Kereső toggle

Nemzetközi vita a Terror Háza kutatásáról

Ki az Igaz?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Raoul Wallenberg születésnapján a budapesti Holokauszt Emlékközpontban köszöntik azokat, akik megkapták a Jad Vasem Intézet Világ Népeinek Igaza emlékérmét. Magyarországon eddig 662 személy, illetve család részesült ebben az elismerésben, amelyet azok kapnak, akik a vészkorszak idején életük kockáztatásával mentették üldözött zsidó honfitársaikat. Egy tavaly indított kezdeményezés nyomán most akár meg is duplázódhat a magyar "Igazak" száma, bár a Terror Háza Múzeum kutatása nem kis vihart is kiváltott.



Hatvan év után megduplázódhat a zsidómentők száma – legalábbis a Terror Háza kutatói szerint Fotó: Somorjai L.

Schmidt Mária igazgató vezetése alatt a Terror Háza Múzeum kezdeményezésére 2004. november 12-e és 2005. február 6-a között 1165 ember jelezte, hogy zsidókon segített, és közülük végül 550 embert hívtak be személyes beszélgetésre, hogy bekerülhessenek a Magyar Életmentők új adatbázisába. 

A nemzetközi zsidó közösség tagjainak reakciója a támogatástól a szkepticizmusig terjedően sokféle volt.

Estée Jaari, a Jad Vasem Emlékmúzeum nemzetközi sajtóreferense üdvözölte a kezdeményezést. "A Világ Népeinek Igazai program a Jad Vasem Múzeum egyik legfontosabb feladata. Minden erőfeszítést üdvözlünk, amely segít információt gyűjteni azokról a bátor emberekről, akik saját biztonságukat is veszélyeztetve zsidó embereket mentettek meg" – nyilatkozta lapunknak Jaari.

"Igaz Emberré természetesen csak a Jad Vasem nyilváníthat valakit, de büszkék vagyunk arra, hogy az utolsó lehetséges pillanatban még sok reményteli történelmi adatot menthettünk meg" – mondta Tallai Gábor, az új kutatás vezetője. Az adatbázis olyan interjúkon alapul, melyeket képzett történészek készítettek. Az adatok jelenleg is elérhetők kutatási célokra, publikálásukra azonban csak alapos ellenőrzés után kerülhet sor.

Dr. Efraim Zuroff a jeruzsálemi központú Simon Wiesenthal Központ tagja, és feladata a kelet-európai háborús bűnösök felkutatása. Zuroff óvatosságra intett a Terror Háza Múzeum kezdeményezése kapcsán. Mint állítja, az utóbbi időben többször előfordult Kelet-Európában, hogy politikai célzattal hamisan felnagyították az Igaz Emberek számát. "Ez úgy történik, hogy a történelmi tények alapos vizsgálata nélkül mindenkit azonnal Igazzá nyilvánítanak, aki azt állítja magáról, hogy zsidó embereken segített" – hangsúlyozta Zuroff.

"Nagyon fontos a bűnösök megbüntetése – állítja Tallai Gábor. – De ugyanilyen fontos jó példák bemutatása is. A háborús bűnösök cselekedeteinek napvilágra hozása csak egyik oldala a holokauszt oktatásának. Azt mutatja be, hogy mi az, aminek soha többé nem szabad megtörténnie. A megelőzés másik lehetősége a jó példák bemutatása. Olyan embereké, akik az embertelenséggel szembenézve is emberek maradtak."

A holokauszt szót csak 1953-ban kezdték el használni. A "Keresztény Életmentő" kifejezés pedig, amely azokra a keresztényekre utal, akik a holokauszt idején zsidó embereket mentettek meg, csak tizenöt évvel később, 1968-ban született meg. Hamarosan kiderült, hogy nagyon sokféle ember, még japánok is részt vettek az emberek mentésében, és így terjedt el végül a "Nemzetek Igazai" kifejezés a hetvenes évek közepén.

A Tallai által gyűjtött elbeszélések nagyon hasonlóak a Jewish Foundation for the Righteous (Zsidó Alapítvány az Igazak Számára) vezetője, Stanlee Stahl által gyűjtöttekhez. "A legtöbb Igaz Ember nem érezte úgy, hogy valami különlegeset tesz" – fejti ki Stahl. Tallai azt figyelte meg, hogy gyakran csak a gyerekeik adták be az első dokumentumokat. "Úgy érezték, csak azt csinálják, amit egy kereszténynek tennie kell – mutat rá Tallai. – Nem akartak elismerést vagy díjakat." Szintén közös vonás, hogy az Igaz Emberek ösztönösen cselekedtek. Stahl szerint "úgy viselkedtek, mint Péter, amikor Krisztussal találkozott. Amikor a zsidó ember kopogott az ajtajukon, nem mondták: »Hadd gondolkodjam egy kicsit. Ezt még meg kell beszélnem a feleségemmel.« Hirtelen kellett cselekedniük. És kinyitották az ajtót."

"Jóllehet a múlt századot úgy tartják számon, mint a történelem legjobban dokumentált időszakát, mégis ez az évszázad van legjobban tele megválaszolatlan kérdésekkel" – véli Tallai. A kutatások most a mártírok személyazonosságát próbálják kideríteni. Miközben 500 ezer zsidó halt meg, a budapesti Holokauszt Múzeum csak 63 ezer embernek tudja a nevét.

A megválaszolatlan kérdések az Igazak témájában is problémákat okoznak. "Az Igazak ügye marad a holokauszt egyik utolsó kutatandó területe" – állítja Mordekháj Paldiel, a Jad Vasem Igazakért felelős igazgatója. – Valószínűleg ötször annyi igaz élt világszerte, mint az a 23 ezer életmentő, akiről jelenleg tudunk."

Bizonyos gyakran hangoztatott számok túlzásba viszik a valóságot, állítja Paldiel. Wallenberg nem menthetett meg százezer embert. Mégis, épp a múlt évben tüntették ki a Lutz nev? svájci diplomatát a Holokauszt Dokumentációs Központban 100 ezer ember megmentéséért. Sztehlo Gábor evangélikus lelkészről azt gondolják, hogy
10 ezer gyereket mentett meg, míg Perlasca, az olasz diplomata 6300 ember deportálását akadályozta meg, Reviczky Imre dandártábornokról pedig azt állítják, hogy több mint 6 ezer zsidót mentett meg. Hogyan veszhetett el tehát 300 ezer budapesti zsidó, ha zsidó forrásoknak tulajdonított dokumentumok szerint ilyen sokukat megmentettek?

Ezért fontos tehát a Terror Háza Múzeum adatbázisának alapos megvizsgálása. Tallai úgy érzi, hogy a jelenlegi adatoknak körülbelül 5-10 százaléka fog pontatlannak bizonyulni. Paldiel becslése azonban, mely szerint a világon mintegy 120 ezer Igaz Ember élt, azt jelentheti, hogy Tallai kutatásai nagyrészt pontosak. Ha Magyarországon is bátorították volna a holokauszt kutatását, a magyar Igazak száma elérhette volna a Paldiel által becsült több mint 3 ezer főt.

Az Igazak kutatásának eredményei azt mutatják, hogy új fejezet kezdődhet a holokauszt oktatásának történetében. A holokausztot megélők utódjainak második és harmadik generációja új reményt keres, melyet részben az Igazak közt találhatnak meg. De a legfontosabb hír egyértelműen az, hogy ha a világon 120 ezer ember mentett zsidókat, akkor ezeknek az "emberhalászoknak" a tevékenysége miatt a háború utáni harmadik és negyedik generációban mintegy 3-4 millió zsidó van életben.

Olvasson tovább: