Kereső toggle

Eszméletlen tinik

Alkohol nélkül nincs buli

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Bármikor abba tudom hagyni!” – általában ezzel utasítják vissza a fiatalok az alkoholfogyasztási szokásaikat firtató megjegyzéseket. A helyzet azonban sokkal drámaibb. Magyarországon minden tizedik ember alkoholista (felnőtt férfiak esetében ennél sokkal többen) és legtöbbjük fiatal korában kezdte magát leinni a sárga földig. A statisztikák alapján 16 éveseink 60 százaléka rendszeresen iszik, és minden harmadik magyar diák havonta egyszer teljesen, akár az öntudatlanságig lerészegedik.

„15évesen elmentünk az egyik osztálytársunkhoz, ahol a szülők nem voltak otthon. Kevertük az alkoholt, Martinit, sört, bort, mindent. Másnap iskolába kellett volna menni, de reggel felkelve semmire sem emlékeztünk, csak láttuk, hogy szét van hányva és össze van vizelve a szülők szobája. Egy videóról bizonyították be, hogy én voltam a tettes, és tök részegen dobáltam a bútorokat be a szoba közepére" - mesélte Csaba. Hasonló történet valószínűleg sok ember környezetében megtalálható, a szakemberek szerint azonban komoly okai vannak annak, hogy Magyarországon a fiatalok gyakran választják a tömeges ivászatot programként.

„A fiataloknak nincsen szórakozási kultúrája, nem tudják eltölteni a szabadidejüket, így amikor együtt akarnak lenni, nincs más ötletük: vagy füveznek, vagy isznak. Ezt látják a felnőttektől, ez megy a TV-ben is, és az iskolában sincs szó arról, hogyan lehetne normálisan kikapcsolódni. Még nagyobb probléma, hogy sokszor a családok sem adnak példát" - mondta lapunknak Csányi Ágnes, akinek a vezetésével a kiskunhalasi Szilády Áron Református Gimnázium már ki is alakított egy programot a fiatalok drog- és alkoholfogyasztásának kiszűrésére, illetve visszaszorítására. Az ifjúságvédelmi felelős a megyében először tett feljelentést egy szórakozóhely ellen, miután egyik 14 éves diákjuk részegen jött iskolába. A kezdeményezés azóta a minisztérium támogatását is elnyerte, így már próbavásárlásokkal is ellenőrzik, hogy kiszolgálnak-e alkohollal kiskorúakat a megyében. A helyi média támogatása miatt pedig egyre több szórakozóhely tart a negatív sajtóvisszhangtól.

„Nem újabb felmérések elvégzésére van szükség, hanem a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak kellene több pénzt juttatni ellenőrzések elvégzésére. Amerikában a 21 éves korhatárt betartják, azonban ott ezt a kultúrát ki is alakították. Az évi két-három ellenőrzés ugyanis nem igazán vet gátat a helytelen kiszolgálásnak" - véli Csányi Ágnes, aki szerint a leginkább veszélyeztetett korosztály a 7. és 10. osztály közöttiek. „Közülük az eszesebbek rájönnek, hogy ez nem hasznos és leszoknak, de általában minden tizedik alkoholizáló fiatal bennragad. Az emberek ugyanis túlbecsülik a saját akaraterejüket" - mondta az ifjúságvédelmi felelős. Csányi szerint azonban a fiatalok még inni sem tudnak, a jó borokat például nem is ismerik, a rengeteg tömény szesz fogyasztása miatt pedig előfordul, hogy egyetlen buli alatt tizenhétszer hányja ki az alkoholfogyasztó fel nem készült szervezete a bejuttatott méreganyagot.

A kiskunhalasiak alulról jövő kezdeményezése mind az alkohol-kiszolgálás ellenőrzésében, mind a drogozás visszaszorításában eddig sikeresnek mondható, elmondásuk szerint nem kerül ki olyan fiatal a halasi iskolából, akinek legalább ne próbálnának meg segíteni, ha a függőségekkel problémája van. Az ifjúsággal kapcsolatos állami fellépés és a jogi szabályozás manapság még ingatag lábakon áll, ezért jelenleg e problémákkal leginkább önkéntesek és civil kezdeményezések foglalkoznak. Pedig az Alkotmány szerint „a Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit". Ezzel szemben a jogszabályok manapság az ifjúsági szolgáltatási környezetnek csak igen kis szeletét szabályozzák, pedig a gyerekek több időt töltenek az iskolán kívül, mint belül, többet vannak a családtól távol, mint vele, így megalapozott lenne az igény. Funk Sándor addiktológus szerint is aggasztó, hogy a kilencvenes évek óta a buli lett a fiatalok szocializációjának fő színtere, ahol a tömény italokat főleg drogok helyett fogyasztják.

„Az alkohol számos szociológiai előnyt is nyújt, hiszen nem illegális, illetve a társadalom egyenesen preferálja is a fogyasztását, tehát szívesen veszi, hogy kiscsoportban alkoholt fogyasztanak. Az idősebbek is elnézőbbek, hiszen visszaemlékeznek, hogy ők is ezzel a szerrel szocializálódtak" - mondta a fővárosi Nyírő Gyula Kórház addiktológiai osztályának vezetője. Funk szerint kétféle ivó van. „Az emberek egy része abúzív ívó, akik fiatal korban kezdenek el inni, nem függők, de ha elkezdik, nem tudják abbahagyni. Elég sok balesetet okoznak, illetve sok erőszakos cselekményt hajtanak végre. A többiek a drogdivathoz hasonlatosan viselkednek, ami a divat, azt teszik. Ha azonban a fiatalok tömegesen fognak alkoholt fogyasztani, akkor sajnos várható a nagyon korán fellépő, nagyon súlyos májbetegségek megjelenése, és senki nem lehet biztos, hogy sok alkoholtól nem kap esetleg valamilyen agyi betegséget, amiben az agy valamely struktúrája elpusztul" - tette hozzá.

A szakember szerint a sok italozás következtében elsősorban az agy, a szív és a máj megbetegedése következhet be, melyeknek roncsolódása sokszor visszafordíthatatlan. Funk szerint a fiatalkori függőség mögött egyfajta erőltetett, mindennapos ivás, abúzív hajlam vagy személyiségzavar is állhat, de a szorongás oldása miatt is kialakulhat ilyen függőség. „A legtöbb erőszakos cselekmény mögött az alkohol áll. Több erőszakos problémát okoz, mint a kokain és az amfetamin együttvéve" - véli a szakember, aki szerint sokan azért választják az alkoholt, mert azt a hatást szállítja, amit várnak tőle. Akinek például sejpítős a beszéde, az úgy érzi, hogy ettől tisztábban fog szónokolni, mint maga Démoszthenész - tette hozzá.

Az alkoholvásárlást, illetve fogyasztást azonban a legtöbb országban megfelelő módon szabályozzák. A legtöbb helyen általában 16 és 21 év között húzzák meg a határt. Olaszországban, illetve Portugáliában a korhatár alacsonyabb, mindössze 16 év. Eltérések mutatkozhatnak viszont abban, hogy a tilalom bármely alkoholtartalmú italra vonatkozik, vagy pedig különbséget tesznek az ital alkoholtartalmától függően. A Nemzetközi Alkoholpolitikai Központ jelentése szerint Norvégiában például a vásárolt ital alkoholtartalma számít - sört és bort 18 éves kortól, égetett szeszt 20 éves kortól lehet fogyasztani. Az Egyesült Államokban szigorú a szabályozás: az 50 állam közül 31-ben törvény tiltja vagy korlátozza a 21 éves kor alatt történő alkoholfogyasztást. Az országok zömében - hazánkban is - 18 év az alkoholfogyasztás engedélyezett alsó korhatára, de például Líbiában az alkohol fogyasztása minden esetben illegális. (Vigh Gábor, Horváth Márk, Stubenvoll Zsolt)

Sátorozós, agyeldobós bulik

Nyaranta számtalan lehetőség áll a fiatalok rendelkezésére, ahol versenyre ivással, illetve napokon keresztül tartó mámorral roncsolhatják tovább szervezetüket. Június végétől augusztus végéig több mint 20 „sátorozós-agyeldobós" fesztivált rendeznek Magyarországon, melyekre a Fesztiválkatalógus adatai szerint egymilliónál is több résztvevő érkezik. Legnagyobb népszerűségnek a Sziget örvend a rendezvények között, de több mint 60 ezren látogatják a Volt, a Balaton Sound, az EFOTT és a Hegyalja fesztiválokat is, melyek sok résztvevő esetében leginkább az öntudatlanság miatt nem maradnak emlékezetesek. Budapest jelenleg talán legnépszerűbb ivászati helyszíne a tizenévesek (!) körében a Gödör Klub és környéke, ahová hétvégenként több ezer fiatal érkezik sörökkel, borokkal és vizipipákkal felszerelve.

Fiatalok lila ködben

Magyarországon már 59 százalék a rendszerességgel italozó ifjak aránya, míg ez kontinensátlagban 61 százalék - tehát majdnem utolértük Európát. A Kaposvári Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnöke, Jakodáné Jendrek Zsuzsanna elmondta, a magyarok a tömény italok dominanciájával tűnnek ki a többi EU-tagországhoz képest. Jakodáné elmondta: „A kaposvári 7-8-ik osztályosok viszonyulását 3 évvel ezelőtt mérték. Most legutóbb mintegy ezren válaszoltak, és kiderült: 7 százalékuk berúg, ha iszik és 32 százalékuk alkalmanként részegedik le. A gyengébb tanulók 17 százaléka, a jeleseknek csak 4 százaléka fogyaszt alkoholt. Az előretörés különösen a lányok körében meglepő. Nyáron rendkívül erős a bulikultúra és a céltalan szabadidő jelentősége: a lődörgő, céltalan fiatalok, a kulcsos gyerekek már 8-10 éves korukban kezdenek inni.

Arra a kérdésre, hogy hol ittál először, legtöbben az „otthont" jelölték meg, és a többség már 7-8 évesen átesett a „tűzkeresztségen", az első részegségen. Arra a kérdésre, hogy miért isznak, sokan családi problémát, érzelmi okokat, stresszoldást írtak, de többen a baráti társaságoknak való megfelelési kényszert is megjelölték. Jakodáné szerint jól nyomon követhető a mintakövetés, a felnőtt populáció utánzása, de a genetikai adottság is tetten érhető: egy alkoholista apa gyermekének

30 százalékkal nagyobb az esélye arra, hogy ő is alkoholista lesz. „Új tendencia az is, hogy terjed az erőszak a kamaszok körében: a bűncselekmények kétharmadát csoportosan követik el alkohol hatása alatt, legtöbbször pénztárcát vagy mobiltelefont lopnak" - fogalmaz a szakember. (Szubotics Mariann)

Olvasson tovább: