Kereső toggle

18 országba postázták a halálos vírust

Járványgyártás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Alig ért véget az influenzaszezon, máris újabb járványveszély okoz aggodalmat a járványügyi szakemberekben. Angolában ugyanis az elmúlt napokban közel kétszáz ember halálát okozta az ebolához hasonló Marburg-vírus. Bár a vírus fertőzőképessége rendkívül ijesztő, a virológusok szerint nem fenyeget egy globális Marburg-járvány. A világméretű járványt viszont majdnem éppen azoknak sikerült "összehozni", akiknek a megelőzés a feladata. A napokban hozták nyilvánosságra, hogy az elmúlt hónapokban az Amerikai Patológusok Kollégiuma tévedésből az 1957-es világjárványt okozó H2N2 influenzatörzset postázta a világ több ezer laboratóriumába. 



Vírusriadó. Laboratóriumban tenyésztett gyilkos törzsek Fotó: Reuters

Bár világméretű járvány előreláthatóan nem fenyeget, az elmúlt napokban nemzetközi szakértők siettek Angola segítségére, ahol az elmúlt évek legnagyobb Marburg-járványa dúl. A járvány következtében az ismert 221 esetből eddig legalább 203 személy vesztette életét az ebolához hasonló vérzéses lázban. A Marburg-vírussal 1960-ban találkozott először a nyugati világ a névadó német város vakcinagyártó üzemének munkásai révén, akik afrikai majmoktól kapták el a végzetes fertőzést. A kutatók azóta sem találtak gyógyszert a betegség ellen, amely hasonló tüneteket okoz, mint az ebola: magas lázat, hasi fájdalmakat és hányást. Ezt követi az öt-hét napig tartó súlyos külső és belső vérzés, aminek a következtében a beteg meghal. A magas fertőzőképesség ellenére a Marburg – és az ebola is – úgy tűnik, hogy megmarad helyi vírusnak: az Amerikai Járványügyi Központ igazgatója szerint nagyon kicsi az esélye, hogy a Marburg megjelenjen Afrikán kívül. 

Sokkal komolyabb veszélyt jelenthet az influenza, amelynek megvan a képessége arra, hogy világméretű járványt okozzon. Éppen ezért okozott nagy riadalmat az, hogy az elmúlt néhány hónapban az Amerikai Patológusok Kollégiuma véletlenül 3700 laboratóriumba küldött a H2N2 jelű, korábban világjárványt okozó vírustörzsből. A vírus az Egyesült Államok és Kanada mellett több európai országba, ezen kívül Libanonba, Izraelbe, Szingapúrba és Japánba is eljutott. Az amerikai orvostársaság célja természetesen nem egy újabb világjárvány kirobbantása volt, éppen ellenkezőleg: a 2004 októbere és 2005 februárja között lebonyolított akció a járványok elleni felkészülés jegyében zajlott. A patológus társaság ennek érdekében anonim mintákat küldött több ezer laboratóriumba azzal a szándékkal, hogy tesztelje azok minőségét. A laborok feladata ugyanis a kiküldött fiolákban található vírusok, baktériumok beazonosítása volt, ezt követően a mintákat meg kellett semmisíteni. Ez rendben zajlott mindaddig, amíg egy kanadai laboratórium értesítette az Amerikai Járványügyi Központot (CDC), hogy az általuk kapott fiolákban az 1957-ben világjárványt okozó H2N2 jel? influenzatörzs található. Egyelőre senki nem tudja, hogy a jelenleg "forgalomban levő" influenzavírus helyett, hogyan került az ázsiai influenzát okozó törzs a fiolákba. Az Amerikai Patológusok Kollégiuma a tesztelni kívánt baktérium- és influenzatörzseket a Meridian Bioscience nev? cincinnati székhely? cégtől rendelte meg, az ő raktárukból került többezer laboratóriumba az a törzs, amelyik 1957-58-ban világjárványt okozott, amelynek mintegy kétmillió áldozata volt. A cég eddig nem tudott kézzelfogható magyarázatot szolgáltatni az ügyben, mindössze annyit közöltek, hogy H2N2 törzset egy másik cégtől kapták még 2000-ben. Az eset élesen rávilágít arra, hogy a hatalmas eszköztárral dolgozó, rendkívül innovatív virológiai kutatások során a biztonságnak egyre nagyobb szerepet kell kapnia. Eddig ugyanis többnyire csak a tudományos fantasztikus filmekben történhetett meg az, hogy egy gyilkos vírus kikerült a laboratóriumból. Mint korábban is beszámoltunk róla
(Mesterséges vírust szereltek össze a
tudósok – Magas labda a terrornak.
Hetek, 2002 augusztus 2.) ez a veszély azonban egyre valóságosabb. A madárinfluenza fertőzőképességét vizsgálva például, a laboratóriumokban szándékosan olyan kísérleteket végeznek, amelynek célja annak tanulmányozása, hogy létrejöhet-e a madárinfluenzának olyan mutánsa, amelyik már emberről emberre is terjed. Ebben az esetben a végtermék tehát egy olyan szupervírus, amely korábban nem létezett, és még nem is lehet ellene védekezni legfeljebb azzal, hogy megsemmisítik. Hasonló veszéllyel járnak azok a kísérletek, amelyek során meglevő vírusokat "erősítenek" fel, vagy éppen újakat hoznak létre biotechnológiai módszerekkel. A szovjet biológiaifegyver-program kiemelt célja volt a már amúgy is halálos vírusok "feljavítása": a szovjet kutatók himlővel és a most pusztító Marburggal is végeztek ilyen jelleg? kutatásokat. Néhány évvel ezelőtt pedig amerikai kutatók mesterséges úton "szerelték" össze a gyerekbénulás vírusát. Nyilvánvaló, hogy a laborból kiszabadulva ezek a vírusok hatalmas kárt tudnak okozni, erre a veszélyre világít rá a mostani eset is. A legmagasabb biztonsági fokozatú kanadai laboratórium munkatársai a H2N2 törzset nem a tesztelésre küldött fiolában találta meg először, hanem egy másik mintában, ami arra utal, hogy a vírus tárolása nem volt teljesen biztonságos. Bár a WHO fő influenza-szakértője, Klaus Stöhr szerint eddig senkit sem fertőzött meg a régi-új vírus, az influenzaszezon miatt nem lehet tudni, hogy valamelyik laboratórium munkatársát megfertőzve nem jutott-e ki a laboratórium falain kívülre.

Olvasson tovább: