Kereső toggle

Rájár a rúd a magyarokra

Kőkemény német érdekvédelem

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több magyar állampolgárt is letartóztattak Németországban a SoKo Bunda elnevezés? hatósági akció keretében. Német közlés szerint a külföldi vállalkozásokat érintő ellenőrzések során kizárólag olyanok ellen jártak el, akiknek kétes kapcsolataik vannak az alvilággal, és illegálisan dolgoztatnak, illetőleg dolgoznak Németországban. A tavalyi és a mostani SoKo-akciók során a kint dolgozó 300 magyar cég közül összesen ötvennél tartottak razziát. 

A vállalkozók szerint az a cél, hogy kiszorítsák őket a német piacról. A magyar diplomácia eredményként könyveli el, hogy sikerül egy asztalhoz ültetni a német hatóságokat és a magyar vállalkozókat, illetve hogy vegyes bizottság alakul az ügy kivizsgálására.

A SoKo Bunda április végén indult, röviddel azt követően, hogy Gerhard Schröder szövetségi kancellár több nyilatkozatában felemelte a szavát az olcsón foglalkoztatott kelet-európai munkaerő ellen, akik "tönkreteszik az egészséges német üzemeket". (Ki védi a magyart? Hetek, 2005. május 16.) A gazdasági tárca tájékoztatása szerint az akció keretében azóta összesen 20-22, Németországban is tevékenykedő magyar építőipari és húsipari cég ellen indult eljárás. (Tavaly a SoKo Pannónia nev? hasonló megmozdulás során 23 vállalkozást gyanúsítottak meg – a két akció során "célkeresztbe" került cégek csaknem négyezer magyar munkavállalót foglalkoztatnak, illetve foglalkoztattak kiküldetésben.) Sajtóértesülések szerint több magyar állampolgárt már letartóztattak, illetve őrizetbe vettek az ügyben, akiket azzal gyanúsítanak, hogy egy bűnszövetkezet keretében legalább 1500 magyar munkást csempésztek a szövetségi köztársaságba, ahol uzsorabérért foglalkoztatták őket, továbbá adó- és társadalombiztosítási csalást követtek el, emberkereskedelemmel foglalkoztak, és külföldi munkavállalókat zsákmányoltak ki. A német fél azonban tagadta, hogy magyar állampolgárokról lenne szó az ügyben. Jelzés értékű, hogy a gazdasági tárcánál, a Külügyminisztériumban és Legfőbb Ügyészségen sem tudták kérdésünkre megmondani, hogy vannak-e magyar letartóztatottak.

Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a rendőrökből, pénzügyőrökből és más hatósági emberekből szervezett SoKo kommandó Németországban, Ausztriában és Magyarországon összesen 134 helyen tartott házkutatást. Előfordult, hogy Budapesten egy hetvenöt éves asszony fehérnem?i között kerestek építési vállalkozó fiára vonatkozó terhelő bizonyítékokat a német nyomozók. "A Legfőbb Ügyészség ilyen esetekben, az 1959-es jogsegélyegyezmény alapján, nem vizsgálhatja a német fél kérésének megalapozottságát. A kérelmeket többször visszaküldtük pontosításra és kiegészítésre, de azokat nem tagadhatjuk meg" – mondta megkeresésünkre Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Így tulajdonképpen a németek szabad kezet kell hogy kapjanak akkor is, ha gyanújuk nem éppen megalapozott. Építési vállalkozók ugyanakkor a cseh és lengyel példát hozták fel, miszerint az ottani hatóságok hasonló esetekben "nem veszik túl komolyan" a jogsegélyegyezményt, ezzel is védve saját vállalkozásaikat.

Kérdés, hogy nálunk a kormányzati szervek mit tesznek a magyar vállalkozások érdekeinek védelméért. Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Vállalkozásfejlesztési és EU Felzárkóztatási Főosztályának vezetője lapunknak elmondta, kezdeményezésükre várhatóan létrejön egy tisztázó találkozó a német hatóságok és a magyar cégek képviselői között. Ezen túlmenően – tudtuk meg – Kóka János miniszter levélben jelezte a Soko Bunda akcióval kapcsolatos fenntartásait a német nagykövet felé, akivel a közeljövőben Szanyi Tibor politikai államtitkár is megbeszélést folytat majd a témában. "Úgy gondolom, államközi szinten mi mindent megtettünk, amire lehetőségünk van. Azért az semmiképpen sem a megoldás irányába vinné az ügyet, ha válaszként a mi hatóságaink is razziát tartanának mondjuk a győri Audi gyárban" – fogalmazott Gérnyi, hozzátéve, hogy ez akkor is így van, ha nyilvánvaló, hogy az akció célja a német gazdaság védelme a Kelet-Európából beáramló munkaerővel szemben. 

A Külügyminisztérium részéről Hajdu András külügyi államtitkár folytatott tárgyalásokat Berlinben. Ennek eredményeként – olvasható a tárca honlapján – magyar–német vegyes bizottság alakul annak kivizsgálására, hogy a német hatóságok törvényesen vagy törvénytelenül ellenőrizték-e a magyar vállalkozásokat. Német részről ugyanakkor továbbra is fenntartják az állítást, hogy csak és kizárólag olyanok ellen indítottak akciót, akiknek kétes kapcsolataik vannak az alvilággal, és illegálisan dolgoztatnak, illetőleg dolgoznak Németországban.

"Nem elégséges és nem megnyugtató" – így értékelte a magyar kormányzati szervek eddigi erőfeszítéseit lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének alelnöke. Mint mondta, azzal lennének megelégedve, ha az általuk is szükségesnek tartott német hatósági ellenőrzések továbbra is az elmúlt tizenöt év gyakorlata szerint zajlanának. "Korábban is rendszeresek voltak a szigorú munka- és adóügyi, illetve idegenrendészeti vizsgálatok, de azok nem büntetőjogi alapon zajlottak, a vállalkozókat nem bűnözőként kezelték" – hangsúlyozta Koji. Mint mondta, másfél évtized alatt összesen 15 olyan magyar építőipari céget találtak Németországban, amelyeket az elkövetett szabálytalanságok miatt kiutasítottak az országból. Szerinte ez a kedvező arány annak is betudható, hogy a kint munkát vállaló cégeket már idehaza is szigorú ellenőrzéseken keresztül minősítették. Az alelnök szerint erősen kérdéses, hogy a magyar vállalkozókkal szemben megfogalmazott vádak komolyan megalapozottak. Ezt egyébként az is jelzi, hogy a tavaly eljárás alá vont 23 cég közül mindössze egyet marasztaltak el, a többit felmentették a vádak alól – az egy évig tartó jogi huzavona alatt azonban több cég csődbe jutott.

Olvasson tovább: