Kereső toggle

Hol tanul az elit?

Itt az egyetemek világranglistája

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A napokban hozta nyilvánosságra a világ legjobb egyetemeit rangsoroló
listáját a Times Higher Education. Az idén negyedik alkalommal összeállított
rangsor, amely ezúttal is a Harvard Egyetemet tartja a világ legjobbjának,
egyértelmű angolszász dominanciát mutat az elit egyetemek világában.

A legjobb egyetemeket összesítő lista számos érdekes és látványos elemet
tartalmaz. Az egyik legszembetűnőbb az angolszász dominancia: a szűkebb, tízes
listába ugyanis csak angol és amerikai egyetemek fértek be. Az angolszász
dominancia akkor is megmarad, ha a húszas listát nézzük, de ez már kibővül egy
ausztrál és egy kanadai egyetemmel. Rajtuk kívül két ázsiai egyetem is befért az
első húszba: a Tokiói Egyetem és a Hongkongi Egyetem. A kétszázas listát
elemezve már árnyaltabb a kép, a legjobb kétszáz egyetem ugyanis a világ 28
országában található, közülük négy nem a leggazdagabb országok közé tarozik:
Brazília két egyetemmel, Mexikó és Dél-Afrika pedig egy-egy egyetemmel szerepel
ezen a listán.

Az egyetemek rangsorolása érdekes eredményeket hozott európai szinten is: míg az
Egyesült Királyság 32 egyetemmel rendelkezik a kétszázas listán, a nagy
hagyományokkal rendelkező Németország ebben az évben mindössze tizeneggyel, ezek
közül is a legjobb csak a hatvanadik helyre futott be (a Heildelbergi Egyetem),
szemben a legjobb angol egyetemmel (Cambridge), amely a második helyen
kvalifikálta magát. A francia–német „versenyt” ugyanakkor Németország nyerte
11–5-re – a győzelem azonban nem teljes, mivel a két legjobb kontinentális
európai egyetem Franciaországban található, a 26. és 28. helyen.

Az európai elit egyetemek versengésében azonban nem csak a nagy országok
szerepelnek kiemelt helyen: a kétszázas listában például Hollandia csak egy
egyetemmel – a teljes listán összesen tízzel – rendelkezik kevesebbel, mint
Németország; Belgium és Svájc pedig ugyanannyival, mint Franciaország. Az
említett országokon kívül Európából Svédország 4, Dánia 3, Ausztria,
Olaszország, Finnország 2, Norvégia és Spanyolország pedig egy egyetemmel került
be a kétszázas listára. Ebből már látható a magyarokat érdeklő következtetés,
hogy a világ legjobb kétszáz egyeteme között nincs magyar egyetem. Jó hír
azonban, hogy a lista 400 és 500 közötti tartományába bekerült a Szegedi
Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Az amerikai egyetemek előkelő helyezése ellenére az Európa–Amerika versenyt az
öreg kontinens nyerte 86–57-re. Kiváló eredménnyel büszkélkedhet az
ázsiai-csendes-óceáni régió, amely összesen 41 egyetemmel szerepel a kétszázas
listán, ebből 12 ausztráliai, 11 pedig japán. A régió teljesítménye abból a
szempontból is kiemelkedő, hogy az első harminc elit egyetemből öt található a
régióban – kettő Ausztráliában, kettő Japánban, egy pedig Hongkongban.

Harvard, a legjobb

Az 1636-ban alapított Harvard az Egyesült Államok legidősebb oktatási
intézménye, amely 1639-ben az első adományozó – John Harvard – tiszteletére
kapta a Harvard College nevet. A Harvard a keleti-parti elit egyetemeket
tömörítő híres Ivy League tagjai közé tartozik, amelyek közül a „leggyengébb” a
lista 32. helyét foglalja el, a többi a világ legjobb húsz egyeteme között van.
A Harvard egyetem, amely négy egymást követő évben bizonyult a világ legjobb
egyetemének, egymaga több pénzt fordít kutatásra, mint sok ország teljes
kutatás-fejlesztési költségvetése.

A Harvard egy évi költségvetése mintegy 470 millió dollár (több mint 80 milliárd
forint), ehhez adódnak hozzá az egyetemnek felajánlott adományok, amelyek
2007-ben több mint egy milliárd dollárt (közel kétszáz milliárd forintot)
tesznek ki. A Harvard által kapott összes adomány értéke jelen pillanatban
meghaladja a 30 milliárd dollárt. A Times Higher felmérése szerint a Harvard két
tudományterületen is kiemelkedően jól szerepelt, ötödik lett a legjobb
természettudományi egyetemek között, illetve első az orvosi és élettudományi
egyetemek listáján. Ennek ellenére sokak szerint a Harvard nem az orvostudományi
egyetemek legjobbja, eddig ugyanis mindössze két Nobel-díjassal büszkélkedhet.
Ez a szám persze ennyire azért nem „lesújtó”, ha az egyetem diákjait is
hozzászámítjuk, akkor a Harvardnak idén is volt Nobel-díjasa Al Gore
személyében, mellette még 42 egykori Harvard-diák kapott Nobel-díjat. Orvosi és
természettudományi orientációja és a Nobel-díjak mellett a Harvard 15
Pulitzer-díjast is képes felmutatni.

Ecole polytechnique

A kontinentális Európa második legjobb egyetemét 1794-ben alapították, az
egyetemnek Napóleon adott katonai státuszt 1804-ben. Külön érdekesség, hogy
egyiptomi tudományos és katonai expedíciójához Monge és Berthollet személyében
Napóleon az egyetem két tanárát és 42 frissen végzett mérnökét vitte magával. Az
egyetem 1970-től vált civil intézménnyé, a katonai jelleg azonban mindmáig
megmaradt: az Ecole Polytechnique ugyanis a Hadügyminisztérium alá van rendelve.
Ennek megfelelően azok a szerencsések, akik a kétéves felkészítő periódust
követően felvételt nyernek az egyetemre – fiúk és lányok egyaránt –, féléves
katonai kiképzésen vesznek részt, ezt követően viselhetik az egyenruhát, a
napóleoni időkből megmaradt jellegzetes csákóval.

A diákok büszkék az egyetem katonai múltjára, úgyhogy amikor csak van rá
lehetőség – ilyen a vizsgaidőszak vagy a különböző ünnepségek –, egyenruhát
öltenek, és még az ebédlőben is csákóval és karddal jelennek meg. A forradalom
évfordulója alkalmából tartott katonai felvonuláson hagyományosan az Ecole
Polytechnique adja a díszkíséretet.

Az Ecole Polytechnique neve Franciaországban az elitegyetem szinonimája, ami az
itt végzett diákok számára jövedelmező állást, politikai karriert jelent: a
legnagyobb francia cégek vezérigazgatóinak jelentős része a Polytechnique-en
végzett, de szinte minden kormánynak volt és van polytechnique-es öregdiákja. Az
egyetem legmagasabb politikai tisztséggel bíró egykori diákja Valéry Giscard
d’Estaing, aki 1974 és 1981 között volt köztársasági elnök. Tekintettel a
katonai jellegre és a tudatos karrierépítésre, az Ecole Polytechnique diákjai
általában nem vesznek részt a Franciaországban szinte nemzeti hobbinak számító
sztrájkokban. Az egyetem költségvetése jelentősen elmarad a Harvardétól,
„mindössze” 70 millió euró (17 milliárd forint) évente.

A legjobb 30 egyetem

1. Harvard Egyetem USA, Massachusetts

2. Cambridge Egyetem Egyesült Királyság

3. Oxford Egyetem Egyesült Királyság

4. Yale Egyetem USA, Connecticut

5. Imperial College London Egyesült Királyság

6. Princeton Egyetem USA, New Jersey

7. California Institute of Technology USA, Kalifornia

8. Chicago Egyetem USA, Illinois

9. University College London Egyesült Királyság

10. Massachusetts Institute of Technology (MIT) USA, Massachusetts

11. Columbia Egyetem USA, New York

12. McGill Egyetem Kanada

13. Duke Egyetem USA, North Carolina

14. Pennsylvania Egyetem USA, Pennsylvania

15. John Hopkins Egyetem USA, Maryland

16. Ausztrál Nemzeti Egyetem Ausztrália

17. Tokio Egyetem, Japán

18. Hongkong Egyetem Hongkong

19. Stanford Egyetem USA, Kalifornia

20. Carnegie Melon Egyetem USA, Pennsylvania

21. Cornell Egyetem USA, New York

22. Kalifornia Egyetem USA, Kalifornia

23. Edingburgh Egyetem Egyesült Királyság

24. King’s College London Egyesült Királyság

25. Kyoto Egyetem, Japán

26. Ecole Normale Supérieure, Párizs, Franciaország

27. Melbourne Egyetem Ausztrália

28. Ecole Polytechnique Franciaország

29. Northwestern Egyetem USA, Illinois

30. Manchester Egyetem Egyesült Királyság

Olvasson tovább: