Kereső toggle

Az ördög szeme

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az új román kormány nekilátna Verespatak aranyának kifejtéséhez, ám útjában – talán a sors fintorából – épp’ két magyar politikus által vezetett minisztérium áll. Ha engedélyezik a kitermelést, összmagyar harag zúdul rájuk, ha megakadályozzák, román feletteseikkel akad össze a bajszuk.

Van egy kis falu Biharerdő mélyén, mesekönyvbe illő házaival, botra támaszkodó öreg nénikéivel, mohás tetőivel, kopott eleganciájával, amely egy gazdagabb múltról mesél. A falucska messze földön híres gazdagságáról, ugyanis a házak alatt a völgy és a környező hegyek 300 tonna aranyat és ezüstöt rejtenek. Verespatak vagy Rosia Montana, az aranyfalu az elmúlt évek román kormányainak folyamatos botrányköve. A hírhedt kanadai cég, a Rosia Montana Gold Corporation aranybányát akar itt nyitni. Világszínvonalú technológiával, külszíni fejtéssel, ráadásul úgy, hogy az embereket új, modern házakba költöztetnék. Régi házaikat ledózerolnák, lesz viszont arany, ezüst, lesz egy erdélyi eldorádó, és nem mellesleg egy 800 hektáros cianidtározó, 180 méter magas gáttal. Csak a csodaszép falu, Verespatak tűnik el a föld színéről, lankáival, szelíd dombjaival, házaival, meséivel, örökre. Az óriási üzlettel kecsegtető vállalkozás vámszedőivel, hivatalaival szemben csak a földjükhöz, házaikhoz, templomukhoz, halottaikhoz ragaszkodó egyszerű emberek állnak. A döntés a napokban alakult új kormány kezében van, ráadásul közvetlenül az RMDSZ vezette két tárcát érinti leginkább.
A mócvidék szélén Verespatak csendben éli mindennapjait, reggel itt is a kakas kukorékol, este a kutyák csaholnak, a templomharang pedig üti az órákat egykedvűen. A települést mégsem az unalom légköre üli meg, sokkal inkább egy elfojtott feszültség vibrál ezen a reggelen a falucska lakóiban. Adrian Mutu szerint évek óta a végzet kardja lebeg a fejük felett, mert az ördög szeme a falura vetődött. A kifejezés nem valami sötét babonára vagy ősi misztikus vallási hiedelemre utal, csak a helybéliek hívják így a falu alatt található aranykincset: az ördög szeme. Aztán az ördög meg is jelent Frank Timisként, egy volt szekus traktoros alakjában, aki még a nép nagy fia, a kondukátor (Ceausescu) bukása előtt szökött külföldre. A szabadság beköszöntével hazajött, és vállalatával, amit már céltudatosan a településről nevezett el (Rosia Montana Gold Corporation) a falu tudatos felvásárlásába kezdett.
Dávid Ferkó nyugdíjas bányásszal – a település megtestesült lelkiismeretével – a főutcán futok össze. Az üdvözlés után körbemutat: mára már szinte minden második házon ott virít a falusiak által gyűlölt kék tábla: a vállalat tulajdona az ingatlan. „Ez kérem a politika” – mondja indulatosan a móc bányász. Mindegy, ki van hatalmon Bukarestben, a cég rendületlenül veszi a házakat, az emberek költöznek, így a falu elbontása csak idő kérdése – mondja keserűen. Szomszédasszonya, Julia néni, éppen a temetőbe igyekszik, és nagyot sóhajtva meséli: egyre többen kelnek útra onnan is, de még nem a feltámadás okán, hanem a cég miatt indulnak el a holtak porai egy másik világba vagy a városba.
A román belpolitikában gyorsan változnak a szélirányok, a ma hatalmon levők holnapja közel sem biztos. Talán éppen ezért nem mert színt vallani a régi-új elnök, Traian Basescu újraválasztása előtt a verespataki bányatervvel kapcsolatos elképzeléseiről. A szociáldemokrata pártelnökkel, Mircea Geoanával a második forduló előtt folytatott televíziós vitájában azt mondta, hogy a döntésben a külföldi szakemberek szava számít majd a legtöbbet. A biztos győzelmet követően azonban a román államelnök egyik alapembere, Adriean Videanu, az új gazdasági miniszter, szinte azonnal bejelentette: szeretné mielőbb elindítani az arany kitermelését, mert az jelentős hasznot hozna Romániának a gazdasági válság alatt is. A környezetvédők erre a mondatra Európa-szerte felháborodásuknak adtak hangot, mire Basescu bejelentette: a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) dönt majd a kérdésben. Ugyanakkor jelezte: a szakértői vélemények még nem készültek el, és ennek pontos idejét sem tudják még megmondani.
A bánya megnyitásának legfőbb eljárási akadálya a környezeti hatástanulmány engedélyezése, amit még egy éve Korodi Attila, az RMDSZ által delegált környezetvédelmi miniszter állított le. Korodi a döntés meghozatalakor az RMDSZ álláspontját képviselte, és messzemenőkig figyelembe vette a romániai bíróságok sorozatos határozatait, amelyek jogerősen érvénytelennek, illetve törvénytelennek minősítették a bányaprojekt engedélyezéséhez szükséges településrendezési, valamint régészeti terveket.
A mai helyzet igazi pikantériája az, hogy a bányászat engedélyezése elsősorban két olyan bukaresti minisztériumtól függ – a környezetitől és a művelődésitől –, amelyek élére december közepén újra két RMDSZ-es politikus került. Kelemen Hunor, a művelődési tárca új vezetője közölte: számára ellenszenves a bányaterv,
a szükséges régészeti engedélyek kiadásával éppen ezért nincs szándékában sietni. Borbély László, aki a környezeti tárcát vezeti, szintén megerősítette, hogy csakis abban az esetben engedélyezné a tervet, ha „101 százalékban biztosra vehető”, hogy az semmilyen környezeti kárt nem okoz. A két miniszter álláspontját osztja Markó Béla miniszterelnök-helyettes is, aki kifejtette, hogy az RMDSZ álláspontja nem változott a verespataki aranybánya-beruházással kapcsolatban, következésképpen a szövetség továbbra is ellenzi a projektet.

Mócok aranya

Az RMGC becslése szerint Verespatakon mintegy 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt a gyomrában a föld, amelyet a kanadai–román cég 16 év alatt bányászna ki – ciánvegyületeket alkalmazó technológiával.
A Nagybánya környéki aranytartalmú zagyokat ciános eljárással feldolgozó üzem derítôjének 2000 januárjában bekövetkezett gátszakadása valóságos környezeti katasztrófát okozott a Láposon, a Szamoson és a Tiszán.

Olvasson tovább: