Fotók: Pesti András
Pécsnek, illetve leszakadóban lévő dél-dunántúli régiójának jól jött ez a jelölés, hiszen a régiók közül az előző évhez képest itt növekedett leginkább a munkanélküliség, és az elmúlt tizenöt évben a Magyarországon befektetett külföldi tőkének mindössze két százaléka került csak a városba. A gazdasági kitörési pontot jelentő ágazat tehát a kulturális ipar és a hozzá kapcsolódó turizmus lehet.
Lapunknak arra a kérdésére, hogy a város honnan teremti elő a szükséges pénzt, Kunszt Mária alpolgármester asszony elmondta: terveik nyolcvan százalékát biztosan meg tudják majd valósítani, hiszen a kulturális főváros programon kívül úgynevezett vegyes szponzorálás és magánfinanszírozás is segíti majd a projekt megvalósítását, amely az óvatos becslések szerint 25, de akár 50 milliárd forintba is kerülhet.
A város 2006-tól tematikus "felvezető éveket" tart, melyek egyfajta főpróbát is jelentenek a 2010-es kultúrév számára, és ezáltal fokozatosan válik intenzívvé a kommunikációs kampány.
A négy év kulturális programjainak középpontjában négy átfogó téma áll: 2006 a kulturális örökség éve, 2007 a tanítás és tanulás éve, 2008 a környezet- és egészségkultúra éve és 2009 a vallási kultúra éve lesz a városban.
Kunszt Mária – az eddig nyert pályázatok ismeretében – megemlítette, hogy az Európai Unióban a kultúra értelmezése kissé más, mint Magyarországon: nem annyira a klasszikus kultúrát értik alatta, a magas színvonalú előadásokat, hanem a városlakók megmozgatását és bevonásukat a kultúra megélésébe. Utcafesztiválokat rendeznek, megkérdezik a városlakókat, hogy ők hogyan értelmezik a kultúrát – előfordult, hogy hajléktalanoknak rendeztek futballbajnokságot –, vagyis tényleg mindenkit meg akarnak mozgatni. A pécsi programok között is helyet kapnak majd ilyen jelleg? események amellett, hogy a konzervatív értelemben vett kultúrát sem hanyagolják el: kórusolimpiát terveznek, szimfonikus zenekarukat, valamint a pécsi képzőművészetet is szeretnék helyzetbe hozni.
2005. 10. 28. (IX/43)
