Kereső toggle

Minket nem lehet sokkolni

Nemzetközi tudásvizsgálat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Stagnáló oktatási rendszer, megrekedt diákteljesítmény a nemzetközi
ranglétra alsó középmezőnyében – így summázhatók a 2000 óta rendszeresen végzett
nemzetközi PISA-felmérés legfrissebb magyar eredményei. A szakemberek a
legnagyobb kerékkötőnek azt látják, hogy Magyarországon óriási
színvonalkülönbség van az iskolák között.

A PISA 2006 egyik fő tanulsága, hogy az országok közötti különbségek
eltörpülnek az egy-egy országon belüli különbségekhez képest, amelyek
Magyarországon átlag felettiek. Kiderült: a magyar diákok közötti
képességkülönbségért 70 százalékban a választott iskola típusa a felelős. A
kutatók szerint árulkodó jel, hogy a PISA-tesztek élvonalában végző országokban
legkisebbek az iskolák, illetve a tanulók teljesítményei közötti különbségek.
Ebben nyilvánvaló módon közrejátszik az adott országokban oktatásra fordított
összegek nagysága is: jelenleg egy tizenöt éves gyermek tanításához az
OECD-országok közül csak a mexikói, a török, a lengyel és a szlovák állam járul
hozzá kisebb összeggel, mint Magyarország.

„A PISA-vizsgálatot először 2000-ben, majd 2003-ban és 2006-ban végezték el az
OECD-országokban, amelyek a világgazdaság 90 százalékát lefedik. Így
Magyarország stagnáló eredményei a fejlett, élmezőnybeli országok között akár
pozitívnak is nevezhetők” – igyekezett derűlátó lenni Csapó Benő egyetemi tanár
a PISA 2006 eredményeit ismertető minisztériumi sajtótájékoztatón. A PISA az
iskolai tudás gyakorlati alkalmazását mérő nemzetközi vizsgálat, amelynek
eredményei egybecsengenek más kutatásokkal is, s amely ma leginkább irányadónak
számít a vizsgált országok oktatáspolitikai fejlesztéseihez. Elhangzott: egyes
nemzeteknek gyors volt a reakcióideje, így a kezdetben a ranglétra alsóbb
szintjén teljesítő Németország és Lengyelország az első PISA-sokk után, pár év
leforgása alatt tavaly már klasszissal jobban teljesített. A lengyelek 2000 óta
az iskolák közti különbségek leküzdésében jeleskedtek, a németek pedig a
természettudományok oktatását helyezték új alapokra.

A kezdettől PISA-éllovas finnek viszont már a hetvenes évek óta radikális
reformokon mentek keresztül, s egy emberöltő alatt alakult ki az
esélyegyenlőséget biztosító, differenciált, gyermekközpontú és egyben minőségi
oktatásuk. „A finnek az olvasás-szövegértésre irányuló képességfejlesztésre az
iskolai évek során végig kiemelt figyelmet fordítanak, hiszen minden tantárgy
elsajátításának ez az alapja” – mondta el Csapó Benő. Magyarországon erre a
fajta képességfejlesztésre csak alsó tagozatban kerül sor, ezért van az, hogy a
magyar gyerekek tízéves korukban a nemzetközi PIRLS-vizsgálatok során az
élvonalban teljesítenek. Ötödik osztálytól viszont az iskolai képességfejlesztés
elmarad, bejönnek a szaktantárgyak és a hullámzó színvonalú tankönyvek, minek
következtében tizenöt éves korra a PISA olvasás-szövegértés vizsgálatok során a
diákok 23 százaléka rendre funkcionális analfabétának bizonyul.

Jóllehet, a versenyképes tudás eléréséért több sikeres oktatási reform zajlott
az OECD-országok körében, hazánknak egyéni diagnózis után egyéni terápiára van
szüksége. „A Magyarországon pár éve folyó reformok elsősorban az alsó tagozatos
oktatást érintették, és onnan gyűrűznek majd tovább, így csak hosszú távon
hozhatnak mérhető eredményeket” – jelentette ki Arató Gergely oktatási
államtitkár. Ami a további fejlesztéseket illeti, az államtitkár utalt a
tankönyvi reformra, valamint az alapkészségek fejlesztésének kiterjesztésére az
általános iskola 5–6. évfolyamára, amit kötelező jelleggel már a következő
tanévtől kell alkalmazni. Ennek keretében a tanórák 25-40 százalékát kell majd
az alapkészségek megerősítésére fordítani. Arató hozzátette: 2013-ig ötvenezer
pedagógus továbbképzését tervezik.

Oda a matek-mítosz

Az 57 országot érintő 2006-os PISA-felmérés során 200 magyar iskola tizenöt
éves diákjainak természettudományos, matematikai és szövegértési képességeit
tesztelték. Ezúttal a természettudományos ismeretek kerültek előtérbe. A
magyarok e téren harminc OECD-állam közül a 13–17. helyet, míg szövegértésben az
értékelhető eredményt produkáló 29 ország közül a 17–22. helyet érték el.
Matematikából 31 ország közül a 18–23. helyet szereztük meg. Az egész
OECD-országcsoportra nézve elmondható, hogy az átlagteljesítmény stagnál,
jóllehet egyesek – Korea, Hongkong, Lengyelország, Németország – kiugróan tudták
a teljesítményüket növelni.

Olvasson tovább: