz-harminc éves távlatban, amiben mi reménykedünk, akkor egyáltalán nem szeretnénk iskolát fenntartani. Ebből semmiféle anyagi haszon vagy egyéb nem származik. Sőt. Inkább azt gondolom, hogy bizonyos szempontból mi a jövőbe fektetünk, és áldozatot hozunk azért, hogy az egész magyar társadalom jól járjon, és erről a másik két történelmi egyház is ugyanígy gondolkodik.”
A hatályos törvények értelmében minden átszervezéssel kapcsolatos döntést május végéig kell meghoznia az illetékes képviselő-testületeknek, s az átszervezési feladatokat július–augusztus folyamán kell az iskolákban végrehajtani. Az áldozatkészség csak korlátozottan jellemzi  az egyházakat. Az OKM statisztikái alapján Magyarországon az általános iskolai tanulók egyharmada igazoltan hátrányos helyzetű. Az egyházi iskolákban ez az arány 3,55 százalék, a halmozottan hátrányos helyzetűeké ezen belül mindössze 1,9 százalék.
„Azt látom mindenhol, ahol egyházi iskola létesül, hogy ezek az iskolák nem fognak nyitni a hátrányos helyzetű gyerekek, rétegek felé, hanem sajnos tovább erősítik a szegregációt. Ennek nyilván van történelmi háttere, hiszen az egyházak mindig is egy elitista oktatásban gondolkodtak. Egy baptista lelkész elmondta nekem, hogy túl sokat várok az egyházaktól, nekik nem ez a dolguk, hanem az, hogy a saját gyülekezeteik lelki üdvösségét ápolják, az elesettek felzárkóztatása inkább a szeretetszolgálatok, egyházi missziók dolga” – fejtette ki lapunknak L. Ritók Nóra, a berettyóújfalui Igazgyöngy Művészeti Iskola igazgatója, aki közoktatási esélyegyenlőségi szakértőként három megyére kiterjedő tapasztalatokkal rendelkezik. Ezek azt igazolják, hogy az egyházi iskolákból gyakorlatilag hiányoznak a mélyszegénységben élő, illetve roma diákok.
„Eljutottunk odáig, hogy a szülők szabad iskolaválasztási joga teljes mértékben akadályozza az integrációt, miközben nyilvánvaló, hogy a szegregált osztályokból soha nincs visszaút” – fűzi tovább mondandóját a pedagógus. Az egyházi középiskolák zöme eddig gimnázium volt, felvételihez kötött bejutással. Az általános iskolákban azonban nincs felvételi. Mégis, a legtöbb egyházi iskola képes olyan feltételeket teremteni, hogy elkerüljék az alacsony társadalmi státuszú gyerekek felvételét, miközben az iskolaalapításkor a szülők igényeire hivatkoznak – véli L. Ritók Nóra, aki friss példaként hozza fel Biharkeresztest, ahol a két általános iskola egyike egyházi intézmény, amely informálisan azt terjeszti, hogy nem vesz fel halmozottan hátrányos helyzetű cigánygyerekeket, akik pedig nagy számban élnek a településen. Mondvacsinált okokkal utasítják el a szegény gyerekeket: amiatt, hogy nem áll meg a busz az iskola előtt, vagy az egyházi adó évekre visszamenőleges megfizetését kérik a nyomorgó családtól.
„Van olyan falu, ahol a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerint a felnőtt lakosságban a romák aránya 25 százalék, az iskolai arány 55, az óvodai pedig már 75 százalék. Úgy gondolom, hogy a településen lévő arányok nem hagyhatók figyelmen kívül. Van, ahol az önkormányzat szerződést kötött az egyházzal a gyerekek arányáról, bár elég szomorúnak tartom azt a helyzetet, amikor egy egyházat kötelezni kell arra, hogy ne küldje el a szegény sorsú gyerekeket” – fejtegeti a művészeti iskola igazgatója. Igaz, szerinte az egyházak szakmailag sincsenek erre felkészülve: az elitre szabott oktatási módszerek nem alkalmazhatók a súlyosan problémás közegben, például ahol családonként 8-10 gyerek él a lepusztult cigánysoron, komfort nélküli házakban. „Az a szakadék, ami ma az iskolák között van, központosítással vagy egyháziasítással nem fog megoldódni, mert a megoldást a megfelelő színvonalú integrált oktatás kiépítése jelentené” – figyelmeztet L. Ritók Nóra.

Olvasson tovább: