hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az elfelejtett testvér
Magyar nyomok a mai Oroszországban

2005. 10. 04.
Szentpétervárott szeptember 26-án a Metro újság megújult külsővel jelent meg: ezentúl a hagyományos zöld színéről ismerhetjük majd fel a világ különböző országaiban ismert napilap orosz változatát is. Mindjárt az első oldalt a külföldi Metro-kiadványok főszerkesztőinek portréi és üdvözletei töltik be – a budapesti a második helyen szerepel. Mikor megláttam, mindjárt meg is jegyeztem: íme egy újabb kis jeladás Magyarországról…

Őszintén szólva, a posztszovjet Oroszországban nem sokat hallani hazánkról és lakóiról. A szocialista tábor széthullása után kölcsönös "amnézia" kezdődött egymás iránt mindkét országban. Az utolsó három évben azonban a helyzet úgy tűnik, kezd megváltozni: egyre gyakrabban tűnnek fel Oroszországban a "magyar nyomok".

Ez az időszak kétségtelenül Medgyessy Péter és Putyin elnök 2002 tavaszán történt találkozójával kezdődött el. Egy-két évvel később Budapestre látogatott Igor Ivanov külügyminiszter, majd Mihail Kaszjanov miniszterelnök is. 2003 júniusában az egyik orosz internetes oldalon ezt olvashattuk: "Az utóbbi évben Moszkva és Budapest viszonya észrevehetően javult. Ezt bizonyítja már az a tény is, hogy országaink vezetői – a magyar miniszterelnök és az orosz elnök – háromszor találkoztak ebben az időszakban. Legutóbb Szentpétervárott, ahová Medgyessy különleges ajándékkal, egy Tokaji borkollekcióval érkezett."

A magyar miniszterelnök által hozott ajándék, melyet Szentpétervár fennállásának 300. évfordulójára hozott, az egyik legérdekesebbnek bizonyult. A tokaji borok megtöltötték az orosz elnök tengeri rezidenciájának, a Konstantin-palotának pincéjét, melyet Nagy Péter cár egyik szövetségeséről, Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemről neveztek el. Az orosz médiák beszámoltak arról, hogy Putyin és Medgyessy a megbeszélések után borkóstolót tartottak a híres pincében. Ezt követően "Putyin nem bírta megállni, hogy ne mutassa meg újdonsült barátjának a repülőteret". Sőt, a Pulkovo reptérre vezető utat közös kocsiban tették meg.

Ilyen tisztességben messze nem mindenkit részesít az orosz elnök – így valóban úgy tűnik, hogy éppen ezekkel a találkozókkal kezdődött a pozitív fordulat a két ország viszonyában.

Mint ismeretes, 2003 november végén Putyin újra meghívta Medgyessyt – ezúttal a Kremlbe. 

A Majak rádió a következőképpen tudósított az eseményről: "Az Orbán-kormány idején a két ország vezetői közötti kapcsolatok a minimumra csökkentek. A moszkvai és budapesti elemzők egybehangzó véleménye, hogy a Medgyessy nevével fémjelzett szociálliberális kormány megalakulásával új korszak kezdődött el a két állam kapcsolatában."

Medgyessy lemondását és Gyurcsány Ferenc kinevezését Moszkva gyanakvással figyelte. 2004 augusztusában a Rosszijszkaja Gazeta megjegyezte: "Moszkva nagyon bízik abban, hogy a Gyurcsány-féle kabinet folytatja majd a Medgyessy-kormány által elkezdett »keleti orientációt«."

Szerencsére ezek a remények beigazolódtak. 2005-ben az új magyar miniszterelnök Oroszországba látogatott. "Oroszország az egyik legfontosabb stratégiai partner hazánk számára. Együttműködésünket gyakorlati alapra szeretnénk helyezni." Gyurcsány Ferenc szavait nem hagyta figyelmen kívül az orosz média.

"Magyarországon tudják, hogy a Vörös Hadsereg szabadított meg bennünket a fasizmustól. Nem engedjük, hogy ez a kérdés kisstíl? politikai marakodások szférájába kerüljön."

A fasizmus feletti győzelem 60. évfordulójára készülő oroszok számára talán éppen ezek a szavak lettek a legjobb ajánlólevél mind a magyar vezető, mind annak országa számára. Az a tény, hogy hazánk vezetői olyan politikusok, akik elválasztják a sztálinizmus rémtetteit a szovjet katonák hősiességétől, többet nyomott a latban, mint például az akkor már aláírt egyezmény, mely technikai berendezések volt szovjet licenc alapján történő magyarországi gyártását indította el. Nem véletlenül jegyezte meg Putyin még azon a találkozón: "Az országaink közti viszonyt nem árnyékolják be politikai problémák. Nézeteink a történelem több fordulópontját illetően megegyeznek." Ez a megegyezés érintette az ‘56-os eseményeket is. Putyin úgy nyilatkozott erről, hogy országaink kapcsolatában sosem történhet meg többé az ‘56-os eseményekhez hasonló, mikor a kormányellenes tüntetések elnyomására szovjet csapatokat mozgósítottak.

Gyurcsány Ferenc részvétele a Győzelem Napjának ünnepén még jobban megerősítette Moszkvában azt a véleményt, hogy Magyarország jól viszonyul az oroszokhoz. 

A korábbi politikai természet? feszültségek végképp feloldódtak, ami tovább erősítette a gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatok fejlődését.

Ez év májusában Magyarország szerepelt a moszkvai nemzetközi kiállításon. Júniusban hazánk képviseltette magát a szentpétervári Gazdasági Fórumon. Pátkai Ferenc szentpétervári magyar konzul még egy májusi interjúban a következőket mondta: "Míg a moszkvai kiállításon azzal a céllal szerepeltünk, hogy bemutassuk hazánk termékeit, itt, Szentpétervárott egészen más indítékokkal vagyunk jelen. Itt, a Néva partján országunkat szeretnénk bemutatni."

Most, jelen sorok írásakor elmondható, hogy 2005 valóban hazánk oroszországi bemutatkozásának az éve. Ehhez hozzájárult
a fent említett eseményeken kívül a még jelenleg is folyó magyar kulturális évad, melynek fő rendezvényei Moszkvában, a Magyar Kultúra házában zajlanak, Kiss Ilonának, a Beszélő volt szerkesztőjének vezetésével. Az év utolsó nagy kiállítása viszont már Szentpétervárott kerül megrendezésre a híres Ermitázsban. Ilyenformán hazánkat Oroszországban – de legalábbis a két legnagyobb városban – egyre jobban megismerik.

Persze még ez is messze elmarad a gazdasági és kulturális kapcsolatok néhai mértékétől. Manapság jóval kevesebb Ikarus busz fut az orosz fővárosokban – szerepüket egyre inkább használt Volvók és Mercedesek veszik át, illetve saját és belorusz gyártmányú buszok.

Az üzletek polcain újból feltűntek a magyar borok, melyeket az oroszok általánosan "tokaji" jelzővel azonosítanak – ugyanúgy, ahogyan a magyar almák is, bármilyen fajta is legyen, az orosz ember számára csakis "jonatán" lehet. A legismertebb magyar termékek közé tartoznak a gyógyszerek; ezek alkotják az egész magyar export 70 százalékát.

Bár hazánk egyre több árut importál Oroszországba, ennek mértéke még mindig messze elmarad az orosz áruk behozatalától. Ennek jelentős részét továbbra is a kőolaj és a földgáz alkotja – sőt, ahogy a média beszámolt az orosz miniszterelnök, Mihail Fradkov budapesti látogatásának eredményeiről, ezek behozatala tovább növekszik majd.

Fradkov vizitjéről egyébként nem sokat lehetett olvasni és hallani az orosz médiában. Ennek talán az a magyarázata, hogy Magyarországtól eltérően Oroszországban nem a miniszterelnök az ország első számú vezetője; ő inkább amolyan technikai vezető a kormány, és nem az állam élén. Putyin novemberben várható magyarországi látogatása bizonyára nagyobb jelentőség? és több figyelemmel kísért esemény lesz majd mindkét ország számára, ezenkívül valószínűleg új lökést ad majd a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének az együttműködés legkülönfélébb szféráiban. Az orosz fél részéről ennek, úgy tűnik, semmi akadálya. Az elmúlt év során orosz politikusok és vezetők nemegyszer kifejezték, hogy hazánkat felelősségteljes és értelmes partnernek tekintik: ezek a szavak hangzottak el Fradkov budapesti látogatásakor is.

Amennyiben megmarad Magyarország ilyenfajta megítélése, egyre észrevehetőbbé lesz a "magyar nyom" az oroszok életében.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!