Egyedül a Jobbik az a politikai erő, amely a(z) (Új) Magyar Gárdával karöltve képes volna megoldani a „cigányproblémát” – állította a sajóbábonyi sajtótájékoztatóként meghirdetett kampánygyűlésén Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Pártja e megoldáshoz helyi csendőrséget szervezne, törvényi felhatalmazást adna a betiltott Magyar Gárdának és börtönbe küldené azokat a romákat, akik „nem akarnak a többségi társadalomba integrálódni”.
Sajóbábony az elmúlt hét végén vált „polgárháborús gócponttá" - legalábbis a média híradása szerint. A Miskolctól 15 kilométerre található helységbe vezető utat még kedden is a rendőrség felügyelte, s csak sajtóigazolványunk felmutatása után engedélyezte a városba való behajtást. A 3000 fős településre, ahol mintegy 700 roma lakos él, a cigány-magyar konfliktus újabb fejezete irányította rá a figyelmet.
A Jobbik helyi alapszervezete Bencs Gábor helyi pártvezető szervezésében kampánynyitó gyűlést (megfogalmazásuk szerint „lakossági fórumot") szervezett a hét végén a város általános iskolájában. „A fórum még el sem kezdődött, a helyi romák közül már 30-40 fő gyülekezett az általános iskola előtt, akik nem igazán békés szándékkal jöttek" - kommentálta a történteket Bencs Gábor.
Nagy Imre polgármester lapunknak úgy fogalmazott, hogy „a helybéli lakosokon kívül megjelent vagy száz idegen, többükön árpádsávos zászló vagy sötét ruha volt. Megálltak az iskola bejáratánál, s felügyelték, kik mehetnek be a fórumra. Jelenlétük irritálta az ott lévő kisebbségieket". A feszültség a két tábor között egyre nőtt, s a következő - vasárnapi - napon tettlegességig fajult: a helyi CBA boltvezetőjét egy roma hölgy szájon vágta munkájának végzése közben. Tettének oka: úgy tudta, hogy a megtámadott fél hívta be a városba a Magyar Gárdát. „Ez önmagában is abszurd állítás - cáfolta a hírt lapunknak Müller Pálné, az atrocitás elszenvedője, aki egyben szocialista önkormányzati képviselő. Bencs állítása szerint a romák őt is életveszélyesen megfenyegették, ezért személyes védelmet kért a miskolci rendőrkapitányságtól, majd párttársaitól. Amikor a városban megjelent a Magyar Gárda, a hírre elindultak a környék romái, s baltával intéztek el egy Suzuki gépkocsit a város bejáratánál. A további összecsapás elkerülésére a rendőrség körülzárta a várost, és megszűrte az odaérkezőket. Roma vezetők, helyi és országos vajdák igyekeztek csitítani a kedélyeket.
„Nem tudom, mi történt, én is csak a televízióból értesültem róla" - felelte kérdésünkre egy nyugdíjas férfi, aki 55 éve lakik a városban. A többi helybéli is hasonlóan reagált, hiába próbáltuk faggatni őket. „Ne szólj szám, nem fáj fejem" - kiabálta felénk egy roma férfi, aki többedmagával pánikszerű menekülésbe fogott közeledésünk láttán.
A Jobbik - kihasználva az országos figyelmet - sajtótájékoztató keretén belül igyekezett tisztázni a helyzetet. A városban megjelent Vona Gábor, a Jobbik országos elnöke, akit mintegy száz szimpatizáns, illetve gárdatag várt türelemmel a helyi általános iskola tornaterme előtt. Az elnök késett, a várakozók beszélgettek. „A cigányság szaporodását le kell állítani" - mondta fennhangon a tornaterem előtti folyosón egy harmincas éveiben járó hölgy. A többiek élénken bólogattak. Közben megtudtuk, hogy a vendég Kiss Róbert, az Új Magyar Gárda főkapitánya, aki Bencs Gábor helyi elnök társaságában épp a Városháza előtt nyilatkozik: „Becsléseim szerint a cigányság 80-90 százaléka teljes mértékben a törvényeken kívül él. Olyan életformát folytat, amelyet a fekete-afrikai dzsungelben sem tolerálnának, vagy a pápua-újguineai kannibálok között sem volna elfogadható" - fogalmazott Vona, majd ismertette programját a helyzet - úgymond - megoldására. A rendőrséggel együttműködő, de attól független helyi csendőrséget kell felállítani, rehabilitálni kell a betiltott Magyar Gárdát, önfenntaróvá kell tenni az adópénzekből finanszírozott börtönöket, segélyt csak munka ellenében szabad adni, megálljt kell parancsolni a romák „megélhetési gyermekgyártásának", valamint ha kell, erővel is az integráció irányába kell terelni a romákat. „Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a cigányság előtt egyértelművé váljon, hogy csak egy út létezik számukra Magyarországon: integrálódni a törvény, a munka és az oktatás világába, s kilépni a törvényen kívüli helyzetből. Ezt erővel akár, de rá kell kényszeríteni a cigány kisebbségre. (...) Ha valakinek ez nem fog tetszeni a jövőben, és a Jobbik politikai programja megvalósulása után, annak két választása marad: vagy börtönbe kerül - de mint mondtam, ott is dolgozni kell - vagy pedig „el lehet menni" (az országból).
Az iskola tornatermében újra megismerhettük a programot, immár finomabb változatban. A hangnemváltást talán az indokolta, hogy a közönség első sorában - sokak meglepetésére - ott ült kígyóbőr öltönyben, fehér kalapban Kállai Csaba országos fővajda is. A vajda az összefogás szükségességét hangoztatta. „Ennek az országnak szeretetre, békére, összefogásra van szüksége. Fogjunk össze, mentsük meg ezt az országot a válságtól is és azoktól az emberektől, akik ezt az országot el akarják foglalni" - fogalmazott a vajda. Találós kérdés maradt, ki lehet a közös ellenség, de erről talán nem is érdemes nyíltan beszélni, hiszen egy korábbi - önkormányzati képviselőkkel folytatott - beszélgetésen is felvetette ezt a kérdést, s megállapodtak abban, hogy „ezt mindenki tudja".
Magyarságát hangsúlyozva a fővajda ezután így fogalmazott: „Ebben az országban magyar emberek fogadtak be bennünket a közös országba. (taps) Magyar ételeket eszünk és főzünk. (...) Mi is megesszük a disznóhúst, megesszük a birkát, és megesszük a marhahúst. Mert vannak emberek, akik nem eszik meg a disznóhúst. Mi megesszük" - mondta, mire gárda főkapitány ajkán fura mosoly jelent meg, a hátul álló gárdisták pedig hahotáztak. Kállai szerint egyébként indokolatlan, hogy az emberek félelmet éreznek a Gárda felvonulásakor. „Meg kell érteni, hogy ezektől az emberektől mindaddig, amíg nem fegyverrel jelennek meg az adott településen, és elkezdenek lövöldözni a levegőbe, addig nem kell félni" - mondta.
„Én magam is a békesség, az összefogás híve vagyok, de nem feltétel nélkül. Ehhez a cigányságnak valamit lépnie kell (...), valami pozitív impulzust kell adnia, hogy tényleg akar integrálódni, tényleg akar dolgozni" - válaszolt a felvetésre a Jobbik országos elnöke. Az indulatok akkor szabadultak el, amikor kijelentette, hogy előre nem fog kezet a cigány vezetőkkel. „Én most előre minek fogjak kezet bárkivel?" - mondta. Mondandóját egy kazincbarcikai felszólaló azzal tetézte, hogy „...hazaárulókkal, gyilkosokkal, magyarellenes rasszistákkal nem fogunk kezet". Hiába hangsúlyozták többen a krisztusi szeretet elsőbbségét, Kállai fővajda számára a beszédek hangneme azonban már kétségessé tette az együttműködés lehetőségét. „Ne várja a Jobbik, hogy így már támogatást kapjon a cigányoktól" - mondta. Minden ember Noétól származik - fejtegette tovább, még ha a bábeli zűrzavar meg is „zavarintotta" a népek nyelvét, és különböző irányokba terelte is őket. Az ő keze pedig olyan tiszta, mint senki másé - tette hozzá -, mivel napjában többször fürdik, és még vécézés után is kezet mos. A „sajtótájékoztatóhoz" szokatlan módon a rendezvény a Szózat és a Székely himnusz eléneklése után „szebb jövőt" köszöntésekkel ért véget.
Egy miskolci roma értelmiségi - aki nem járult hozzá neve közléséhez - a történtek hallatán csak a fejét csóválta. „A bábonyi romákra sok a panasz, róluk nem szabad az egész cigányságra általánosítani. A cigányok közt egyébként is több szekértábor létezik, etnikailag jelentősek a köztük fennálló különbségek, s problémáikat sem lehet sablonok alapján kezelni. A cigányságot pedig nem érdemes azzal hergelni, hogy hagyja el az országot, mert nem a lusta, dologtalan réteg fog elmenni innen, hanem pontosan azok, akik igyekeznek szorgalmasan gyűjteni, becsületesen élni, és szeretnék valamire vinni az életben" - fejtette ki.
