Kereső toggle

Az űrhajók kikerülnék a gravitációt – ha igaz

Hiperugrás a Marsra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hihetetlen ötlettel állt elő egy osztrák és egy német tudós, akik szerint készíthető olyan hajtómű, amelynek segítségével néhány óra alatt a Marsra lehet utazni. Az általuk javasolt ötlet és az ezt leíró cikk a tavalyi évben elnyerte az Amerikai Aeronautikai és Ausztronautikai Intézet (AIAA) által évente adott legjobb cikkért járó díját. A fantasztikus ötletet és a felfedezéshez vezető meseszer? utat végül a New Scientist cím? tudományos magazin tárta a szélesebb közönség elé az elmúlt héten. 

A történet akár egy tipikus fantasztikus film vázlata is lehetne, amelyben a főszereplők egy különc és a kortársai által meg nem értett tudós által írt könyvet találnak, amelyben egy olyan zseniális elmélet van vázolva, melynek segítségével időgép, űrhajó vagy ehhez hasonló készíthető. Tekintettel arra, hogy milliókat szórakoztattak ezekre a típusfordulatokra építő filmek – ilyen volt a Vissza a jövőbe cím? sorozat is, amelyben a főhős professzor a garázsában foltozza az időgépét és a téridőt –, nem csoda, hogy a tudományos világ óvatosan fogadta a New Scientist cím? tudományos magazin cikkét. 

A történet egy kevéssé ismert német fizikussal, egy bizonyos Burkhard Heimmel indul, aki az ötvenes években a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet egyesítésén fáradozott, állítólag részleges sikerrel. A legtöbb fizikus itt felkapja a fejét, az egységesített elmélet ugyanis a fizika "Szent Grál"-ja, amelyet már nagyon sokan kerestek – többek között maga Einstein is –, mindeddig azonban kevés sikerrel. Burkhard Heimnek az einsteini négy helyett végül hat dimenzióval sikerült leírnia az anyagi világban ható erőket, illetve kölcsönhatásokat, így tudott kapcsolatot teremteni a gravitáció és az elektromágneses erők között. 

Heim arra a következtetésre jutott, hogy az elektromágnesesség gravitációvá alakítható. Elképzelése szerint egy forgó mágneses mező képes például legyőzni az űrhajóra ható gravitációs erőt. Érdeklődés és pénz hiányában az ötletet nem sikerült kipróbálni a gyakorlatban, Heim érdeklődése pedig más irányt vett. Néhány évtized múlva, a nyolcvanas évek elején elmélete Walter Dröscher, egy bécsi nyugalmazott szabadalmi tisztviselő kezébe került, aki továbbfejlesztette az eredeti ötletet, létrehozva a Heim–Dröscher-féle nyolcdimenziós hiperteret. Állítása szerint ebből levezethetők a korábban ismert erők, a gravitációs, az elektromágneses, illetve a gyenge és erős kölcsönhatás, de úgy vélte, hogy két újabb erőnek a bevezetése is szükséges. Ezek közül az egyik egy egyfajta antigravitációs erő, amelyből már rövid úton következik, hogy űrhajózás során használni lehetne. Dröscher és Jochem Hauser ezt az ötletet vezette tovább, ami elnyerte az AIAA tetszését. Elméletük szerint egy 25 Tesla teljesítmény? forgó mágneses tér már elegendő lenne egy 150 tonnás űrhajó levegőbe emeléséhez. Nagyobb mágnesek segítségével pedig az is megeshet, hogy három óra alatt a Marsra lehet majd utazni ezzel az antigravitációs hiperhajtóművel. Ha hinni lehet nekik.

Olvasson tovább: