hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Elhallgatott kémjelentések Auschwitzról
A mészárlásokról ne történjen jelentés

2005. 08. 09.
Nehéz kérdést vetnek fel a legújabb holokausztkutatások: vajon menynyit tudtak, tudhattak a második világháború alatt az amerikaiak és a britek a nácik által elkövetett bűntettekről? A The New York Times-ban a múlt héten megjelent tanulmány szerzője, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egyik történésze azt állítja, hogy részben szakmai hozzá nem értés, részben viszont antiszemitizmus akadályozta meg, hogy a szövetséges hírszerzés átlássa, milyen mérték? népirtás készül Európában. 

Az NSA-nál a titkosírás történetével foglalkozó központ munkatársa, Robert J. Hanyok szerint a britek megszerezték, majd elhallgatták a zsidók tömeges meggyilkolásáról szóló információkat – már 1941-ben. Az információ fel nem használásának egyik lehetséges, de nem kizárólagos okaként említi a szerző az antiszemitizmust. 

A Times cikke idéz egy feljegyzést, amelyet Hanyok 167 oldalas tanulmánya is felhasznál. Az 1941. szeptember 11-én kelt irat a németek által a szovjetunióbeli zsidók ellen elkövetett tömegmészárlásokról szól: "Most már eléggé tudatában vagyunk annak a ténynek, hogy a rendőrség megöl minden zsidót, aki a kezébe kerül. Ennek okán azt javasoljuk, hogy ezekről a mészárlásokról külön kérés nélkül ne történjen jelentés." Az illetékes hivatalnok nem fújt riadót, Hanyok szerint vagy azért, mert "nem volt képes felfogni a mészárlások következményeit, vagy azért, mert nem akart tudomást venni a nácik bűncselekményeiről". Hanyok a júniusban megjelent tanulmánya anyagát, illetve ahhoz nagyon közel álló információkat már 1999-ben, az NSA konferenciáján is bemutatott. A történészek és zsidó kutatók által évek óta vitatott kérdés nem az, hogy az amerikai kormány tudott-e az európai zsidók megsemmisítéséről, hanem hogy milyen gyorsan értesült arról, és hogy Franklin D. Roosevelt elnöki adminisztrációja miért nem tett többet a mészárlások megakadályozására, gyakorlatilag a háború végéig – jegyzi meg a tanulmányt szintén bemutató Jerusalem Post kommentárja. Ezzel kapcsolatos a történelem egyik nagy "mi lett volna, ha…" kérdése is: mindennek az információnak a birtokában vajon elkerülhető lett volna-e a magyar zsidóknak az elpusztítása, akiket csak a világháború vége felé hurcoltak el. 

A kérdés természetesen nem csak kormányzati szinten tehető fel: Laurel Leff szintén idén megjelent, "A Times elhallgatta" cím? írásában elmondja, hogy a tekintélyes folyóirat maga is számos esetben kicsinyített, illetve semmibe vett Hitlernek az emberiség elleni bűntetteiről szóló értesüléseket. "Legalább a New York Times lett volna egy kicsit őszintébb" – jegyzi meg Abraham Cooper rabbi, a Simon Wiesenthal Központ egyik vezetője. A rabbi szerint nem kétséges, hogy "ha több figyelmet szenteltek volna a koncentrációs táborokban és a gettókban történtekről szóló értesüléseknek, az jelentősen befolyásolhatta volna a hadviselés prioritásait… csökkenteni lehetett volna a táborokban és a gettókban folyó mészárlások arányát".

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!