Kereső toggle

A tolerancia nevében

Európa szűkítené a kereszténység mozgásterét

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Európa-szerte általános felháborodást váltott ki az Európai Parlament által még áprilisban megszavazott – a Miniszterek Tanácsa elé novemberben kerülő – új direktíva, amely a jogalkotók szerint az életkor, a fogyatékosság, a szexuális irányultság és a vallás alapján történő diszkriminációt hivatott felszámolni. Az irányelv előbbi két pontját természetesen senki sem kifogásolja, annál hevesebb vita bontakozott ki az európai egyházak képviselői, a homoszexuális csoportok és az európai jogvédők között.

Az Európai Parlament április 2-án 360:277 arányban megszavazta az úgynevezett diszkriminációellenes irányelvet. A határozat létrehozásának kezdetén még csak az életkoron és a fogyatékosságon alapuló diszkrimináció ellen kívántak fellépni a képviselők, időközben azonban kiterjesztették azt a vallási és szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésre is. Az irányelvet kidolgozó bizottság elnöke az európai zöld párti Kathalijne Maria Buitenweg volt, aki nem mellesleg a Nemzetközi Meleg és Leszbikus Szövetség parlamenti munkacsoportjának alelnöke is.

A jogszabály elvileg az Európában jelen lévő összes vallás - a kereszténységet ugyanúgy kezelve, mint például a boszorkányokat - iránti diszkriminációt tiltja, azt viszont kevésbé veszi figyelembe, hogy az egyik vallással szembeni tolerancia akár egy másik vallással szembeni diszkrimináció is lehet, és ez vallási, illetve kulturális összeférhetetlenséghez vezet. Márpedig a jogszabály esetleges életbe lépésével ez a helyzet gyakorlatilag elkerülhetetlenné fog válni. Emlékezzünk vissza például Ake

Green svéd lelkipásztor esetére, akit azért ítélt el a bíróság, mert prédikációjában a homoszexuális életvitelt bűnösnek értékelte a Biblia alapján. További következménye lehet az irányelv életbe lépésének a keresztény egyházak és a homoszexuálisok közötti állandó pereskedés, hiszen az egyneműek házasságáért kampányoló csoportok például azt mondhatják, hogy őket sérti a Biblia erkölcsi tanítása a házasságról, vagy éppen egy ateista számára lehet bántó egy vallási ábrázolás.

A leghangosabb tiltakozások egyike az angliai római katolikus egyház részéről érkezett. Anglia és Wales Római Katolikus Püspöki Konferenciájának főtitkára, Andrew Summersgill elmondta: az egyháznak joga van fenntartani erkölcsi világképének megfelelő tevékenységét és tanításait, továbbá kifejezte aggodalmát, hogy templomaikat más vallások rendezvényei számára kell majd kiadni, illetve a katolikus egyház által támogatott konferenciákon homoszexuális pároknak is kötelesek lesznek szobát biztosítani.

A homoszexuális jogokért harcoló szervezetek természetesen üdvözölték a számukra széles jogokat biztosító irányelvet. Az ilyen érdekképviseletek már évek óta hangoztatják azon véleményüket, miszerint a melegek és leszbikusok Európában durván negatív diszkriminációban részesülnek. Boris O. Dietrich - a Lesbian, Gay, Bisexual and Transgender Rights Program igazgatója - 2008 júliusában, az Európai Unió vezetőinek és a tagállamok külügyminisztereinek címzett levelében sérelmezte, hogy az „egyéb szexuális irányultságú" emberek (melegek, leszbikusok stb.) jogait az EU-ban csak a foglalkoztatásban, munkavállalásnál tartják szem előtt. Az új diszkriminációellenes irányelvre hivatkozva követelte hát, hogy e jogokat terjesszék ki az élet minden területére, vagyis az egészségügyre, a szociális segélyezésre és az oktatásra is.

A jogszabály eredetileg nem vonatkozott a vallási szervezetekre, időközben azonban kivették a szövegből az egyházakra vonatkozó felmentést. Így, ha a Miniszterek Tanácsa novemberben igennel szavaz, a vallási alapú szervezetek hamarosan kénytelenek lesznek az erkölcsi normáikat alárendelni a „diszkriminációellenes" jogszabálynak, akár még intézményeikben (iskola, kórház stb.) is. Nem csoda, hogy a protestáns egyházak Európa-szerte szintén negatív véleményüknek adtak hangot az ügy kapcsán. Don Horrocks, az Európai Evangéliumi Szövetség sajtófőnöke szerint komoly problémával áll szemben a kereszténység, ugyanakkor bízik benne, hogy a jogszabály jelen formájában nem emelkedik jogerőre. Szerinte a kezdeményezésnek azon célja, hogy minden vallás és meggyőződés Európában azonos jogokkal rendelkezzen, egyszerűen lehetetlen célkitűzés. Mats Tunehag, a Svéd Evangéliumi Szövetség elnöke egyenesen a szólás- és lelkiismereti szabadság korlátozásáról beszélt, ami ellen szerinte nemcsak a keresztényeknek, hanem minden embernek fel kellene lépnie.

Az eseményt az üzleti világ sem hagyta szótlanul. Mivel a jogszabály a mozgássérültek diszkriminációjával szemben is fellép, ezért annak életbe lépésével a legtöbb munkáltató szervnek gyökeres változtatásokat kellene bevezetnie, ami a legtöbb esetben nem kis anyagi terhet róna a cégekre. Az Európai Munkáltatók Szakmai Szövetsége (Businesseurope) az európai cégek nevében tiltakozott a jogszabály ellen. Philippe de Buck, a Businesseurope vezérigazgatója találkozóra hívta májusban az EU illetékes minisztereit, ahol kifejezte aggályait az új irányelvvel szemben, valamint felszólította őket, hogy amikor szavazásra kerül a sor, nemmel voksoljanak. „A frissen született jogszabály hatalmas kockázat és extra teher lenne az európai vállalatok számára, amit mindenképpen el kell kerülni" - nyilatkozta. Conny Reuter, a szociális civil szervezeteket összefogó európai Szociális Platform elnöke szerint a válság kellős közepén tízből hét európai vállalatnak nem lenne pénze a változtatások kieszközölésére.

Az Európai Unió törvényhozásában már jó ideje megfigyelhető tendencia a melegjogok fokozatos szélesítése, és ezzel párhuzamosan az egyházak mozgásterének szűkítése. Hasonló tendencia látható - szintén a tolerancia nevében - az Egyesült Államokban is, ám a tengerentúlon nem halad ilyen öles léptekkel. A szociális és esélyegyenlőségi politikát a tagállamok elvileg nem kötelesek alárendelni az EU közösségi politikájának, ennek ellenére a bevezetésre váró irányelv durván beavatkozna az országok szuverén döntési jogköreibe. Ezért is fordulnak kíváncsian a huszonhét miniszter novemberben esedékes döntése felé, amely a jogszabály életbe léptetésével új fejezetet nyithat a kontinens történetében.

Olvasson tovább: