Kereső toggle

Napfényes magyar siker: napelemes tetőcserép

Géniusz-Európa-díjat kapott a feltalálója

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyre nagyobb visszhangra talál külföldön is az év egyik leginnovatívabb magyar találmánya, a napelemekkel keresztezett tetőcserép. Hogy befuthat-e az újítás, az a jelenkor átláthatatlan gazdasági viszonyain, no meg a feltaláló, Tóth Miklós üzletpolitikáján múlik. Egyvalami azonban biztos: a növekvő energiaárakat látva nem talál túl sok kivetnivalót az ötletben az egyszeri rezsifizető.

Milyen előzményei voltak az ötletének?

- Elektronikai végzettségű vagyok, emellett 1992 óta riasztórendszereket telepítek. Természetesen a tanulmányaim és egy bizonyos gyakorlati tapasztalati háttér hozzájárult ahhoz, hogy a napelemes tetőcserép ötlete egyáltalán megfoganhatott bennem. Emellett érdeklődtem a megújuló energiaforrások iránt is, de a dolog kiindulópontja inkább onnan jött, hogy szerettem volna megoldani egy problémát: otthon fel akartam szerelni egy napelemtáblát, de úgy, hogy a családi házam látványát se rontsam el. Akkor jutott eszembe, hogy miért nincsen cserepekből összerakott napelem-szisztéma?

Szóval, eleinte pusztán az esztétikum motiválta?

- Igen. Kiderült azonban, hogy nem csak esztétikusabb ez a rendszer, hanem a hatásfoka is nagyságrendekkel magasabb, mint a hagyományos napelemtábláké.

Visszatérve a találmányára, mi is ez a szerkezet valójában?

- A találmány neve az, hogy napelemes tetőcserép, ami ötvözi a tetőcserép és a napelem tulajdonságait. Kétoldalú technikai feltételeknek kellett tehát eleget tenni a tervezéskor, emiatt is volt igazán nehéz a munka. Azzal, hogy ez sikerült, a hagyományos napelemtáblák egy az egyben háttérbe kerülnek bizonyos felhasználási területeken a napelemes tetőcserepekhez képest. Nemcsak a hatásfokuk miatt, hanem azért is, mert sokkal könnyebb a felszerelésük, ráadásul a napelemes táblákat nem is lehetett mindenhová felállítani. Például műemlékvédelmi környezetben sem. Egy egész ház áramellátásához olyan 100-300 darab cserépre van szükség, ami függ az épület nagyságától. Nagyságrendileg ez maximum kétmillió forint, ami akár 4-5 év alatt is megtérülhet.

A napelemtáblákat felállításukat követően gyakorlatilag csak délben éri igazán intenzíven a napsütés. Ellenben a napelemes tetőcserép esetében a szerkezet hullámos alakja miatt egész nap képes magába szívni a nap energiáját. Például nyáron rásüt a nap, mondjuk, 8 órától 17 óráig, ez alatt az idő alatt mindig van olyan része a szerkezetnek, melyet a nap sugarai derékszögben érnek. Mindemellett a belső réteg nem üveg, hanem teflon, ami jobban ellenáll a sós levegőnek, a szennyeződésnek, a fényáteresztő képessége meg 15 százalékkal nagyobb, mint az üvegé.

És milyen energiafajtát tud a szerkezet kiváltani?

- A cserepek elektromos energiát tudnak termelni, tehát elsősorban az áram kiváltásáról beszélhetünk. Azonban van két speciális módszer, melyek segítségével később akár a fűtést is ki lehet majd váltani.

A találmánya megkapta idén az Európa-Géniusz-díjat is. Mekkora presztízsértéke van ennek?

- Mindenképpen jelentős. 2009-et Brüsszelben az innováció évének nevezték meg, s ennek keretében kapta Magyarország azt a lehetőséget, hogy különböző találmányokat versenyeztessen nemzetközi szinten. Több mint háromszáz kiállító közül kapta meg a díjat a találmány.

Az országhatárokon túl nagy az érdeklődés?

- Az elmúlt időszakban rengeteg e-mailt, telefonhívást, megkeresést fogadtunk. Vannak érdeklődők Ausztráliából, Bogotából, Dubaiból, Izraelből, Görögországból, Kanadából, és még sorolhatnám. De egy kaliforniai ismerősöm könnyen lehet, hogy most fog rendelni tőlünk mintegy 15 ezer négyzetméternyi tetőcseréprendszert. Sőt, a megújuló energiaforrások Mekkájának tartott Kalifornia vagy a műemlékek miatt rendkívül kényes itáliai Velence vezetése is nyitott a későbbi együttműködésre.

Mi a helyzet itthon?

- Itt is sok érdeklődő van. Rengeteg magyar ember gratulált nekem, és üdvözölte a találmányt. Olyanok is voltak, akik a saját kis félretett pénzüket akarták odaadni, hogy támogassák az ötletet. Az interneten keresztül még gyűjtést is szerveztek! Persze ezeket nem fogadhatom el.

A gyártás megkezdése is reális a közeljövőben?

- Igen, és egy önálló, robotizált gyár működtetése kapcsán folynak is a tárgyalások. Reményeim szerint a nagyüzemi gyártás március és április között elkezdődhet. Az üzem Miskolc mellett indulhat be, mintegy húsz főnek jelenthet munkalehetőséget egy háromezer négyzetméteres területen. Nem mellékesen, az épület napelemes tetőcseréppel lesz burkolva, így az energiát saját maga számára fogja előállítani.

Vannak már ötletei a továbbfejlesztéssel kapcsolatban?

- Terveink között szerepel egy sokkal nagyobb hatásfokú típus kifejlesztése, a következő évben össze is ülünk majd szakemberekkel azért, hogy ehhez hozzálássunk. A jelenleg használt szilíciumcellák hatásfoka maximum 18-22 százalék. A NASA-nál állítólag kísérleteznek 40 százalékos hatásfokkal is - ám a mi megoldásunk 70 százalékos kihasználtságot biztosíthatna. Egyébként már 185 országban védettem le ezt a találmányt, de az ehhez kapcsolódó újításokat is.

És mit szól a családja ehhez a történethez?

- Az igazat megvallva, nem számítottunk ekkora sikerre. Nagyon meglepett bennünket, különösen, hogy hétről hétre egyre többen érdeklődnek.

És a régi vállalkozásával mi lesz?

- Azt hiszem, azt egy jó időre most abbahagyom.

Olvasson tovább: