Kereső toggle

A holnap szörnyei

Zöld lámpa az emberi–állati klónozásnak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Fejet hajtott az őssejtkutatásokkal foglalkozó tudósok követelése előtt a
közelmúltban a brit kormány, és engedélyt adott humán–állati embriók
létrehozására. A klónozással létrehozott hibridek túlnyomórészt emberi genetikai
állománnyal rendelkeznek, ezért a kutatás támogatói szerint az így nyert
őssejtek nem jelentenek semmiféle veszélyt felhasználásuk során.

A kutatást ellenzők azonban úgy vélik: semmilyen tapasztalat nem támasztja alá
ezt az optimizmust, egyesek szerint például az sem zárható ki, hogy a módszer,
amelyet gyógyításra kívánnak felhasználni, a faji keveredés miatt korábban
ismeretlen betegségeket hoz létre.



Patricia Piccinini ausztrál szobrásznő műve az „Egy család vagyunk” című
kiállításon

A mitológiai szereplő után kiméráknak – oroszlánfejű, kecsketestű és
kígyófarkú lény, amelynek testvérei a lernéi hidra, Kerberosz, valamint a Szfinx
– is nevezett hibridek létrehozásában egyesek semmi kivetnivalót nem látnak. Ian
Wilmut, a Dolly nevű klónozott bárányt létrehozó kutató szerint a hibrid embriók
létrehozása újabb távlatokat nyit az őssejtkutatásban.

Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk (Életmentés vagy gyilkosság? Hetek,
2006. július 28.), az őssejtek különlegessége abban áll, hogy a többi testi
sejttől eltérően megőrizték osztódási képességüket, ráadásul számos sejttípussá
tudnak alakulni, ennek megfelelően a remények szerint a jövőben rutinszerűen
lehetne szöveteket pótolni a szívben, májban, csontvelőben, agyban, attól
függően, hogy hol van rájuk szükség. A hibrid embriók létrehozása (elméletileg)
az embrionális őssejtek előállítását könnyíti meg. Ehhez az őssejteket olyan
elpusztított embriókból veszik ki, amelyeket klónozással állítottak elő. Az
eljáráshoz szükség van egy petesejtre, amelynek sejtmagját eltávolították, és
amelynek helyére a páciens egy testi sejtjének sejtmagját helyezték.

A klónozáshoz tehát petesejt kell, és míg két-három megfelelő minőségű humán
petesejt „beszerzése” hónapokig is eltarthat, a kutatók egy vágóhídon egy nap
alatt kétszáz alkalmas szarvasmarha petesejtre tudnak szert tenni. A most
engedélyezett eljárás során tehát a kutatók szarvasmarhák, illetve egerek
petesejtjeit kívánják felhasználni a klónozáshoz, méghozzá úgy, hogy az állati
petesejt sejtmagját eltávolítják, és ehelyett egy emberi testi sejt sejtmagját
ültetik be.

A hibridek létrehozása mellett érvelők szerint az így létrehozott humán–állati
embrió túlnyomórészt emberi genetikai állománnyal rendelkezik, és valójában nem
történik keveredés. A kormány által felállított szakmai bizottság vezetője,
Martin Bobrow szerint a folyamatosan ellenőrzött laboratóriumi körülmények
között megvalósított fajok közötti keveredés nem jelent veszélyt. Hasonlóan
vélekedik Lyle Armstrong, a Newcastle Egyetem kutatója – aki tavaly novemberben
szintén engedélyt kért hibrid embrió előállítására – szerinte a hibrid klónok
előállítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az őssejtkutatások magasabb szintre
lépjenek. Calum MacKellar, a Skót Humán Bioetikai Tanács tagja azonban a BBC-nek
nyilatkozva kifejtette: „Az említett technológiával állati és humán kromoszómák
olyan intim szinten keverednek, ahol nehéz szétválasztani az emberit és az
állatit.”

Korábbi elutasító álláspontjával szemben a brit kormány döntése olyan hibrid
embriók létrehozása előtt nyitotta meg az utat, amelyek 99,1 százalékban emberi,
0,9 százalékban pedig állati genetikai állománnyal rendelkeznek. Az embriók
növekedését a korábbi embrionális őssejtkutatásokhoz hasonlóan 14 nap után meg
kell szakítani, vagyis el kell őket pusztítani.

Emberi és állati sejtek összekeverése már korábban is megtörtént, igaz, más
típusú kísérletek során. Néhány évvel ezelőtt Esmail Zanjani, a Nevadai Egyetem
kutatója humán őssejteket fecskendezett juhembriókba, azt vizsgálva, hogy ennek
következtében hol jelennek meg emberi szövetek az állatban. A siker majdhogynem
teljes volt, a megszületett juhok összes fontos szövete, a vér, a máj, a szív,
az idegrendszer tartalmazott emberi eredetű sejteket, miközben a juhok persze
nem mutattak semmilyen emberi tulajdonságot.

Ennél tovább szeretne menni Ir-ving Weissman, a Stanford Egyetem kutatója, aki
agykutatással kapcsolatos kísérleteihez olyan egereket kíván használni,
amelyeknek az agya túlnyomórészt emberi eredetű sejteket tartalmaz. Bár a
tervezett kísérletek heves ellenkezést váltottak ki, mivel nem tudni, hogy a
létrehozott hibrid lény milyen tulajdonságokkal is rendelkezik majd, Weissman
továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy a létrehozott egér nem lesz emberi, és nem
fog megszólalni, hogy „helló, én vagyok Micky”.

Olvasson tovább: