Kereső toggle

Kerítés kolbászból

Budapest világviszonylatban is egy jó hely

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Honfitársaink előszeretettel panaszkodnak minden létező fórumon arról, hogy Magyarországon milyen elviselhetetlen is az élet. Úgy tűnik azonban, hogy meglátásaik igen erősen túloznak; az Economist Intelligence Unit – a világ egyik vezető gazdasági közvélemény-kutatója – által készített, az egész világon 140 nagyvárosra kiterjedő életminőségi felmérés megállapította ugyanis, hogy Budapesten élni nemhogy nem rossz, de például New Yorkhoz vagy Dubaihoz képest még a meglepetésszerűen felbukkanó félméteres kátyúk ellenére is jó dolog.

A 140 országban végzett, helyi vizsgálatok és egyéb statisztikai adatok alapján végrehajtott elemzésekkel alátámasztott tanulmány eredményeit egy százpontos skálán értékelték, amelyben az 1 pont az elviselhetetlen, a 100 pont pedig az ideális értéket jelenti. A kutatók 30 mennyiségi és minőségi kritériumot vizsgáltak meg, amelyeket öt nagy csoportba osztottak: stabilitás, egészségügy, kultúra és környezet, oktatás, illetve infrastruktúra. A stabilitás kritériumon belül a bűncselekmények bekövetkezésének valószínűségét, valamint a terrorfenyegetettséget vizsgálták, az egészségügyben pedig a privát és állami egészségügy elérhetőségét és minőségét. A kultúra és környezet kategória az éghajlatot, a korrupció szintjét, a szociális vagy vallási korlátozásokat és a cenzúra jelenlétét vette górcső alá a helyi sport- és szórakozási lehetőségek, valamint az étel és ital minősége mellett. Az infrastruktúra vizsgálatánál az úthálózat mellett megfigyelték a tömegközlekedési lehetőségeket, az áram- és vízellátást, valamint a tömegkommunikációs lehetőségeket. Mindezek együttes értékeléséből egy súlyozott átlagot vontak, amely alapján azt a megállapítást tették, hogy a világban átlagosan 76 pontosak, azaz jók az életkörülmények; különösen igaz ez a 92,1 ponttal vezető Nyugat-Európa, valamint Észak-Amerika és Ausztrália-Óceánia nagy részére. Ázsia egyik fele, Afrika és a Közel-Kelet pedig a terrorfenyegetettség és az általános stabilitás miatt lett sereghajtó.
A felmérés eredményei semmivel nem támasztják alá a rendszeresen jajgató magyarok életérzését. Közép-Európa nagyvárosai közül ugyanis Budapest toronymagasan verte a mezőnyt a maga 88,9 pontjával, amellyel a 140-es listán az 54. helyet sikerült kiharcolnia magának, ám a 92,1 pontos vezető nyugat-európai átlag fényében bizton állíthatjuk, hogy kis hazánk is felzárkózott a kapitalista Nyugathoz.
Érdekességképpen elmondhatjuk, hogy Róma, az örök város mindössze 1 század ponttal előzi meg gyönyörű fővárosunkat, amit kétségkívül jobb állapotban levő infrastruktúrájának köszönhet, viszont az összes többi kategóriában mi vagyunk a jobbak. A tény pedig, hogy még New Yorkot is sikerült magunk mögé utasítani, abban rejlik, hogy a „Nagy Almában” hozzánk képest meglehetősen rossz a közbiztonság, olyannyira, hogy az amerikai nagyváros csak az 57. helyre tudott befutni. Budapest közbiztonsága 85 pontot ért, oktatásunk pedig 100 pontos, tehát ideálisnak találtatott. Az infrastruktúra vonatkozásában vagyunk összességében a leggyengébbek, de mielőtt elhangozhatna egy hangos „na, ugye megmondtam”, el kell mondanunk, hogy még itt is 84 pontot értünk el, azaz ebben a kategóriában is jók vagyunk, szemben Bulgáriával, ahol az utak mindössze 63 pontot „hoztak” a versenyben.
Szomszédjaink tekintetében mindössze Bécs tudott megelőzni minket, amely viszont a mezőny élén, a harmadik helyen áll a listán. Bécsben ideális, azaz 100 pontos az egészségügy, az oktatás és az infrastruktúra, ám a legnagyobb súllyal latba eső kultúra és a stabilitás tekintetében „csak” 95 pontot sikerült szerezniük.
Prága, Pozsony és Bukarest viszont messze mögöttünk kullognak, Prága a 60., Pozsony a 65., míg Bukarest a 84. helyen áll, mindössze 2 század ponttal lemaradva az olajdollárokban dúskáló Abu Dhabi mögött. Prága útjai pont ugyanolyan rosszak, mint a pestiek, Pozsony pedig már erősen közelít a közepes szinthez a maga 75 pontjával. A Bukarest útjairól szóló mendemondák – melyek szerint azokon csak Daciával lehet biztonságosan közlekedni – is csak részben igazak, mivel a román főváros infrastruktúrája 70 pontos értékelést kapott.
Az első tízben a már említett Bécs mellett még három európai város szerepel, Helsinki, Zürich és Genf. Az első helyet az idei téli olimpiai játékoknak helyet adó Vancouver kapta, de befutott még rajta kívül két másik kanadai város is, Toronto és Calgary. A második helyet az ausztrál Melbourne szerezte meg, az első tízben pedig még három másik ausztrál város, Perth, Adelaide és Sydney szerepel. A legjobb életszínvonalat nyújtó német város a Montreallal és Aucklanddel holtversenyben a 15. helyen álló Hamburg. Ázsiát a mezőny elején leginkább Japán képviseli, Oszaka a 13., Tokió pedig a 22. helyet szerezte meg. A legjobb körülményeket az Egyesült Államokban Pittsburghben találjuk, a lista 29. helyén. London mindössze 1,1 ponttal előzi meg Budapestet, sőt, a londoni közbiztonság 15 ponttal marad el a pestitől.
A Közel-Kelet és Afrika rossz szereplésének oka a közbiztonság és az általános stabilitás hiányában keresendő. Tel Aviv hiába emelkedik ki messze az oktatás, az egészségügy, az infrastruktúra vagy a kultúra szempontjából, mégis csak a 77. helyen áll a folyamatos terrorveszély miatt. A leggyengébb stabilitás a terrorveszély, a polgárháború fenyegetése és a bűnözés együttes jelenléte miatt a kolumbiai Bogotában van, ennek ellenére a zimbabwei Harare került az utolsó helyre, ahol folyamatosan romlik a helyzet az összes vizsgált kategóriában.

Olvasson tovább: