Kereső toggle

Európai uniós pályázatok eredményei

Szivárgó közösségi pénzek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magunk mögött hagyva az európai uniós források lehívásának első évét, érdemes számot vetni az elmúlt hónapok tapasztalatairól. Szakértők szerint Magyarország meglepően jól szerepelt a csatlakozás első évében. A külföldi lapok arról cikkeztek, hogy "Magyarország volt az egyik legaktívabb pályázó" a legutóbb csatlakozó országok között. Az öt operatív program (GVOP, AVOP, KIOP, HEFOP, ROP) keretében meghirdetett összegekre valóban több mint 16 ezer pályázat érkezett, és ez a szám meghaladja minden előzetes elképzelésünket. Arról viszont, hogy végül mennyi pénz landolt a sikeresen pályázó vállalkozók zsebében, már kevésbé szól hangosan a fáma… Összességében elmondható, hogy a magyar vállalkozók az ország saját terveihez és a többi csatlakozóhoz képest jól teljesítettek. Az elmúlt év azonban inkább tanulóévnek nevezhető, hiszen az elismerések mellett számos buktatóval is járt.



Harc az EU-pénzekért. Oroszlánszív kell! Fotó: Reuters

"A 2004–2006-os időszakra Magyarország számára összesen mintegy 675 milliárd forintnyi pályázati lehetőség áll rendelkezésre. Végleges kasszát vonni most, hét hónapnyi "uniós lét" után még meglehetősen elhamarkodott lépés volna, ám az uniós pénzek felhasználásáról közzétett statisztikák láttán korántsem dőlhetünk hátra a karosszékben" – nyilatkozta lapunknak Kompaktor Emília, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közgazdasági igazgatója. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal kimutatásai szerint ugyanis a kétéves keret egyharmadára (225 milliárd) született kötelezettségvállalás, amelynek csupán 28 százalékára (63 milliárd) kötöttek eddig szerződést. Végül, a leszerződött állománynak mintegy 8,6 százalékát (5,42 milliárd) fizették ki. Ez a 2005. januári egyenlegünk.

Újra iskolapadban a vállalkozók

A vállalkozások kettős kihívás elé néztek, ha arra adták a fejüket, hogy uniós pénzekre pályázzanak. Egyrészt a pályázatok a korábbiaktól lényegesen eltérő tartalmi, formai követelményrendszert támasztottak velük szemben, másrészt az új intézményrendszer jelentősen átalakította a "közlekedési szabályokat" is. Az átállás a tervezettnél lassabb ütemben zajlott, és ez mind az elhúzódó döntési folyamatban, mind az elutasított pályázatok magas arányában tükröződik. Mindezek ellenére "a magyar vállalkozók képesek jó és eredményes pályázatokat készíteni" – összegezte tapasztalatait Kompaktor Emília. Ezt bizonyítja, hogy az 1989–2004 között elnyerhető uniós pályázatoknak (PHARE, illetve előcsatlakozási alapok) több mint 90 százalékát sikerült igénybe vennünk. 

Fontos azonban megjegyezni, hogy nem elég a nagy lelkesedés, a pályázatírást meg kell tanulni! Ezt a hibás beadványok nagy száma is bizonyítja. A jelenlegi menetben az operatív programokra benyújtott pályázatok mintegy 30-40 százaléka nem felelt meg a formai követelményeknek, 10-20 százalékukat pedig valamely tartalmi kizáró ok miatt utasították el. A 2004 januárjában meghirdetett GVOP- programok áprilisi értékelése során a pályázatok 65 százaléka nem ment át az első szűrőn, csupán 10 százalékukat lehetett elfogadni. "Az elutasított pályázatok magas száma azonban még mindig nem minősíti a pályázatkészítők felkészültségét vagy felkészületlenségét" – tette hozzá az igazgatónő. A pályázatkészítést általában sok apró formai hiba kíséri. Ilyenek például az adatlapok hiányos kitöltése, dátumok elírása, illetve a kért dokumentumok kihagyása, hiányos csatolása. (Bővebben lásd erről keretes írásunkat!) Mégsem kell "Dunának mennie" annak, akit egyszer elutasítanak: az elutasított pályázó bármikor újrapályázhat – szól a főszabály.

Az MKIK hosszabb távú céljainak egyike a pályázatíró cégek egységes, professzionális hálózatba tömörítése, illetve a minősített tanácsadók katalogizált névjegyzékének összeállítása. "A minősítő rendszerrel olyan regisztert kívánunk adni a vállalkozások kezébe, amelyikből nyugodtan választhatnak. A regiszterbe felvett tanácsadó cégek megbízhatóak, és minőségi szolgáltatásokat nyújtanak elfogadható díjazás ellenében" – nyilatkozták az illetékesek.

A hiba az Önök készülékében van!

Az elmúlt háromnegyed év valóban a tanulás időszaka volt, de nemcsak a pályázók, hanem a kormányzat és a hatóságok számára is. Sok kritika érte a másik oldalon ülő pályázatelbírálókat, akik a nem várt nagy dömping miatt nem tudták tartani a határidőket. Noha a problémákat már némileg orvosolták, az agrárszektort célzó AVOP-pályázatok esetében – többek között – emiatt fordulhatott elő, hogy még nem került sor a leszerződött összegek kifizetésére. 

Hasonlóan súlyos kifogások érték az ISPA-támogatások szétosztását az Állami Számvevőszék egyik legutóbbi jelentésében. Az ISPA-összegekről, vagyis az előcsatlakozási szakaszban lévő országok strukturális felzárkózását segítő pénzekről, "dilettáns módon döntöttek". Többletköltséget és sok hónapos csúszást okozott, hogy a környezetvédelmi beruházások (például hulladéklerakók telepítése) előtt nem egyeztettek az érintettekkel, nem kérdezték meg a helyi lakosságot. Az utólagos népszavazások miatt újabb, nem tervezett kiadások merültek fel. Más esetekben pedig azért lépték túl a megadott költségkereteket, mert nem számoltak előre a várható inflációval és árfolyamváltozásokkal. A nyilvántartások alacsony színvonala, párosulva az ISPA-projektek intézményeinek sorozatos változásaival, sok esetben 2-3 évet késtek a beruházások. (A 2000-ben jóváhagyott projektek 2003-ra tervezett befejezése például csak 2006-2008-ra várható!)

Egy most készülő uniós tanulmány szerint a kelet-európai országok mezőgazdaságát támogató SAPARD-programnak sem sikerült beváltania a hozzá fűzött reményeket. A SAPARD-program arra hivatott, hogy támogassa a tagjelöltek csatlakozási felkészülését a kiemelt területeken, és felkészítse őket a nagyobb uniós pénzalapok fogadására. A számvevőszéki és az európai parlamenti jelentés megállapítása szerint azonban az új tagországok a kijelölt keretösszegnek csupán a felét tudták lekötni. Hazánk ráadásul – a programmal lefedett térségek közül is – a legrosszabb teljesítményt nyújtotta. A 2004-ben kifizethető 290,5 milliárd forintos agrártámogatási keretből mindössze 65,8 milliárdot fizettek ki. (Ezen belül a SAPARD 40 milliárdjából 14,8-at tudtak kiutalni.) A magyar gazdák körében akkora a csalódás, az elégedetlenség, hogy a közeljövőben országos demonstrációt is terveznek emiatt. 

Többet ésszel, mint erővel

Az EU-s pályázatokat benyújtó magyar vállalkozók közül sokan nem figyelnek az apró buktatókra és a kiírásokon belüli pontos megfogalmazásokra, melyek egy pályázat kapcsán alapvető jelentőséggel bírnak. Ennek is köszönhető, hogy a visszautasított pályázatok 50-60 százalékánál alapvető formai hibákat találtak. Leggyakoribbak közé sorolható, hogy a pályázó nem tartozott a kiírásban meghatározottak körébe, de visszatérő probléma volt az is, hogy már megkezdett projekthez igényeltek támogatást. Meglepőnek tűnhet, de gyakran elmaradtak az oldalszámok, és a hitelesítő aláírások is. 

A tartalmi hibák között főként költségvetésbeli bakik fordultak elő. Sok esetben hiányzott a reális költségvetés, a megtérülési számítások nem voltak megfelelőek, vagy valótlan adatok szolgáltatására került sor. Előfordult az összhang hiánya a projekt mérete és a pályázó képességei, illetve a cég mérete között. Érdemes felhívni rá a figyelmet, hogy nem mindegy, milyen tételeket tartalmaz egy árajánlat. A pályázatban elszámolható költségekről a kiírás minden esetben egyértelműen tájékoztat. Ha mégis kétségeink támadnának, forduljunk segítségért a pályázat kiírójához. 

Tipikus hiba volt, hogy az árajánlatot sokan már konkrét megrendelésnek, szerződésnek tekintették. Ez azért sem helytálló, mert támogatás már megkezdett beruházásra nem adható. A megrendelés viszont kötelezettség, amely mellett a beruházás már megkezdettnek minősül. Potenciális hibatényező volt még az aláírási címpéldányok és a cégkivonatok érvényessége és csatolása. Akadtak, akik hiánypótlásként kívántak új cégkivonatot vagy aláírási címpéldányt csatolni, s a pályázattal együtt egy régit adtak be. Ezek a dokumentumok sok pályázat esetében valóban pótolhatóak a későbbiek folyamán, de ezt minden esetben jelölni kell és nem szabad benyújtani a régi, lejárt dokumentációt! 

Sok vállalkozásnak meg kell tanulnia még a tervezést, a jövőkép készítését, hogy képesek legyenek projektszemlélet alapján látni a vállalkozás mérföldköveit. Többen úgy vélik, hogy a pályázás egyenlő egy kérelem megírásával, ahol a kiírást, az útmutatót nem kötelező figyelembe venni. A gyakorlott pályázók azonban tudják, hogy csak jól átgondolt és tényekkel alátámasztott terv esetén számíthatnak vissza nem térítendő támogatásra. 

Ez utóbbiakat támasztja alá az is, hogy számos vállalkozás a projekt kidolgozását az év második felére hagyta, mivel a beadási határidők is erre az időszakra estek. Nagyon kevesen számoltak azzal, hogy lesznek olyan pályázatok, melyek a nagy érdeklődésre való tekintettel a korábban meghirdetett időpont előtt le lesznek zárva. Az év vége felé közeledve sajnos egyre több olyan kiírás akadt, mely azelőtt került felfüggesztésre, hogy a pályázni szándékozók felocsúdhattak volna. 

Summa summarum: vegyük komolyan céljainkat, ne nagyoljuk el üzleti számításainkat, mert jelentős támogatástól foszthatjuk meg vállalkozásunkat!
(www.menedzserforum.hu)

Európai uniós operatív programcsomagok

GVOP

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

Ez az első számú és legnépszerűbb operatív program. A GVOP célkitűzései a következő prioritások köré szerveződnek:
beruházás-ösztönzés, kkv-k fejlesztése, K+F és innováció, információs társadalom- és gazdaságfejlesztés. A GVOP keretein belül lehetősége nyílik a pályázóknak új műszaki gépek, termeléshez kapcsolódó ingatlanok, illetve csúcstechnológiák bevezetésének finanszíroztatására.

A vizsgált időszakban erre a témára érkezett a legtöbb pályázat, szám szerint 9052. A nagy sikerre való tekintettel, már 1012 leszerződött projekttel is számolhatunk ezen a téren. Ezekből összesen 118 millió forintot fizettek már ki. (Erről és minden más pályázati lehetőségről is tájékozódhat a
www.gvop.hu weboldalon!)

AVOP

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program

Az AVOP a támogató alapok jellegének megfelelően elsősorban a mezőgazdasághoz és az élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó fejlesztésekre irányul. Kifizetése és támogatása a SAPARD szabályozásával azonos. Az AVOP-on belül a következő olyan támogatási kategóriák különíthetők el, mint: mezőgazdasági beruházások, állattenyésztési beruházások, halászat, fiatal gazdálkodók induló támogatása, szakmai továbbképzések és falusi turizmus. A kifizetések terén az AVOP a magyar pályázók botrányköve. A kifizethető összeg 24,5 milliárd forint lenne, ám a több mint 4 ezer pályázatból eddig csak 4 szerződéskötés valósult meg. Pénzfizetésre pedig egyetlen esetben sem került még sor. (Bővebben lásd
www.avop.hu)

KIOP

Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program

A KIOP célul tűzi ki a környezetvédelmi és közlekedés-infrastrukturális beruházások megvalósítását, a hátrányos helyzet? térségek telekommunikációs és egészségügyi infrastruktúrájának fejlesztését. A KIOP révén nyerhetnek a települések támogatást a csatornázási, állati és egyéb hulladékkezelési, szennyvíztisztítási, és ivóvízminőség javítását célzó programjaikhoz. 

Erre a programcsomagra eddig 129 pályázat érkezett. A kötelezettségvállalások aránya itt a legmagasabb, több mint 50 százalékos. Ebből összesen 32 milliárd forintra kötöttek már szerződést a nyertesekkel, ebből azonban csak 0,2 százaléknyit, azaz 64 millió forintot utaltak ki. (Bővebben lásd
www.euoldal.hu/operativ/kiop)

HEFOP

Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program

A HEFOP fő célja, hogy minél több ember dolgozzon. Stratégiája a foglalkoztatás, az oktatás, a szakképzés, illetve a szociális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztésének támogatásán keresztül valósul meg. A HEFOP 750 millió forintos közösségi keretből támogatja a felnőttoktatást, az oktatási rendszerek korszerűsítését és a munkanélküliek felzárkóztatását.

A HEFOP keretében meghirdetett célokra összesen 1570 pályázat érkezett. A beadott pályázati anyagok 96 százalékának feldolgozása már elkezdődött, és a kifizetések aránya is ezen a programterületen a legmagasabb. Az eddig megvalósult átutalások összege mintegy 4,48 milliárd forintra tehető. (Bővebben lásd
www.euoldal.hu/operativ/hefop)

ROP

Regionális Operatív Program

A ROP céljai a vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése. Szintén a főbb "ROP-célok" közé tartozik a természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai hasznosítása. Ez jelentheti gyakorlatilag új munkahelyek létrejöttének támogatását, illetve a helyi felsőoktatási intézmények erősítését is.

A ROP sem a pályázatok számát, sem a szerződéskötések arányát tekintve nem ért el "dobogós helyezést". A programcsomag kiírásaira összesen 1456 pályázat érkezett. Ezen belül 21,5 milliárd forintra történt már kötelezettségvállalás. Ezen belül 3,87 milliárd forintra kötöttek már szerződést, és mintegy 278 millió forintot utaltak már át a nyertesek bankszámláira. (Bővebben lásd
www.rop.hu)

Olvasson tovább: