Kereső toggle

Hét lépés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A 100 lépés programja elérte a vidéket. A héten meghirdetett három lépés a mezőgazdasági termelők problémáira ad miniszterelnöki választ. A lépések elvitathatatlan érdeme, hogy több ponton is érintik a mezőgazdaságban kialakult, kormányokon átívelő problémahegyet. 

A mezőgazdaságban hét lépést tett az ország vezetője, amelyhez húsz intézkedés tartozik. A stratégiai cél a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének növelése, eddig az összes párt választási programjában helyet kapott, tehát politikai konszenzuson alapszik. A napokban megismert lépések az elmúlt tíz év agrárdemonstrációs követelésekből és választási pártprogramokból születtek. Így a bejelentést langyos véleménynyilvánítások fogadták. A nyilatkozó agrárvezetők és az ellenzék képviselői is egyetértettek abban, hogy a felvetett kérdések megoldást kívánnak, azonban a megoldás eszközeit még nem ismerhették meg. 

Nemzeti Agrárbiztosítási Alap: A kormány tervei szerint létrehozza a Nemzeti Agrárbiztosítási Alapot, amely a termelők és az állam közös kockázat- és tehervállalásán alapszik. Az alaphoz szabadon csatlakozhatnak a termelők, melyhez az állam azonos összeggel járul hozzá. Elemi kár esetén ez az alap finanszírozná a kárenyhítést, de csak azoknál a termelőknél, akik hozzájárultak az alap működéséhez. 

Az alap létrehozása több mint tíz éve szerepel a termelők javaslataiban és pártprogramokban. A kérdés az, hogy egy befizetésen, vagyis biztosítási alapon működő állami alap hogyan egyeztethető össze a piaci feltételekkel. A világ fejlett részeiben önkéntes nonprofit biztosítókkal oldják meg a problémát, amelyhez vagy adókedvezmény vagy támogatás formában hozzájárul az állam. 

A lépés kezeli a rendszeresen visszatérő elemi kár problémáját, kiszámíthatóbbá teszi a gazdálkodás bevételi oldalát. Ennek a lépésnek a keretében a kormány meghosszabbítja a 2003-as aszálykárra biztosított kedvezményes hitel visszafizetésének futamidejét.

Állattenyésztők versenyképessége: Ezzel a lépéssel a miniszterelnök elismerte a Medgyessy Péter–Németh Imre-féle agrárpolitika kudarcát. Egyrészt azt, hogy gabonaintervencióra alapozott mezőgazdaság nem képes az összes termelő eltartására, másrészt az EU-nál szigorúbb állattartási feltételek kiszorították a hazai állattartókat a piacról.

A kormány folytatja a gazdademonstráción kiharcolt állattartási támogatások folyósítását, ősztől hitelt biztosít a takarmány megvásárlására, felülvizsgálja az állattartás előírásait. Az intézkedések között szerepel az állattartó nagyüzemek földhöz juttatása. A hibás uniós felkészülés következtében, föld hiányában a nagyüzemi állattartók nem részesülhetnek uniós támogatásokban, a kormány a Nemzeti Földalapból akar számukra területeket biztosítani. 

Növénytermesztés korszerűsítése: A lépés kapcsán jövőre eltörlik a vízkészletjárulékot, amely külön adót jelentett az öntözési lehetőséggel bíró termelőknek. Felelevenítésre kerül a bio-dízel program, és külön támogatást kap az energia célú növénytermesztés és erdészet. 

A termőföld használatának ésszerűsítése: A kormány 2006-tól folytatja a "Földért életjáradékot" programot. Egyrészt így biztosítva új földterülteket az állattartók részére, másrészt jövedelemhez segítik az idős gazdálkodóknak nyugdíjba vonulásukban. Hitelkonstrukcióval támogatja a birtokkoncentrációt, a pontosan nem meghatározott "gazdaságos üzemméret" kialakítását. Az önkormányzatok is tartós földhasználatba vehetik a Nemzeti Földalapban lévő földeket. Ennek segítségével az önkormányzatok szociális földprogramot indíthatnak, sportpályákat építhetnek, közm?beruházásokat végezhetnek. 

Élelmiszerbiztonság, a magyar termékek piacra jutása: Ebben a lépésben több élelmiszerekkel kapcsolatos intézkedés szerepel. Az utóbbi hónapok élelmiszer botrányaira válaszképp, a kormány fokozni kívánja az ellenőrzéseket a határon, nullakulcsos lesz a bor jövedéki adója, egyszerűsödik a kistermelők által előállított lekvár, befőtt, kolbász stb. értékesítése, és további támogatásokban részesülnek a termelői szerveződések.

A hazai termelők piacra jutásának támogatása kapcsán jelentősebb intézkedéseket vártak az érintettek. Egyrészt az élelmiszer-ellátási láncban kulcspozícióban lévő kereskedő szervezetek piaci magatartásának fokozott ellenőrzését, a kereskedelem és feldolgozók által elvont termelői támogatások (például gabonaraktár-építés) megállítását, a termelők pozitív diszkriminációját az értékesítés területén piaci információkkal, oktatással, tanácsadással.

A szaktanácsadási rendszer korszerűsítése: A lépésben felvázolt regionális szaktanácsadási tudásközpontok és a kétszint? szaktanácsadási hálózat koncepciója régen forog az agrárirányítás berkein belül. A hazai szaktanácsadási rendszer 1992 óta számos változatban működött, több lobbi is küzd a hazai szaktanácsadási rendszer kialakításáért. 

 Szövetkezeti üzletrészek: Az Orbán-kormány által elindított szövetkezeti üzletrész felvásárlási akciójának lecsengése, hogy a kárpótlásként a szövetkezeti tagoktól felvásárolt üzletrészeket átadják a szövetkezeteknek és biztosítják a megvásárlását. Jövőre a tervek szerint kárpótlást kaphatnak a felszámolt szövetkezetek tagjai is.

Olvasson tovább: