Kereső toggle

Háborús bűnös egy templomfreskón

Van mit magyarázni

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyar zsidóság deportálását előkészítő és koordináló Endre László alakja látható egy gödöllői templom freskóján. A máriabesnyői templom orgonája fölött látható képet még 1942-ben festették. A városvédő szerint a háborús bűnös képét nem kellene lekaparni, de mindenképpen magyarázó táblával kellene ellátni. 

 

"Évekkel ezelőtt számos kép alapján állapítottuk meg, hogy a máriabesnyői templom orgonája fölött Endre László egykori belügyi államtitkár képe látható" – nyilatkozta lapunknak Mélykúti Csaba. A gödöllői helytörténész szerint szinte bizonyos, hogy a háborús bűnei miatt 1946-ban kivégzett Endre Lászlót ábrázolja a kép, amelyen ünneplőbe öltözött emberek körében igyekszik Szűz Máriához. A politikust kifogástalan öltözetben ábrázolja a falfestmény készítője: jól szabott öltöny, hátrafésült haj, az egykori államtitkárra jellemző bajusz. A freskó 1942-ben készült el. Ebben az időben Endre László az ország legnagyobb vármegyéjének, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének az alispánja volt. A helytörténész szerint Endre László nagy népszerűségnek örvendett a keresztény lakosság körében: ő szervezte meg például a helyi leventemozgalmat. A zsidósággal azonban igen kegyetlenül bánt. "Nem véletlen, hogy a német megszállás idején éppen őt bízták meg a deportálások megszervezésével" – állítja Mélykúti Csaba.

"Tudomásom szerint az orgona fölött lévő freskón nem Endre László látható, hanem valaki más" – nyilatkozta a Heteknek Gáspár István máriabesnyői plébános. A pap nem tudja, hogy ki lehet a képen, de – mint állítja – a művész, Márton Lajos egy feljegyzésben cáfolta, hogy a festmény Endre Lászlót ábrázolná. A plébános állítását Mélykúti Csaba azzal cáfolja, hogy a kapucinusok, akiknek korábban a tulajdonában volt a máriabesnyői templom, elismerték, hogy a kép az akkori alispánt kívánta megörökíteni.



Endre László a templom freskóján

Ráday Mihály neves városvédő nem tud a freskóról. Szerinte a plébániának el kellene látnia egy magyarázó táblával a festményt. "Kár lenne vésővel nekiesni a képnek, de mindenféleképpen tisztázni kell a helyzetet" – vélekedik minderről a városvédő. Ugyanezt kellene tenni Szegeden is az Aba-Novák által festett, Horthy kormányzót ábrázoló freskóval is. "Nekem úgy tűnik, hogy a város nem egy festőművész képét akarta felújítani, hanem a két világháború közti gondolkodást akarták ezzel valamelyest helyreállítani" – vélekedik Ráday Mihály a szegedi Hősök Kapujánál látható festményről. 



Endre László, nyilas államtitkár a börtönben

"Szokatlan gyorsaság az itteni körülményekhez képest" – írta 1944. április 7-én Edmund Veesenmayer a magyar hatóságok zsidókérdésben megnyilvánuló hatékonyságáról. A Harmadik Birodalom magyarországi teljhatalmú megbízottja és követe elégedett lehetett, hiszen Kállay miniszterelnök lemondását követően Horthy Miklós kormányzó Sztójay Dömét bízta meg kormányalakítással, aki belügyminiszterévé a közismerten nácibarát Jaross Andort nevezte ki. Jaross államtitkárának pedig az antiszemitizmusáról elhíresült Endre Lászlót kérte fel. 

Endre László a magyar zsidók deportálási tervét újdonsült barátjával, Adolf Eichmann-nal szorosan együttműködve dolgozta ki. "Az áldóját! Eddig azt hitted, hogy csak Németországban uralkodik az a bizonyos pontosság, és itt legalább ugyanazt a kínosan pontos akkurátusságot látod. Csodáltam az akkori magyar közigazgatást" – írta 1961-ben az egykori SS-Obersturmbannführer, Adolf Eichmann. 

A történészek szerint 1944-ben hatalomra került kollaboráns elit által gyűlölt zsidók kitelepítésének egyik fő mozgatórugója a könyörtelen gazdasági racionalitás volt. A magyar kormány azt remélte, hogy a magyar zsidók vagyonával egyszerre lesz képes mérsékelni az állami költségvetés gondjait, működtetni a destabilizálódó hadigazdaságot, megvalósítani a fajvédő-nyilas szociális program ígéreteit és kiszélesíteni a szélsőjobb társadalmi bázisát. 



Horthy a szegedi freskón

Endre a zsidókról

"A zsidóság a magyar fajta szempontjából sem erkölcsileg, sem szellemileg, sem pedig fizikailag nemkívánatos elem. Ennek a felismerésnek a tudatában keresni kell azt a megoldást, amely a zsidóságot teljes egészében kikapcsolja és kiküszöböli a magyarság életéből… Az ország szellemi és fizikai zsidótlanítása elsősorban és elvitathatatlanul a magyarság érdeke, éppen ezért ezt mindenképpen végre is fogjuk hajtani." Endre László 1944. március 31-ei rádiónyilatkozatából.

Horthy és a sakkozó Kádár

Aba-Novák Vilmos 1936. július végén kezdett hozzá a festési munkálatokhoz. A szegedi freskót 1937 májusában a kormányzó adta át. A művész három témát jelenített meg: a háborús emlékezést, a hősi halottak dicsőítését és Horthy Miklós elindulását szegedről. A háborút követően, 1945-ben a freskón Horthy alakját befedték, majd 1949-ben az egészet levakolták. Csak a millenniumra sikerült feltárni és helyreállítani az alkotást. 



A sakkozó Kádár Aba-Novák festményén

A Képviselői Irodaház átriumában látható szocreál kép bal fölső sarkában az alkotó megörökítette a sakkozó Kádár Jánost is, aki köztudottan szenvedélyes sakk-játékos volt. A rendszerváltást követően, az Antall-kormány idején a nagyméret? képet nem vésték le az irodaház belső faláról, hanem egy hatalmas függönnyel takarták el, amelyet csaknem egy évvel ezelőtt eltávolítottak az irodaházból.

Olvasson tovább: