Kereső toggle

A medve nem játék

Veszélyes üzem

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A klasszikus székely mondás szerint az asszony nem ember, a sör nem alkohol, a medve pedig nem játék. Nos, az állításnak természetesen csak az utolsó része igazolható, ám azt az élet bizonyította: a pár évvel ezelőtti statisztikák még háromezer medvéről számoltak be Romániában, mára számuk csaknem a duplájára növekedett. Ezzel párhuzamosan a nyár folyamán elterjedtek a falvakat, majorságokat érő medvetámadások. A hatóságok elismerik a létszámszaporulat növekedésével járó problémákat, de az intézkedések egyelőre még az elméleti viták szintjén tartanak. Az érintett települések lakói azt mondják, addig itt nem lesz semmilyen intézkedés, amíg tragédiát nem okoznak a mackók.

Tusnádon, Brassóban turisztikai látványosságnak számított eddig a bocsaival sétáló medve. Manapság azonban Erdély más részein is sűrűn lehet találkozni a mackókkal, és gyakran garázdálkodásaikról is érkeznek hírek. Udvarhelyszék, Gyergyó, Csíkszereda a legutóbbi támadások helyszínei. A szemét feltúrása mellett a háziállatok megtizedelése, a kertek megdézsmálása van porondon.
„Fényes nappal sétált a falu végén az egyik kertből a másikba” – meséli Szász István gyergyószentmiklósi gazda. Az elmúlt évtizedben volt már ugyan medvejárás a városban, de az idén beljebb merészkedtek, és valósággal rákaptak a háziállatokra, főleg a városka felszegi részén. A Tekerőpatakon történt medvelátogatásokról így emlékeznek a helyiek: „Hiába kiabáltunk, hiába vertük a bádogedényt, alkonyatkor jött a medve, és vitte a süldőt az ólból.” Gyergyóban a Mogyorós, aztán az Ady Endre és a Tölgyfa utcák kellős közepén garázdálkodott, szaggatott szét háztáji állatokat a nagytestű látogató. A környék lakóit valósággal rettegésben tartják azóta is, elűzésükre mindent megpróbáltak a helyiek segítségére siető vadászok, de nem jártak sok sikerrel. Egyik éjjel a helyi rendőrautó járta az utcákat, hogy elriasszák a betolakodókat, de ez sem segített, a későbbi órákban a medvék valóságos mészárlást végeztek a háziállatok soraiban. A vadállatokat már a zajkeltés sem zavarja, hiába a háziak kiabálása: amíg nem végeznek az áldozatukkal, addig nem állnak tovább. A vadászok kezükben a puskával teljesen tehetetlenek, mivel a medvék védett állatok, kilőni őket nem szabad, csak a levegőbe durrogtatnak. Az itt lakóknak az esti séta is veszélyessé vált, valósággal rettegnek, hogy ne találkozzanak szembe az utcán a „vérmedvével”. A helyiek szerint előbb-utóbb nagy baj lesz, mert az erdő csúcsragadozója emberre is fog támadni.
A szakemberek azt mondják, hogy a fő gond a túlszaporodás. A Gyergyói-medence optimális medvelétszáma 30-40 lenne, ám a friss felmérések szerint ennek többszöröse járja az erdőket – számuk 130 körül mozog jelenleg. A nemzetközi zöldszervezetek nagy nyomás alá helyezik a román állami szerveket, akik egy évben csupán háromszáz kilövési engedélyt adnak egész Románia területére. A helyzet súlyosságát látva a gyergyói károsult gazdáknál járt egy bizottság, amely a polgármesteri hivatal, a megyei környezetvédelem és az Országos Vadászati Felügyelőség részéről delegált képviselőkből állt össze. A bizottság felmérte a károkat és a lehetséges megoldásokat, a további lépésekhez azonban a Környezetvédelmi Minisztérium engedélyére van szükség. Rendkívüli esetekben lehet plusz kilövési engedélyt kérni, de ennek a megérkezésére várni kell. Az engedély, az esetek súlyosságától függően, akár egy hét alatt is megérkezhet, de a gyors intézkedés nem jellemző a hatóságokra. „A minisztérium talán arra vár, hogy a lakókból és a vadászokból álló éjszakai őrjáratoknak sikerül elijeszteniük a medvéket, így nem lesz szükség beavatkozásra” – vélekedik Szász István gazda.
Borbély László RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter elismerte a medveprobléma súlyosbodását, ezért az élő állat befogását szorgalmazza, azaz a medveexport növelésében látják a megoldást. Bikafalván is jelezték a medvék szaporodását a hatóságok, de a minisztérium szerint nem kell rendkívüli kilövéseket engedélyezni, mert a medvék egyelőre nem veszélyeztetik a falu jószágait. Pál Lajos helyi lakos szerint mindig is voltak medvék a környéken, ami a turistákat is vonzotta, főként a külföldi vadászokat. Régebben csak Brassóban volt ilyen medveturizmus, de most elterjedt a székelységben is. A helyi vendéglős maga is látott medvét, sőt evett is, hiszen az udvarán nyúztak meg nemrég egy nagyobb barnamacit. A faluban terjed egy legenda, miszerint direkt szorították a medvéket a Székelyföldre. Ezzel szemben Raduly Áron biológus véleménye szerint a medvék élőhelyére nyomultak be a falvak lakói a mezőgazdasággal, az erdőirtással, ezért a jövőben meg kell tanulni a medvével együtt élni.

Olvasson tovább: