Ha a populista szót halljuk, szinte automatikusan jobboldali politikusok és pártok jutnak az eszünkbe. Sokkal kevesebb szó esik egy másfajta populizmusról, amely kihasználva, hogy a populizmusvita...
„Géza, rád húz a kópé” – szól a figyelmeztetés, és Géza bácsi nem
teketóriázik: gyorsan dupláz, a fácánkakas pedig mint nehéz kő zuhan az erdőbe.
Elveszni azonban nem fog, Fickó, a szálkás szőrű magyar vizsla feszülten figyeli
a holt kakas röptét, majd még szinte a levegőben kapja el a zsákmányt.
Körülöttünk durrognak a lapátcsövűek, és néha egy bock is beledörren a
fácánvadászatba, hullik a sörét, mint az ónos eső, amitől az arcunkra fagy a
mosoly. Vésztőn vagyunk, a vadászkastély körül hajtanak éppen a társaság
helybéli tagjai. A körnek vége, a vadászmester számolja a terítéket, majd a
fiatalabbaknak a társaság elnöke, Tibi újrázást rendel, mondván, kell még néhány
fácán a terítékre, hogy mindenkinek meglegyen a része. A vadászat folytatódik,
míg mi az elnökkel beszélgetünk a vadászat bizonytalan jelenéről és jövőjéről.
Az egykor főúri kedvtelésnek számító vadászat a kommunizmusban a
kiváltságosok, az elvtársak, a megbízható káderek jutalma volt – kezdi az elnök
történelmi visszatekintését. A státuszszimbólum sok embert csábított, mert a
társadalmi rang után a pénzzel elérhető hatalom is kívánatossá tette, különösen
a társasági életben elérhető összeköttetéseket.
Vadásznak lenni akkortájt presztízs volt, hiszen sokszor itt találkoztak a helyi
hatalmasságok, és néha az ország vezetői is. Komoly befolyása, sőt tétje volt
egy-egy politikus vagy netán orosz katona látogatásának a település, sőt a megye
életében. „A helyi legendák szerint nálunk két orosz tábornok volt a társaság
tagja, de mi, a rendszerváltás utáni vadászgeneráció már soha nem találkoztunk
velük – magyarázza Tibor a társaság történetét. – Mára már elveszítette a
politikai, társadalmi befolyását a vadászat. A kései gulyáskommunizmus idején a
társaságok célja az ország valutabevételének növelése volt. Ma a vadásztatást a
mi társaságunk is a fennmaradása érdekében végzi, hiszen a bevételeink
biztosítják a társaság jövőjét.
Tizenötmilliós az éves bevételünk, ehhez négyezer fácánt és számos őzbakot áldoz
a társaságunk a külföldi vadászcsoportok megtartására. Évek óta folyamatosan van
egy kuvaiti csoportunk, akik a bevétel komoly hányadát biztosítják. Négyezer
fácánt nevelünk, ebből ezerhétszázat lövetünk ki, a többi az ötvenöt tag része.
Évente huszonkét szervezett vadászat van a repertoáron és természetesen az
egyéni cserkelés, kinek-kinek a kedve szerint” – magyarázta az elnök, aki
szerint ma már a „stresszoldásról” szól a vadászat.
Egyébként a hivatásos vadászoknak inkább életmódjuk az „erdei emberség”, s nem a
puccos vadászatok és a nagy nevű emberek részvétele miatt élik így az életüket.
Egyébként állítólag ma már a felső tízezerben nem divat a vadászat, illetve nem
vállalják a nyilvánosságot, sem a politikusok, sem a bankárok.
Tibor úgy tapasztalja, hogy inkább a vadvédelmet hangsúlyozzák az elitben, a
zöldmozgalom, környezettudatosság a divatos fogalmak a gazdagok világában. A vád
a vadászattal szemben mindig ugyanaz: a vadászok puskás gyilkosok csupán, még ha
legálisan is teszik.
Maga a vadásztársadalom is megosztott a kérdésben: ők sem kedvelik a bérkilövő
hétvégi „zsúrvadászokat”, magukat inkább vadszerető erdőjáróknak nevezik, akik
az egész rájuk bízott ökológiai élőhelyért felelnek. „Egy család vagyunk mi, nem
vágyunk a nagy nyilvánosságra” – szólt közbe Géza bácsi. A társaság nagyrészt
helybeliekből áll, az elmúlt évtizedben elkoptak a nagy emberek a társaság
körül, a már említett nagy befolyású orosz tábornokokkal együtt. A rendszer- és
a gondolkozásváltás persze itt sem ment könnyen, viták és ellentétek itt is
voltak, de mára már letisztult a társaság, maradt a vad és a közösség szeretete.
Az elnök szerint a mai világban egyre fontosabb a közösség, mert a magány, az
egymástól való elidegenedés már visszafordíthatatlan kortünet. Sajnos már a
falvak sem a régiek, nincs meg az emberekben a bizalom, ezért kellenek a
közösségek, kell a valahová tartozás – vélekedett a társaság elnöke. Itt jól
megfér az értelmiségi, az orvos, az ügyvéd és a gyári munkás, akinek
meggyőződése, hogy amennyiben csak a pénzről szólna a dolog, nem jött volna
létre egy ilyen jó csapat.
Mielőtt rákérdeznék a piszkos anyagiakra, már közli is a számokat Tibor. A
tagoknak egyszeri tizenkilencezer forint a tagdíj és hat nap kötelező társadalmi
munka évente. Ez mindenki kvótája. Ebbe még belefér a vadászatok utáni szolid
vacsora is.
A földtulajdon az új, még csak papíron létező vadászati törvénytervezet alapja,
és egyben buktatója is, mert máris számos társaságot állított megoldhatatlan
kérdés elé: kik alkotják a társaságot, és főleg kik vezetik azokat. Az elnök
szelíd mosollyal közli, ez a gond itt nem gond. A kilencezer hektáros
területükön kiváló kapcsolatokat ápolnak a földtulajdonosokkal, és gondosan
figyelnek a vadkár honorálására is: „tudjuk, mikor van a névnapjuk, és apró
ajándékokkal építjük, ápoljuk a jó kapcsolatot”.
A vezetésről nem beszél, de Géza bácsi hunyorogva mondja ki saját meglátását: jó
vezető az, aki közösséget úgy hoz létre, hogy azt folyamatosan építi, szervezi,
figyel rá. Csak annak a közösségnek van jövője, amelyik így működik, mert a jó
vezető lelke, motorja a csapatnak.
Ha a populista szót halljuk, szinte automatikusan jobboldali politikusok és pártok jutnak az eszünkbe. Sokkal kevesebb szó esik egy másfajta populizmusról, amely kihasználva, hogy a populizmusvita...
Sosem volt párttag, nincsenek politikusi ambíciói, a brit döntéshozók egy jelentős része pszichopatának tartja. Még nincs ötvenéves, de már átírta az Egyesült Királyság történelmét. Kétszer is....
Az ókori világban – csakúgy, mint napjainkban – a művi terhességmegszakítás megítélése hatalmas vitákat gerjesztett az orvosok, jogászok és teológusok körében. A közismert nevén abortusznak...
Mitől volt sikeres a győri Audi dolgozóinak sztrájkja? Miért ítélték el a győri akciót a kormánypártok holdudvarából és a balliberális táborból is? Hogyan próbálják az ellenzéki pártok lenyúlni a...
Nincs olyan ember, aki ne szeretne jó anyagi körülmények között élni. De mit tehet ezért az egyén, az állam vagy a piac? Mit jelent a jobb- és baloldal gazdasági értelemben?
Ő az első magyar, aki az Antarktisz partjáról indulva érte el a Déli-sarkot. Rakonczay Gábor 44 nap és 4 óra alatt teljesítette a 917 kilométeres távot egy 94 kilós szánt húzva maga után....
Radikális muzulmán szervezetek évtizedek óta rejtett kulturális dzsihádot vívnak az Egyesült Államokban. Ennek egyik eszköze a közgondolkodás olyan mértékű átalakítása, hogy a folyamat...
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!