Kereső toggle

Pécs kiemelt szerepet szán az iszlám kultúrának

A kapuváros

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kisebb belpolitikai vihart kavart a kormány múlt szerdai bejelentése, miszerint a tizennégy fős nemzetközi bizottság elsöprő többséggel Pécs pályázatát tartotta a legalkalmasabbnak arra, hogy 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa legyen. 



Fotók: Pesti András

Pécsnek, illetve leszakadóban lévő dél-dunántúli régiójának jól jött ez a jelölés, hiszen a régiók közül az előző évhez képest itt növekedett leginkább a munkanélküliség, és az elmúlt tizenöt évben a Magyarországon befektetett külföldi tőkének mindössze két százaléka került csak a városba. A gazdasági kitörési pontot jelentő ágazat tehát a kulturális ipar és a hozzá kapcsolódó turizmus lehet.

Lapunknak arra a kérdésére, hogy a város honnan teremti elő a szükséges pénzt, Kunszt Mária alpolgármester asszony elmondta: terveik nyolcvan százalékát biztosan meg tudják majd valósítani, hiszen a kulturális főváros programon kívül úgynevezett vegyes szponzorálás és magánfinanszírozás is segíti majd a projekt megvalósítását, amely az óvatos becslések szerint 25, de akár 50 milliárd forintba is kerülhet.

A város 2006-tól tematikus "felvezető éveket" tart, melyek egyfajta főpróbát is jelentenek a 2010-es kultúrév számára, és ezáltal fokozatosan válik intenzívvé a kommunikációs kampány. 

A négy év kulturális programjainak középpontjában négy átfogó téma áll: 2006 a kulturális örökség éve, 2007 a tanítás és tanulás éve, 2008 a környezet- és egészségkultúra éve és 2009 a vallási kultúra éve lesz a városban. 

Kunszt Mária – az eddig nyert pályázatok ismeretében – megemlítette, hogy az Európai Unióban a kultúra értelmezése kissé más, mint Magyarországon: nem annyira a klasszikus kultúrát értik alatta, a magas színvonalú előadásokat, hanem a városlakók megmozgatását és bevonásukat a kultúra megélésébe. Utcafesztiválokat rendeznek, megkérdezik a városlakókat, hogy ők hogyan értelmezik a kultúrát – előfordult, hogy hajléktalanoknak rendeztek futballbajnokságot –, vagyis tényleg mindenkit meg akarnak mozgatni. A pécsi programok között is helyet kapnak majd ilyen jelleg? események amellett, hogy a konzervatív értelemben vett kultúrát sem hanyagolják el: kórusolimpiát terveznek, szimfonikus zenekarukat, valamint a pécsi képzőművészetet is szeretnék helyzetbe hozni. 

Pécs irányába jelenleg nem vezet autópálya, sem autóút, pusztán a kétszer egysávos 6-os főút. A tervek szerint 2008-ra, de legkésőbb 2009-re átadják az M6-os autóutat, és a befejező szakaszához közeledik a Pécs melletti Pogányban az a hatmilliárd forintos önkormányzati beruházás, mely nemzetközi forgalomra alkalmas repülőtérrel gazdagítja majd a közlekedési lehetőségek sorát.

A tervek szerint 2010-ben a német és a magyar kulturális főváros mellé harmadikként egy még nem EU-tag állam városa, a török Isztambul is csatlakozni fog. Ez mintegy kapóra jön Pécsnek, hiszen pályázatában a város magát "kulturális kapuvárosnak", sőt a Balkán kapujának nevezi, amely nyitott Európának az unióhoz még nem tartozó részei felé, és jelentős részben e köré építi majd programjait is. "Az iszlám kultúrának is kiemelt szerepet szánt a város" – nyilatkozta lapunknak Tarrósy István, a pályázati iroda vezetője, aki szerint élő kapcsolatot jelent az, hogy a város egyik dzsámija működő muszlim szentély, mi több, a szigetvári II. Szulejmán-szoborhoz hasonlóan zarándoklatok célpontja is. 

Hogy Pécs városa az írországi Cork sorsára jut-e, mely az idei év európai kulturális fővárosa, és gyakorlatilag teljesen visszhangtalan, vagy megismétli Graz "óriási durranását" avagy Lille kilencmillió látogatót vonzó eseménysorozatát, még kérdés. A város vezetése és a szervezők persze az utóbbiban és hosszú távú fejlődési hatásban bíznak, hiszen, mint pályázatukban megfogalmazták: a kultúra tervezése a város tervezését jelenti – és viszont.

Nem a politika döntött

"Az Európa Kulturális Fővárosa címről született döntés nem, de az azt követő belpolitikai vihar valóban politikai indíttatású volt" – nyilatkozta lapunknak a kulturális miniszter által felkért bizottság egyik tagja. A neve elhallgatását kérő bizottsági tag elmondta, hogy a miniszter arra kérte a bizottság tagjait, hogy legjobb szakmai meggyőződésüknek megfelelően döntsenek. A beérkezett pályázatok közül a pécsi pályázat valóban kiemelkedő volt. A bizottság tagjaira pécsi látogatásuk során nagy benyomást gyakorolt Tarrósy István, a pályázati iroda vezetője és csapata, akik nagyon alaposan végiggondolt és színvonalas pályázati anyagot készítettek, szemben például a sebtében összelapátoltnak tűnő budapesti pályázattal. A pécsi pályázati iroda jól sikerült bemutatójára – informátorunk szerint – némi árnyékot vetett a polgármester találkozója a zsűri városba látogató tagjaival, akikre a polgármester szereplése nem tett túl jó benyomást, így nem is értik azokat a vádakat, hogy döntésüket a szocialista polgármester személye befolyásolta volna. A többi pályázatból még Debrecen és Miskolc anyaga emelkedett ki. Debrecen esetében a pályázatban szereplő ingatlanépítések túlzott aránya jelentett hátrányt. Miskolc rendkívül izgalmas pályázata pedig nem tudta az egykori szocialista iparváros helyzetéből eredő hátrányt leküzdeni.

Olvasson tovább: