A mintegy 700 ezer lakosú Ingusföld (Ingusetia) Csecsenföld és Észak-Oszétia
között terül el. Lakosai etnikailag a csecsenek közeli rokonai, a szovjet
időkben egy köztársaságot alkottak velük. Elnöke Murat Zjazikov, az FSZB
(Szövetségi Biztonsági Szolgálat) volt tábornoka.
A Zjazikov autókonvoja elleni fegyveres támadás csupán egy volt a három nyári
hónap alatt Ingusföldön elkövetett 40 terorrakció közül. Azóta ismeretlenek
gránátvetővel lőtték a nazranyi polgármester házát, megölték az FSZB egyik
alezredesét, Karabulakban tűz alá vették a szövetségi belügyi csapatok táborát,
Malgobekben felgyújtották egy orosz család házát stb. Ugyanebben a Malgobekben
hatósági kihallgatás közben életét vesztette egy harmincéves férfi. Ez
véletlenül kiderült. De hogy terrorelhárítás címén hány békés vagy békétlen
lakost ölnek meg a szövetségi hatóságok és csapatok (amelyeknek létszámát a
köztársaságban tavaly megháromszorozták), többnyire rejtve marad. Ingusföldön,
ahol a két csecsen háború idején béke honolt, ma nap nap után halnak meg emberek
olyan akciókban, amelyek „úgy kezdődnek, hogy valaki visszalőtt”.
„Robbanás fenyeget Ingusföldön” – figyelmeztetett a közelmúltban az RBK Daily
című moszkvai gazdasági napilap. A jelenség mögött számos ok húzódik meg. Ezek
egyike, bár valószínűleg nem a legfontosabb, a köztársaságot sújtó általános
munkanélküliség, a kilátástalan nyomor. Sokan említik az okok között a korábbi
népszerű elnök, a higgadt hazafi, Ruszlan Ausev felváltását Zjazikovval is, akit
a Die Welt „Putyin bábjának” nevez. Az ő nevéhez fűződnek az állítólagos
muzulmán szakadárokkal való tömeges leszámolások. „A helyzetet az teszi
veszélyessé, hogy a szövetségi erők legyilkolnak mindenkit, aki útjukba kerül,
aztán az áldozatokat terroristáknak kiáltják ki” – mondta Julija Latinyina orosz
újságírónő a The Christian Science Monitor című bostoni lap munkatársának. A
Memorial nevű orosz emberi jogi szervezet adatai szerint 2002 és 2006 között
minimum 400 embernek veszett nyoma Ingusföldön. (Ebben nincsenek benne az
Észak-Kaukázusban máig is nagyban dívó menyasszonyrablások áldozatai.) „A
biztonsági erők éjnek idején magánházakba törnek be, és békés embereket
hurcolnak el. A sötétség beállta után az utcákon bárkit megállíthatnak,
megverhetnek, vagy akár meg is ölhetnek anélkül, hogy igazolnák magukat, vagy
hogy közölnék, mivel gyanúsítják az illetőt” – nyilatkozta Uszam Bajszajev, a
Memorial nazranyi aktivistája.
Életkép egy grozniji utcán
Fotó: Reuters
2008. 02. 01. (XII/5)
