Kereső toggle

Növekszik az adóhivatal

Mitől lesz több jövőre az állam bevétele?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jövőre is jobbára a bevételek növelésével törekszik a költségvetés
egyensúlyba hozására a kormány. Igaz, az adóemelések helyett a befizetői bázis
szélesítésével érnék el a kívánt célt. Ennek érdekében mintegy 1600 fővel
növelnék az adóhivatal és a pénzügyőrség létszámát.

11 ezer 400 milliárd forint – ekkora állami bevétellel kalkulál a jövő évi
költségvetés tervezete. Ez mintegy 1300 milliárd forinttal több annál, amit az
idei, „megszorító” évre terveztek a honatyák. Az adókon és járulékokon keresztül
történő állami „betakarítás” a mostani adatok szerint egyébként várhatóan ennél
mintegy 500 milliárddal jobban sikerül, ám még ehhez viszonyítva is jelentősnek
tűnik a jövőre előirányzott bevételbővítés. Főként azért, mert a számokat
közelebbről nézve kiderül, hogy a legjelentősebb bevételnövekedést – a tavalyi
tervekhez viszonyítva 1000 milliárdos többletet – a lakossági befizetésekből (ez
döntően a személyi jövedelemadót jelenti), illetve a fogyasztói adókból remélik
a döntéshozók. Úgy tűnik, a kormány kritikusai joggal vetik fel, hogy az
államháztartás konszolidációját a kormány pusztán – az állampolgárokat terhelő –
bevételnöveléssel kívánja elérni, miközben az állam érdemi karcsúsítása,
reformja tovább várat magára.

A „jónépen” többet takarékoskodnak

A képet némileg árnyalja – mondta el érdeklődésünkre Bartha Attila, a
Kopint-Tárki kutatási igazgatója –, hogy a bevételnövekedés legnagyobb hányadát
a pénzügyminiszter által 5 százalék körülire prognosztizált inflációnak, illetve
a fogyasztás bővülésének köszönhetjük majd. A közgazdász azt is hozzátette, hogy
bizonyos technikai változások – mint az szja önkormányzatokat illető hányadának
a lakossági befizetéseken belüli feltüntetése – szintén az erőteljes
bevételnövelés látszatát erősíti. A kutató ugyanakkor megjegyezte: az
államháztartást érintő reformok messze nem arányosak a lakosság irányában
érvényesített takarékossági igényekkel. Példaként említette a közigazgatás
hiányos reformját, amelynek következtében a régiós és megyei, illetve a
kistérségi és az önkormányzati igazgatási szintek között komoly átfedések
vannak. (Tegyük hozzá: az ehhez szükséges kétharmados módosítások az ellenzéken
buktak el.) Bartha Attila szerint a minisztériumi leépítésekkel megkezdődött
ugyan a központi adminisztráció „karcsúsítása” is, ám a folyamat megtorpanni
látszik.

„A minisztériumok létszámát 8500 főről 6700 főre csökkentettük, a kötelező
óraszám kettővel történt emelése pedig az iskolákban jelenlévő, sok esetben
felesleges státuszokat szüntette meg” – védte a kormányzati munkát az
Országgyűlés Költségvetési Bizottságának szocialista alelnöke. Kékesi Tibor
ugyanakkor elismerte, hogy a minisztériumi elbocsátásokkal nem csökkent egyenes
arányban a személyi kifizetések összege, illetve azt is, hogy további
átalakításokra van szükség a közigazgatásban. A honatya hangsúlyozta,
reálértéken számolva a jövő évre tervezett költségvetési bevételek 1,9
százalékkal lesznek magasabbak az idén várhatóan befolyó összegnél. Ennek
jelentős részét a fekete- és szürkegazdaság elleni küzdelem révén kívánják
előteremteni. „A költségvetés bevételi oldalának növelése nem az adónemek
növeléséből fakad, hanem a befizetői bázis szélesítéséből” – magyarázta Kékesi,
hozzátéve, hogy az adóhivatal és a pénzügyőrség létszámát jövőre összesen 1600
fővel kívánják emelni.

Csökkentve növekszik

„Kissé cinikusan azt is lehetne mondani, hogy az államigazgatás úgy csökken,
hogy nő” – mondta érdeklődésünkre Ádler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt.
kutatásvezetője. A szakértő úgy véli, egy alapos, külső szervezet által
elvégzett szerkezeti átvilágítás hiányában az államigazgatás hatékony
átszervezése, a párhuzamosságok és felesleges kapacitások kiszűrése továbbra is
váratni fog magára. „Pusztán elbocsátásokkal, illetve egy új, régiós igazgatási
szint bevezetésével nem lehet reformálni. A minisztériumból elbocsátott
szakértőket sok esetben külsősként tovább foglalkoztatják, aminek az oka a
szervezeti átalakítás hiánya” – mondta a kutató, megjegyezve, hogy az utóbbira
irányuló törekvések gyakran átgondolatlanok, ad hoc jellegűek.

Olvasson tovább: