Kereső toggle

Fellendülőben a hűs-ipar

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kánikula miatt egyre több klímaberendezés fogy világszerte. Ezzel
párhuzamosan egyre égetőbb problémát jelent a klímaberendezések miatt
megnövekedett energiafogyasztás, amely lassan hazánkban is eléri a téli
fűtésszezonok mértékét. Ha mindez így folytatódik tovább, még egy Paksra lesz
szükségünk, hogy fedezni tudjuk az ország energiaszükségletét.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mérései szerint az idei év első
hat hónapjában a hazai sokévi átlaghoz képest 4-5 fokkal volt magasabb a napi
középhőmérséklet. „Ez tekintélyes növekedés, és a tendencia egész Európára
jellemző. Német meteorológusok véleménye szerint 3000 évente történik ilyen
mérvű éghajlatváltozás, de nehéz megjósolni, hogy regionális szinten, így
Magyarországot tekintve várható-e további növekedés” – nyilatkozta lapunk
megkeresésére Dr. Gyuró György az OMSZ-től, majd hozzátette: „Ugyanakkor, a
sokat emlegetett globális felmelegedés dacára, az Egyesült Államokban például a
megszokottnál hűvösebb és csapadékosabb hónapok köszöntöttek be ebben a féléves
időszakban.”

Nálunk viszont egyre melegebb lett. A Magyar Villamosenergia-ipari
Rendszerirányító ZRt. (Mavir) tájékoztatása alapján egyre többen és többet
légkondizunk, ugyanis mind az órás csúcsok, mind a teljes napi áramfogyasztás
5-6 százalékos növekedést mutatnak a tavaly júniusi időszakhoz képest, amely
javarészt a beépíthető vagy mobil klímaberendezések elterjedésének számlájára
írható.

A barkács- és műszakicikk-áruházak beszámolói alapján a klímaszezon idén majdnem
két hónappal korábban indult, mint tavaly. Ezekből a termékekből már márciusban
olyan forgalmat regisztráltak a forgalmazók, mint tavaly májusban. Ez részben a
korán jelentkező meleg időnek tulajdonítható, részben pedig a változó fogyasztói
igényeket jelzi.

Oroszki Lajos, a Mavir vezérigazgató-helyettese a Heteknek elmondta: „A múlt
heti hőség idején produkált rekordértékű áramfogyasztáson felül még 20
százalékos tartalék (1330 megawatt) áll az ország rendelkezésére, amely jelenleg
elegendő a biztonságos működéshez.” A hazai villamosenergia-rendszer fokozódó
terhelése, illetve az átmeneti teljesítményhiány miatt mindenesetre összeült a
szakmaközi Krízis Munkabizottság az energiaellátást veszélyeztető helyzet
megelőzése érdekében. A júliusi-augusztusi szabadságolások várhatóan kisebb
energiaigényt eredményeznek majd, de a szeptember még kritikus lehet az erőművi
karbantartások ütemezése miatt. Van forgatókönyv a vészelhárításra, de a
kényszerű lakossági fogyasztásmérséklésről még korai beszélni. „Igyekszünk
kielégíteni a megnövekedett komfortigényeket, bár nem árt tudni, hogy egy
klimatizált lakás nyári áramszámlájának körülbelül a feléért a légkondicionáló
berendezés a felelős” – tette hozzá Oroszki. A szakember szerint hosszú távon új
erőművek szükségesek, a számítások szerint 2010-re elfogy a jelenlegi
többletkapacitás, s az energiaóra nemcsak Magyarország, hanem az EU felett is
ketyeg. A megoldásban kulcstényező a villamosenergia árának növekedése, amely a
piac bővülését segíti, azaz a jó üzlet miatt érdemes lesz ebbe a szektorba
fektetni. Másrészt a lakosság felé a piaci ár a legkeményebb kommunikátor: azaz,
ha a villanyszámla vészesen emelkedik, érzékelik az emberek, hogy
takarékoskodniuk kell.

„A hazánkban üzemelő szén-, olaj- és gáztüzelésű erőművek nyári karbantartást
igényelnek, ezeket a téli, nem pedig a nyári energiacsúcsra tervezték. Az utóbbi
öt-hét év energiafogyasztási tendenciája, vagyis a nyári fogyasztásnövekedés a
karbantartások átütemezését igényli, de mindez csak részben oldaná meg a
problémát. Új erőművi kapacitásokra van szükség a fogyasztói igények növekedése
és az öreg erőművek leállítása miatt” – világított rá a helyzetre a Magyar
Energia Hivatal főosztályvezetője, dr. Szörényi Gábor. Az energetikai
privatizációs stratégiát rögzítő 1994-es kormányhatározat alapvetően
magánbefektetésekre alapozza az erőműpark működtetését, bővítését (nem
költségvetési segédlettel). Jelenleg több száz engedélyt adtak már ki kisebb
hőerőművek létesítésére és üzemeltetésére, valamint folyamatban van számos
további kérelem elbírálása. Az engedélyezés feltétele a szigorú EU-normáknak
való megfelelés a környezetterhelő kibocsátások (por, gázok) terén. Szörényi az
EU és Magyarország energiastratégiájának fontos elemeként a megújuló
energiaforrások (biomassza, biogáz, szél, nap stb.) jelentőségét hangsúlyozta.
2020-ig ugyanis ezek felhasználását egyrészt EU-kényszer miatt, másrészt az
energiafüggőség csökkentése és környezetünk védelme érdekében belső
indíttatásból is növelni kell, ennek fényében tárgyalja az új villamosenergiáról
szóló törvényt és az energiastratégiát a parlament.

Az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület munkatársa, Király Zsuzsa szintén a
megújuló energiaforrásokat tekinti a megoldás fő bázisának, az
energiahatékonyság javítása mellett. „Németország és Ausztria is ebben az
irányban fejleszt, nyilván a jól megfontolt gazdasági érdekeit is érvényesítve.
Hazai szinten sem kifogásokat kellene keresnünk, hanem tanulni az átvehető
példákból a helyi energiapotenciálok hatékony kihasználása érdekében. A megújuló
források alkalmazásával saját versenyképességünk javítását segítjük elő, így
ugyanis helyben tarthatjuk az ebből származó jövedelmeket” – tette hozzá. A
non-profit zöld szervezet szerint energiaügyben kialakult egy ördögi kör: az
energiatermelő létesítmények károsanyag-kibocsátásai miatt módosultak a
klímaadottságok, amelyeket még több energiatermeléssel és fogyasztással
próbálnak világszerte ellensúlyozni. „Ráadásul az újonnan létesülő, de régi
rendszerű nukleáris erőművek hulladékelhelyezési problémája alapjában véve
megoldatlan, csakúgy, mint a meglevőknek – ezt a rendszert tehát nem érdemes
fejleszteni” – véli a szakember, aki szerint az is komoly energiapazarláshoz
vezet, hogy a klímaberendezések kimaradnak a kötelező energiacímkézés köréből,
pedig egy ilyen jelentős energiafogyasztású terméknél igazán nem mindegy, hogy
„A+” vagy „G” kategóriájút veszünk-e meg.

Gyilkos forróság

Rövidesen izzani fog a Földközi-tenger medencéje: Athén, Tel Aviv, sőt Párizs
is olyan hőséget kénytelen majd elviselni, amelyhez képest a mostani időjárás
kifejezetten hűvösnek tűnhet – állítják kaliforniai kutatók. A kutatók
számítógépes modellezéssel arra a következtetésre jutottak, hogy a
Földközi-tenger térségében és általában Európa déli részén a legmagasabb
hőmérsékleti értékek 2100-ig 4-7 fokkal emelkednek. Még ennél is nagyobb,
mintegy 8,5 Celsius-fokos emelkedéssel kell számolnia Franciaországnak. A
veszélyesen forró napok száma a térségben 200-500 százalékkal növekszik, így a
Franciaország északi részén található Párizsban 49 ilyen nap lesz évente. A
görög fővárosban és a spanyolországi Valenciában egyaránt 48, az izraeli Tel
Avivban 55 hőségnapra számíthatnak. Átlagosan 40 napon át várható
elviselhetetlen forróság a portugál, a spanyol és a dél-olaszországi
tengerpartokon, valamint a keleti és déli mediterrán területeken. (Szubotics M.)

Olvasson tovább: