Kereső toggle

Románia és Bulgária is beléphet az unióba

Igent mondtak, de kudarctól tartanak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Európai Parlament hozzájárult Románia és Bulgária uniós csatlakozásához. A válasz igen lett – de az uniós honatyák továbbra is kételkednek a csatlakozás sikerében. A Barroso-bizottság tisztában van azzal, hogy a két országnak rengeteg még a tennivalója a 2007. januárra tervezett csatlakozásig, ám meggyőződésük, hogy Bulgária és Románia teljesíteni fogja vállalásait. Különösen Románia vonatkozásában számos kétség fogalmazódott meg az utóbbi hetekben-hónapokban. 

Olli Rehn csatlakozási biztos bizakodóan szólt arról, hogy Románia véghezviszi a jogi reformokat, biztosítja a tiszta versenyt, folytatja a korrupció elleni küzdelmet, és eleget tesz környezetvédelmi kötelezettségeinek. 

Az EP megvitatta Pierre Moscovici szocialista képviselő Romániáról szóló országjelentését. 

A dokumentum ismeretében és az ígéretek alapján a képviselők igennel szavaztak arról, hogy hozzájárulnak Románia csatlakozásához. A döntéshez egyszer? többségre volt szükség. 

Az aggodalmak érthetők: az országjelentés nyíltan figyelmeztetett arra, hogy mindeddig elmaradt a közigazgatási és igazságszolgáltatási reform, és különösen a riasztó méret? korrupció tekintetében kell folytatnia a küzdelmet a román államnak. A kormánynak
a média teljes függetlenségét és a véleményszabadság maradéktalan érvényesülését szintén biztosítania kell az elkövetkező másfél évben.

Az EU testületeinek minden eddigi csatlakozási tárgyaláshoz képest erősebb fenntartásait az is jelzi, hogy első ízben építettek be olyan védzáradékot a csatlakozási szerződés tervezetébe, amelynek nincs kifejezett jogalapja az uniós alkotmányban. Ezt a politikai kötelezettségvállalást a tagországok érvényesíteni fogják, ha Románia a szerződés április végi aláírása és
a tényleges csatlakozási dátum (2007. január 1.) között nem mutat fel jelentős eredményeket. A záradék egy évvel, azaz 2008 januárjára halasztaná a tényleges csatlakozást. Uniós tisztségviselők névtelenséget kérve arról nyilatkoztak romániai látogatásuk után, hogy a kellő felkészültség nélkül Románia valószínűleg az ír siker helyett inkább a görög csatlakozási kudarc példáját fogja követni, elsősorban ami az EU-pénzalapok korrekt és hatékony elköltését illeti.

A csatlakozás leginkább a mezőgazdaságból élők számára kockázatos – amit az EP szakbizottsága is elismert. Olyan reformokra lesz szükség ezen a területen, amelyeknek a végrehajtásába akár a soron következő kormányok is belebukhatnak – vélik a szakértők.

A védzáradék a rossz csatlakozás elkerülését szolgálná, de egyes EU-szakértők szerint az egyéves halasztásnak nincs túl sok értelme. Ha Románia eddig nem készítette el "házi feladatát", akkor egy év alatt miért tudná azt maradéktalanul teljesíteni? Másfelől a tagállamok – mint például Németország – ebben az esetben egy másik megoldás életbelépését támogatnák, azaz egy "másodosztályú csatlakozás" létrejöttét szorgalmaznák.

Ezt a helyzetet muszáj elkerülni – állítják egybehangzóan a román politikusok. Mindenesetre vesztegetni való idő már nem maradt: az országnak meggyőző változásokat kell végrehajtania a 2007-ig hátralevő tizennyolc hónapban, sőt már idén őszre. "Minden nap, minden hét, minden hónap számít Románia esetében" – hangoztatja folyamatosan Olli Rehn csatlakozási biztos. 

Sok minden függ azonban az unió közvéleményének általános hangulatától – vélik a szakértők. Ha a francia választók a májusi népszavazáson elutasítják az unió alkotmányát, akkor felerősödhet a szegény és rosszabbul felkészült tagjelöltekkel szembeni ellenállás. Szintén komoly befolyásoló tényező lehet, hogy Romániában a politika egyre másra egy esetleges előrehozott választást emleget – amitől az uniós diplomaták határozottan óvják a román politikai pártokat. Szent-Iványi István, az SZDSZ európai parlamenti képviselője szerint roppant feszült volt a hangulat az Európai Parlament folyosóin a szavazást megelőző órákban, mert érzékelhető volt egy határozott lobbitörekvés arra nézve, hogy halasszák el Románia csatlakozását legalább egy évvel. Annak ellenére, hogy óriási változások történtek az országban, jelentős ellenérzések élnek az unió képviselőiben Románia felkészültségét illetően – mondta a képviselő. Azt világosan látják ugyan, hogy egyértelműen helye van az unióban Romániának, de nem világos, hogy miért kellett erről most hirtelen dönteni, huszonegy hónappal a lehetséges csatlakozás időpontja előtt. Az eddigi gyakorlat, például a mi esetünkben egy év volt – emlékeztetett Szent-Iványi István, aki szerint sikerült a csatlakozási szerződésbe két olyan pontot is beépíteni, amelyek a magyar nemzetiség érdekét szolgálják, míg egy másik pontban a romák helyzetével kapcsolatban Mohácsi Viktória képviselő által kifejtett gondolatok jelentek meg. Az erdélyi magyarok számára most már karnyújtásnyi távolságba került az európai állampolgárság: talán ez a legfontosabb ezen a napon a számomra – mondta a képviselő.

Olvasson tovább: